A Debreceni Ítélőtábla Bhar.662/2019/11. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 373. §, (1) bek., (4) bek. a) pont, 2017. évi XC. törvény (Be.) 4. §, (2) bek., 5. §, 164. §, (1) bek., (2) bek., (3) bek., 172. §, (1) bek., 176. §, (1) bek., (1) bek. a) pont, (1) bek. d) pont, 177. §, (2) bek., 185. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. c) pont, (1) bek. d) pont, (3) bek., 560. §, (1) bek. b) pont, 566. §, (1) bek. c) pont, 576. §, (1) bek. a) pont, (2) bek., 592. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. b) pont, 593. §, (1) bek. b) pont, (1) bek. c) pont, (2) bek., (4) bek., 599. §, (3) bek., 601. §, (1) bek., 608. §, (1) bek., 613. §, (1) bek., 615. §, (1) bek., (2) bek. a) pont, (3) bek., 617. §, 618. §, (1) bek., (2) bek., 619. §, (1) bek., (3) bek., 624. §, (1) bek., (2) bek., 625. §, (4) bek.] Bírók: Bakó József, Diószegi Attila, Háger Tamás

Debreceni Ítélőtábla

Bf.IV.662/2019/11.

A Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Debrecenben, a 2020. február 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2019. október 16. napján kihirdetett 2.Bf.645/2018/6. számú ítéletét megváltoztatja.

I. r. és II. r. vádlottakat a társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti.

A .... (....) magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzi.

A harmadfokú eljárásig felmerült 143 928 (száznegyvenháromezer-kilencszázhuszonnyolc) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

A harmadfokú eljárásban 18 219 (tizennyolcezer-kettőszáztizenkilenc) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet szintén az állam visel.

I n d o k o l á s

[1] Az első fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság a 2018. augusztus 30. napján kihirdetett 14.B.1268/2017/14. számú ítéletével I. r. és II. r. vádlottakat a társtettesként elkövetett csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 373. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 62.428 Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlottak terhére, felmentésük miatt, a vád szerint a társtettesként elkövetett csalás bűntettében a bűnösség megállapítása és büntetés, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, valamint pénzbüntetés kiszabása érdekében.

[3] A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. október 16. napján fellebbezési tárgyaláson meghozott 2.Bf.645/2018/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. I. r. és II. r. vádlottakat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont]. Ezért a vádlottakat 1-1 év szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2-2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének, legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A vádlottakkal szemben 200-200 napi tétel, 1000-1000 Ft egynapi tételösszegű, végösszegében 200 000-200 000 Ft pénzbüntetést is kiszabott. A .. Kft. polgári jogi igényét érdemben elbírálta és egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat, hogy a magánfélnek fizessenek meg 13 500 000 Ft kártérítést és annak 2014. január 31. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, az államnak pedig 810 000 Ft illetéket. Egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 32 428 Ft, külön I. r. vádlottat 30 000 Ft bűnügyi költség viselésére. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban 40 000 Ft - I. r. vádlottat terhelő - bűnügyi költség merült fel.

[4] A másodfokú ítélet ellen I. r. és II. r. vádlottak, valamint védőik jelentettek be fellebbezést a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

A II. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában előadta, hogy a másodfokú bíróság az eljárási szabályok többszörös megsértésével - a felülmérlegelés tilalmának megszegésével, ügyészi indítvány, így a törvényi előfeltételek hiányában lefolytatott bizonyítást követően - túlnyomórészt megalapozatlan ítéletet hozott és tévesen állapította meg a vádlott bűnösségét, ezért felmentésre tett indítványt. Érvelése szerint ügyészi indítvány hiányában a vádlottak terhére szóló bizonyításnak és eltérő tényállás megállapításának a vonatkozó perjogi szabályok szerint nem volt helye. A bizonyítást a bíróság egyébként is olyan eljárási szabálysértéssel folytatta le (a terhelti és tanúzási figyelmeztetés előírásainak sérelme), mely külön is kizárja a bizonyítás személyi részének felhasználását. Részletesen értékelte a bizonyítás anyagát, a másodfokú bíróság ténymegállapításait, helyesnek tartva az elsőfokú bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét és tényállás-megállapítását, külön hangsúlyozva, hogy a másodfokú eljárásban felvett bizonyítás hiányában nem volt mód eltérő tényállás megállapítására, a bizonyítás foganatosítására pedig az eljárási szabályok többszörös megsértésével került sor, melynek eredménye a tényállás megállapítása során nem vehető figyelembe (6., 8. számú harmadfokú irat).

[6] A ....i Fellebbviteli Főügyészség a ... számú átiratában a másodfokú eljárásban folytatott bizonyítást törvényesnek tartotta. Érvei szerint e bizonyítás eredményeképp kiegészített tényállás megalapozottá vált, melyből okszerűen vont következtetést a másodfokú bíróság mindkét vádlott bűnösségére. A cselekmények jogi minősítése megfelel az anyagi jognak és törvényesek a büntetéskiszabásra, valamint az ítélet járulékos kérdésékre vonatkozó rendelkezései is, ezért a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta mindkét vádlott vonatkozásában.

[7] Az ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket a Be. 599. § rendelkezései alapján, a Be. 617. §-ára figyelemmel nyilvános ülésen bírálta el.

[8] A nyilvános ülésen az ügyész az átiratában foglaltakkal egyezően a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

[9] A védők a perorvoslatuk indokai és a fellebbezések iránya szerint a vádlottak felmentését indítványozták. A vádlottak az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták.

[10] Az ítélőtábla elsődlegesen megállapította, hogy a vádlottak és a védők másodfellebbezése joghatályos.

[12] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) 615. § (1) bekezdése szerint ugyanis a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.

[13] A Be. 615. § (2) bekezdés a) pontja értelmében ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett.