A Kúria Bfv.518/2022/12. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. Bírók: Boros Tibor, Harangozó Attila, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Az elsőfokú bíróság a terhelt távollétében tartotta meg a megismételt eljárásban a tárgyalást és hozott ítéletet annak ellenére, hogy a terhelt bejelentette idézhető címét, illetve telefonos elérhetőségét, s a tárgyaláson való jelenlétéről nem mondott le. Az elsőfokú bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjába ütközően járt el. A feltétlen eljárási szabálysértést megvalósító ítéletet a Kúria hatályon kívül helyzete, s az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.II.518/2022/12.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke

Dr. Boros Tibor, előadó bíró

Dr. Harangozó Attila, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2022. december 1.

Az ügy tárgya: csalás bűntette

Terheltek: ...

Elsőfok: Monori Járásbíróság, 10.B.154/2019/9., ítélet, tárgyalás, 2019. szeptember 26. (jogerő: 2019. november 13.)

Másodfok: -

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: a terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Monori Járásbíróság 10.B.154/2019/9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Elrendeli a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetésnek és bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

[1] I. A Monori Járásbíróság - megismételt eljárásban, a terhelt távollétében eljárva - a 2019. szeptember 26-án meghozott 10.B.154/2019/9. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont bc) alpont, (3) bekezdés b) pont] és ezért 350 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 350.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] Az elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában 2019. november 13-án jogerőre emelkedett.

[3] II. 1. A jogerős ítélettel szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelynek jogszabályi alapját a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában (miszerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét), valamint a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában (miszerint a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése és a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést) jelölte meg. Hivatkozott továbbá a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára is azzal, hogy a bíróság a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértéssel hozta meg határozatát.

[4] Megítélése szerint a bíróság nem tett eleget a Be. 564. § (4) bekezdésben írt indokolási kötelezettségének. Nem vizsgálta eljárása során a büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okokat, a tévedés, illetve a más általi elkövetés lehetőségét. A cselekményének helyes minősítése nem csalás bűntette, hanem csalás vétsége [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont], ugyanis a bíróság ítéletével ellentétben a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti üzletszerűség nem állapítható meg.

[5] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés megvalósulását a terhelt abban látta, miszerint a tárgyaláson a terhelt részvétele kötelező, ha a Be. 430. § (1) bekezdésében foglaltak alapján arról nem mondott le. A személyes védekezés lehetőségéről nem mondott le, a bíróság tudomására hozta a magyarországi és külföldi lakcímét is, s ezen túlmenően az elektronikus levelezési címe, ügyfékapus értesítési tárhelye is a hatóságok rendelkezésére állt. A bíróságtól idézést, értesítést nem kapott, a kézbesítési fikció beálltáról sem tájékoztatta a hatóság. A tárgyaláson nem vett, nem vehetett részt, s az ítéletről is csak a más ügyben kiszabott szabadságvesztésének megkezdését követően szerzett tudomást. Ezzel álláspontja szerint sérült az Alaptörvényben biztosított, tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. Ez pedig abszolút, feltétlen hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés.