A Pécsi Ítélőtábla Pf.20122/2009/29. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 15. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 230. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 9. §, 75. §, 318. §, 339. §, 355. §, 360. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Lábady Tamás, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20459/2006/126., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20122/2009/29.*, Kúria Pfv.20751/2010/7.

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.I.20.122/2009/29. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Turi Attila ügyvéd (7621 Pécs, Teréz u. 11-13.) és a dr. Rónai Anett ügyvéd (7632 Pécs, Maléter P. u. 34.) által képviselt kk. I.rendű felperes neve I. r. és III.rendű felperes neve II. r. (mindketten: I.rendű felperes címe szám alatti lakos), valamint a IV.rendű felperes neve III. r. és III.rendű felperes neve IV. r. (mindketten: IV.rendű felperes címe szám alatti lakos) felpereseknek - a dr. Reinhardt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Reinhardt Roland ügyvéd, 1221 Budapest, Leányka u. 24., 1518 Budapest, Pf. 102.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. r. és dr. II.rendű alperes neve (címe) II. r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2009. február 6. napján kelt 8.P.20.459/2006/126. számú ítélete ellen az alperesek által 130. és 132. sorszámon előterjesztett és Pf.21. sorszámon kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja.

Mellőzi az I. r. alperesnek az I. r. felperes javára 2.340.000 (kettőmillió-háromszáznegyvenezer) forint hátralékos és 2009. februártól havi 60.000 (hatvanezer) forint folyamatos kártérítési járadék fizetésére kötelezését, ehelyett kötelezi az I. r. alperest - a II. r. alperes mögöttes felelősségének érintetlenül hagyása mellett -, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 15 napon belül gyámhatósági fenntartásos betétbe helyezéssel 6.000.000 (hatmillió) forintot és annak 2005. június 18-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezen felüli fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és II. r. felperesnek személyenként 187.500 (száznyolcvanhétezer-ötszáz) forint, a III. és IV. r. felpereseknek személyenként 62.500 (hatvankettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 643.200 (hatszáznegyvenháromezer-kettőszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Amennyiben a fentiek teljesítésére az I. r. alperes vagyona nem elegendő, az I. r. alperes által meg nem fizetett összeg megfizetésére a II. r. alperes köteles.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az I. r. felperes a gyermeke, a II. r. felperes a túlélő házastársa, a III-IV. r. felperesek a szülei néhai ifj. IV.rendű felperes nek, akinek háziorvosa halálakor és az azt megelőző időben is a II. r. alperes volt. A II. r. alperes a háziorvosi szolgáltató tevékenységét az I. r. alperes betéti társaság beltagjaként látja el.

Néhai ifj. IV.rendű felperes 2005. június 11. napján, szombaton jobb térdhajlatát fájlalta, amely vasárnapra bedagadt. Június 13-án, hétfőn ezért üzemorvosához fordult, aki trombózis gyanújával érsebészeti kivizsgálásra küldte. A 2005. június 14-én elvégzett érsebészeti vizsgálat a mélyvénás trombózist kizárta. Ifj. IV.rendű felperes a II. r. alperest 2005. június 15-én kereste fel, ahol bemutatta a negatív érsebészeti leletet. A II. r. alperes a beteg vizsgálatát követően Baker-cystát diagnosztizált és ennek kezelésére szolgáló gyógyszereket írt fel. 2005. június 16-ára a beteg lábfájdalma elmúlt, délután azonban ismételten felkereste a II. r. alperest és fulladásra, mellkasi fájdalomra panaszkodott, láza 38,8 0C volt. Az ekkor elvégzett vizsgálat alapján a II. r. alperes bronchitist diagnosztizált, és ennek megfelelő gyógyszerek szedését rendelte el. 2005. június 17. napján, pénteken délelőtt a beteg láztalan volt, majd a koraesti órákban láza ismételten felment, fulladt és mellkasi fájdalma volt. A család az orvosi ügyeletet hívta, ahol lázcsillapító szedését javasolták. Az esti órákban tovább romlott az állapota, ezért telefonon felhívták a II. r. alperest, aki közölte, hogy távol tartózkodik, és javasolta a mentőszolgálat kihívását. Ezt követően ifj. IV.rendű felperes hez a családja mentőt hívott. A mentő 22.15 órakor indult vele a PTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinikájának ambulanciájára. Ekkor a mentők rögzítették, hogy a beteg nehezen veszi a levegőt, ami mellkas fájdalommal jár, veri a veríték, gyenge, 38,7 0C-os láza van. 22.42 órakor került felvételre a belgyógyászati klinika ambulanciájára sápadt, hidegverítékes bőrrel, mellkasi fájdalommal, halálfélelemmel, kifejezett fulladásos panaszokkal, amely oxigén adására sem mérséklődött. Az ambulancián a beteget sokkos állapotban észlelték, oxigénterápiát alkalmaztak, perifériás véna biztosítása után volumenpótlást kezdtek, bólusban szteroidot adtak. Panaszai az alkalmazott therápia ellenére nem mérséklődtek, valamelyest fokozódtak, ezért a beteget az Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Intézetbe továbbították. Itt a beteget ismeretlen eredetű, sokkos állapotban, sápadt, hidegverítékes bőrrel, megsemmisítő mellkasi fájdalommal, 70/40 Hgmm-es vérnyomással, 170/min pulzussal, romló tudatállapottal, 100%-os oxigéntámogatás mellett észlelték. A beteg vérnyomása folyamatosan csökkent, majd hirtelen pulzus nélküli elektromos aktivitás alakult ki. Azonnali reanimációt kezdtek, amelyet 90 percig folytattak, sikertelenül. Ifj. IV.rendű felperes 2005. június 18-án 0 óra 30 perckor elhunyt. Kórboncolása során a jobb alsó végtag mélyvénás rendszerének trombózisát azonosították, friss, szervülési jeleket nem mutató szubtotális pulmonális embolizációval és következményes jobb szívfél elégtelenséggel. A halál okát cor pulmonale acutumban határozták meg.

A felperesek keresetükben kérték, hogy kötelezze a bíróság elsődlegesen az I. r. alperest, mögöttes felelőssége alapján pedig a II. r. alperest, hogy fizessenek meg az I. r. felperes részére 2005. október 23-tól havi 60.000,- Ft nem vagyoni kártérítési járadékot, a II. r. felperes részére 380.436,- Ft vagyoni és 6.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítést, míg a III-IV. r. felperesek részére személyenként 2.000.000-2.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítést. Keresetüket arra alapították, hogy a II. r. alperes néhai ifj. IV.rendű felperes gyógykezelését nem az elvárható gondossággal végezte, ezáltal a felperesek számára kárt okozott. Állították, hogy az előzményekre tekintettel - pozitív családi anamnézis, jobb poplitealis tájék fájdalma, duzzanata - a negatív anginológiai lelet ellenére a 2005. június 16-án jelentkező mellkasi fájdalmak és fulladásos panaszok miatt a II. r. alperesnek a gyógykezelés során a tüdőembólia lehetőségére gondolnia kellett volna, és a beteget további szakorvosi vizsgálatra kellett volna küldenie. A II. r. alperes ezt elmulasztotta és e felróható magatartása a gyógyulás, illetve a halálos kimenetel elkerülésének az esélyétől fosztotta meg ifj. IV.rendű felperes t, mert az alsó végtagok mélyvénás rögösödése kapcsán kialakuló tüdőverőér elzáródás időben történő kórismézés esetén, megfelelő therápia választásával elkerülhető lett volna a halálos következmény.