BH 2015.4.102 A végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvénytelenségére alapított végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben a bíróság az ítélete rendelkező részében nem állapíthatja meg a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségét; ha a kereset alapos, a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet. Az érvényesített jog eltérése miatt a végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben nem a szerződő feleknek, hanem a végrehajtási eljárásban résztvevőknek kell perben állniuk [1952. évi III. tv. (Pp.) 366. §, 369. § a) pont].

[1] A felperesek a Pp. 369. § a) pontjára alapított keresetükben az ellenük indult végrehajtások megszüntetését kérték. Arra hivatkoztak, hogy az alperes jogelődjének minősülő bankkal 2007. december 4-én megkötött kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjaiba ütközik, ezért semmis.

[2] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Érvelése szerint valamennyi szerződő fél perben állása nélkül a szerződés érvénytelensége nem vizsgálható, azonban a szerződést kötő bank perbevonására nincsen eljárásjogi lehetőség. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Döntését a Pp.130. § (1) bekezdés g) pontjára utalással a Pp.157. § a) pontjára alapította és - egyetértve az alperes okfejtésével - azzal indokolta, hogy a szerződés érvénytelensége nem vizsgálható valamennyi szerződő fél, az adott esetben a szerződést megkötő bank perben állása nélkül. Tekintettel azonban arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti pert csak a végrehajtást kérő ellen lehet megindítani, nincsen eljárásjogi lehetőség a bank perbevonására.

[4] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Utalt annak helyes indokaira és kiemelte: a felperesek akkor mentesülhetnek az általuk megkötött jogügyletből fakadó kötelezettségük teljesítése alól, ha sikerrel megtámadják az alperes követelésének alapját képező szerződést, azaz a bíróság jogerősen megállapítja a szerződés érvénytelenségét. Ezt az eljárást azonban a bankkal mint szerződést kötő féllel szemben kell kezdeményezniük.

[5] A jogerős végzés ellen - az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra, mégpedig a kereset érdemi tárgyalására és új határozat hozatalára utasítása végett - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.

[6] Változatlanul állították, hogy a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre érvényesen, mivel jogszabályba ütköző kölcsönszerződésből ered. Kihangsúlyozták, hogy keresetükben az ellenük indult végrehajtások megszüntetését kérték, így tévedtek a perben eljárt bíróságok, amikor úgy ítélték meg, hogy az alperes jogelődjének perbevonása nélkül a kereset nem bírálható el. A végrehajtás megszüntetése iránti pert lehet arra a tényre alapítani, hogy a végrehajtandó követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, a végrehajtás megszüntetése iránti perben ez a tény elbírálható, ezért nekik külön pert - a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt - nem kell indítaniuk.

[7] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak miatt alaposnak találta.

[8] A felperes elleni végrehajtás közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés záradékolásával indult, ezért a végrehajtás megszüntetése iránti per megindítására a Pp. 366. §-ába foglalt általános szabály mellett a Pp. 369. § a)-d) pontjának rendelkezései irányadók.

[9] A Pp.369. § a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetési (-korlátozási) perben a bíróság az vizsgálja, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e. Annak, hogy a Pp. 369. § a) pontja alá tartozó esetekben a bíróság az érvényesség kérdésében széles körű vizsgálatra jogosult, az a magyarázata, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás megindulása előtt nem bírálta el érdemben a végrehajtandó követelést, a záradékolást nem előzte meg a követelés érdemi vizsgálatára irányuló bírósági eljárás. Így ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvényes létrejöttét vitatja, a Pp. 369. § a) pontjának megfelelően a végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben felvetheti ennek kérdését, de támadhatja a követelés összegét, vitathatja annak lejártát is [Pp. 369. § b)-d) pontok].

[10] Megjegyzi a Kúria: az adott rendelkezések vonatkozásában "követelés" alatt nem egyszerűen a felek közötti jogviszonyból származó, polgári peres úton érvényesíthető követelést kell érteni, hanem "végrehajtható követelést", mégpedig "közvetlenül végrehajtható követelést", a záradékolt okirattal elrendelt végrehajtás tárgyát.

[11] A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a kölcsönszerződések adósai pert indíthatnak a szerződés érvénytelenségének megállapítására (amely pert a másodfokú bíróság helytálló utalása szerint a velük szerződő fél vagy felek ellen kell megindítaniuk), a végrehajtás elrendelését követően keresetet nyújthatnak be a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt (a végrehajtást kérő ellen), de az említett pereket egymással "párhuzamosan" is megindíthatják.

[12] Amennyiben a hatásköri és illetékességi szabályok lehetővé teszik: egyazon per keretében érvényesíthetik az érvénytelenség megállapítására és a végrehajtás-megszüntetésre (-korlátozására) irányuló igényüket.

[13] A kizárólag a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perben a bíróság - a kereset korlátai között maradva - a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet, ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg a jogügylet érvénytelenségét és nincsen lehetősége az eredeti állapot helyreállítására sem. Mindezek csupán az indokolás megállapításai maradnak, eredményes perlés esetén mint a végrehajtás megszüntetésének (korlátozásának) indokai.

Ha a végrehajtás megszüntetésére indult perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre (például azért nem, mert a záradékolt okiratba foglalt jogügylet érvénytelen), a végrehajtást megszünteti.

[14] A Pp. 366. §-ának megfelelően a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult per felperese az az adós, aki az ellene indult végrehajtást sérelmesnek tartja, alperese pedig a végrehajtást kérő. Engedményezés esetén a végrehajtást kérő nem azonos a szerződés megkötésében részt vett féllel (a kölcsönadóval), hanem annak a Vht. 39. §-a szerinti jogutóda.

[15] Mivel a végrehajtás megszüntetése iránti perben a bíróság ítélete - a kereset eredményessége esetén - kizárólag a végrehajtási eljárás felei között zajló végrehajtási eljárást szünteti meg, és nem nyilvánítja érvénytelennek a végrehajtás alapjául szolgáló jogügyletet, a végrehajtási eljárás ügyfeleinek és a szerződő felek személyének eltérése esetén nem szükséges - bár a Pp.-ben foglalt tilalom hiányában egyébként lehetséges - a szerződő felek perben állása. Ha az adós úgy dönt, hogy mindkét típusú pert megindítja: a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per alperesei a szerződést megkötő felek, azonban a végrehajtás megszüntetése iránti per alperesei az "aktuális" végrehajtást kérők.