A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31457/2014/31457. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 43. §, 164. §] Bíró: Kopinja Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31457/2014/4., *Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31457/2014/31457.*, Kúria Kfv.35607/2014/4., 3091/2015. (V. 19.) AB határozat

***********

éáíööéáíááóíÉőÉőáááéöáíéíFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

11.K.31.457/2014/4.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Varga István Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Varga István; cím.) által képviselt felperes (felperes címe) , dr. Ovárdics János jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága (cím.) alperes ellen, adóügyben hozott - 2511392106 - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásában meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint illetéket az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 300.000,- (háromszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A felperes 2013. június 11. napján "Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez" elnevezésű bizonylatot nyújtott be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatóságához (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Az elsőfokú adóhatóság a folyószámlát felülvizsgálta és megállapította, hogy a 101 Társasági adószámláról kiutalni kért 86.524.000,- Ft a folyószámlán többletként nem áll rendelkezésre.

A fentiek alapján az elsőfokú hatóság a 2013. július 8. napján kelt 2469409905 számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 43. § (5) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az adóhatóság kérelemre a túlfizetés összegét az adózó által megjelölt adószámlára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában törli. Figyelemmel arra, hogy a kiutalni kért összeg a számlán nem áll rendelkezésre, ezért az elsőfokú hatóság álláspontja szerint a kiutalás nem teljesíthető.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2014. január 31. napján kelt 2511392106 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság 2012. március hónapban elévülés okán 2011. január 1. napjára visszakönyvelve törölte a felperesnél társasági adónemben korábban keletkezett 86.524.000,- Ft túlfizetést. Mindezek alapján megállapította, hogy az átvezetési kérelem időpontjában, azaz 2013. június hónapban nem volt túlfizetés az adózó társasági adó folyószámláján. Hivatkozott arra, hogy az adójogi elévülés szemben a polgári jogi elévüléssel nem csak a követelés bírói úton való érvényesíthetőségének lehetőségét szünteti meg, hanem magát a követelést is. Ebből következően az elévült követelés beszámítás útján sem érvényesíthető, hiszen az elévüléssel maga a követelés szűnik meg.

A felperes a határozat ellen keresetet nyújtott be, melyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte. Az Art. 182. § (1) bekezdésére hivatkozással az Art. 2012 márciusában hatályos 43. § (5) bekezdését idézte, és kifejtette, hogy az Art. 43. § (5) bekezdésének értelmezése alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az átvezetési és kiutalási kérelem beadására a visszaigényléshez való jog elévülését követően van lehetőség, amely kérelem benyújtására külön időkorlátot nem állított a jogalkotó. Az előzőek alapján jogszerűen jártak el akkor, amikor 2013 júniusában nyújtották be a kérelmüket a 86.524.000,- Ft túlfizetés tekintetében. Álláspontja szerint amennyiben az elévülést követően kifejezés a jogalkotó szándéka szerint az elévülést követő napot jelentené, abban az esetben a túlfizetés törlésének automatikusan az elévülést követő munkanapon meg kellett volna történnie, nem pedig hónapokkal később. Az Art. 164. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette továbbá, hogy a túlfizetés adószámláról való törlésével csak annak a számlán való nyilvántartása szűnik meg, de maga a követelést megtestesítő pénzösszeg megtalálható az adóhatóság számláján. Álláspontja szerint az alperesi értelmezés elfogadása azt jelentené, hogy az elévülés időpontjában a túlfizetésnek már a fennálló adótartozásra való elszámolása sem lenne lehetséges. Hangsúlyozta, hogy minden felmerült adókötelezettségét határidőben teljesítette, a keletkezett túlfizetést a folyószámláján hagyta, így a költségvetést kár nem érte, sőt az a költségvetés számára kedvező hatással bírt.