A Kúria Kfv.35209/2018/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §] Bírók: Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán, Stefancsik Márta

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.209/2018/7. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Fekete Adrienn ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: dr. Kádár Mihály jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. március 7. napján kelt 12.K.27.033/2018/7. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.033/2018/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 92.200 (azaz kilencvenkétezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2011. évre személyi jövedelemadó (szja) és százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzés eredményeként a 2017. október 12. napján kelt határozatával az adózó által igényelt 921.600 Ft szja összegének kiutalását elutasította, és terhére 1.304.217 Ft adókülönbözetet, 921.600 Ft jogosulatlan visszaigénylést és 382.617 Ft adóhiányt állapított meg, kötelezve 652.108 Ft adóbírság, valamint 86.487 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2017. november 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[3] Döntését a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3.§ 21. és 22. pontok, 4.§ (1)-(2) bekezdések, 24.§ (1) bekezdés a) pont, 25.§ (1) bekezdés, 29.§, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 92.§ (2b) bekezdés, 97.§ (4)-(6) bekezdések, 99.§ (1) bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196.§ (1) bekezdése rendelkezései alapján hozta meg.

[4] Indokolása szerint adózó a 2011. évre 2012. május 18. napján benyújtott szja adóbevallásában 23.840.000 Ft ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt vallott, jövedelmét az Szja tv. 58.§ (5) bekezdése szerinti 25%-os szabály alkalmazásával állapította meg. Majd 2016. október 7. napján önellenőrzést terjesztett elő, amelyben a bevétellel egyező összegű kiadást tüntetett fel, így a korábban bevallott és megfizetett adóját visszaigényelte.

[5] A 2011. évre vonatkozó vizsgálatot megelőzően az elsőfokú adóhatóság a felperesnél már folytatott ellenőrzést, amelynek során megállapította, hogy 2010. és 2015. között a Vatera.hu internetes oldalon rendszeresen (1570 alkalommal) antik tárgyakat vásárolt és értékesített, aminek következtében jövedelemre tett szert, azonban az értékesítésekről bizonylatot nem állított ki. E tényállás alapján az adóhatóság a felperest mulasztási bírság megfizetésére kötelezte, amelyről rendelkező határozatoknak a jogszerűségét állapította meg a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.418/2016/9. számú ítéletével.

[6] Az adózó 2016. május 19-én nyilatkozatot tett, 2016. június 6-án az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott 10 db adásvételi szerződést, amely szerint H. J. magánszemélytől 2002-ben 68.300.000 Ft értékben, készpénzben összesen: 452 db régiséget vásárolt. A szerződésekben az értékesített tárgyak összesített száma és együttes értékük került feltüntetésre, a tárgyak egyedi azonosítása, és külön-külön az értékük meghatározása nem.

[7] Az adózó 2016. október 17-én további 30 db adásvételi szerződést nyújtott be a H. J.-től 1998. és 2001. közötti régiségek vásárlásáról. E szerződésekből a vásárolt tárgyak megnevezése és egyedi értéke nem állapítható meg, 1.110 db műtárgyat vásárolt 157.000.000 Ft értékben.

[8] Az elsőfokú adóhatóság 2016. október 17-én végzésben nyilatkozattételre és iratok becsatolására szólította fel az adózót, aki a 2016. október 26-án válasziratában elmondta, hogy nem tud részletes nyilvántartást bemutatni a bevételeiről, azokat a kiadásaival nem tudja összepárosítani, az adásvételi szerződések szerinti régiségekről tételes jegyzék nem készült.

[9] Az elsőfokú adóhatóság a 2016. november 2-án megküldött végzésével kötelezte az adózót, hogy az ellenőrzési eljárás akadályozását haladéktalanul szüntesse meg. Az adózó 2016. november 10-én nyilatkozatában közölte, hogy adatait számítógépen tárolta, amelyek egy meghibásodás következtében elvesztek.

[10] Az adóhatóság 2016. november 2. napját követően megkereséssel fordult a Megyei Kormányhivatal és a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóügyi Osztályához, nyilatkozat tételre hívta fel a Piacot üzemeltető Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságát, kapcsolódó eljárást folytatott a felperes feleségénél: Sz.-né B- J-nál, és beszerezte a Vatera.hu weboldalt üzemeltető D. I. Kft. nyilatkozatát. A Vatera.hu internetes oldalt működtető Kft. adatszolgáltatása alapján megállapította, hogy felperesnek 2011. évben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből a bevallott 23.840.000 Ft-tal szemben 36.405.433 Ft bevétele származott. Adózó az internetes aukciós portálon történt értékesítésekhez kapcsolódó bevételeit tehát nem teljes körűen tüntette fel bevallásában. Az ingó vagyontárgyak megszerzésére fordított összeg az Szja tv. 58.§ (4) bekezdés rendelkezései szerint nem volt megállapítható, ezért az elsőfokú adóhatóság helyesen járt el akkor, amikor adózó jövedelmét az Szja tv. 58.§ (5) bekezdése alapján a bevétel 25%-ában, a D. I. Kft. adatszolgáltatására tekintettel nem az adózó által eredetileg vallott 5.960.000 Ft-ban, hanem 9.101.359 Ft-ban állapította meg.

[11] Az adózó az ellenőrzési eljárás során nem működött együtt az adóhatósággal, iratait teljes körűen nem bocsátotta az adóhatóság rendelkezésére. E magatartása az Art. 92.§ (2b) bekezdése alapján az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül. E magatartása miatt alappal nem hivatkozhat arra, hogy esetében az ellenőrzés időtartama 180 nap. Az elsőfokú adóhatóság jogszerűen rendelkezett a foganatosított bizonyítási eljárásokról, amelynek során bizonyítási eljárást folytatott arra vonatkozóan is, hogy milyen költségei merültek fel felperesnek az általa értékesített vagyontárgyak beszerzése során.

A kereseti kérelem