BH+ 2013.12.524 A cég szervei által hozott határozat felülvizsgálta iránt indult perben nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság azonos jogszabályhelyre utalással helybenhagyta [Pp. 271. § (4) bek. a) pont, 273. § (2) bek. a) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék G.40148/2012/3., Szegedi Ítélőtábla Gf.30436/2012/12., Kúria Gvf.30167/2013. (*BH+ 2013.12.524*)

***********

A felperes pontosított keresetével az alperes 2011. május 23-án tartott taggyűlésén hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését kérte a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. § (1) bekezdése és 46. § (2) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a perbeli taggyűlés a Gt. 142. § (3) bekezdésének, illetve a 143-144. §-ában írt szabályok megsértésével került összehívásra.

A feltételes törzstőke leszállításról szóló 2/2011. (05. 23.) számú határozat tekintetében hivatkozott a Gt. 159. § (3) bekezdésének megsértésére is, állítva, hogy a törzstőkének a határozatban foglaltak szerinti 0 Ft-ra leszállítására abban az esetben sem kerülhet sor, ha a leszállítással egyidejűleg a tagok rendelkeznek a törzstőke Gt. 114. § (1) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb törzstőke összeget meghaladó felemeléséről is.

Kifejtette azt is, hogy e határozat a tagok között létrejött szindikátusi szerződés 7.4. b) pontját is sérti, mert az azt tartalmazza, hogy a társasági szerződés módosításához a törzstőke legalább 70%-át képező szavazatarány szükséges, és ez a határozat meghozatalakor nem valósult meg.

A felperes az alperes magyar ügyvezetőjének visszahívásáról szóló 3/2011. (05. 23.) számú határozat tekintetében is részben a szindikátusi szerződés 7.4. b) pontjának, illetve részben a 7.2. pontjának megsértésére hivatkozott. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis azt tartalmazza, hogy az alperes mindkét tagja - mind az olasz, mind a magyar tag - jogosult egy-egy ügyvezetőt jelölni.

A felperes az olaszországi fióktelep létesítéséről szóló 4/2011. (05. 23.) számú határozatot ugyancsak a szindikátusi szerződés 7.4. b) pontjára hivatkozással támadta.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság e döntést tartalmazó ítéletet helyben hagyta.

Mindkét bíróság megállapította, hogy a perbeli taggyűlés nem minősült megismételt taggyűlésnek, és annak összehívására a Gt. 142. § (3) bekezdésének, 143-144. §-ának megsértése nélkül került sor. Határozatuk indokolása annyiban tért el, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított annak jogi jelentőséget, hogy az olasz ügyvezető ugyanazon napirenddel, ugyanarra a helyszínre, 2011. április 8-án 2011. május 20-ára, illetve 2011. május 3-án 2011. május 23-ára is küldött meghívót a tagoknak. A másodfokú bíróság ezzel szemben úgy ítélte, hogy nincs jogi lehetőség párhuzamos taggyűlések megtartására. Bizonyítottnak találta azonban, hogy a korábbi időpontra összehívott taggyűlés megtartást megelőző elhalasztásáról és amiatt történt új taggyűlés összehívásáról a felperes a jogszabályi előírásoknak megfelelően értesült.

Az eljárt bíróságok egyet értettek abban is, hogy a Gt. 45. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a Gt. vagy más jogszabályok, illetve a társasági szerződés rendelkezéseinek megsértése adhat alapot a támadott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére. Ha egy határozat a tagok között létrejött - kötelmi és nem társasági jogi jellegű - szindikátusi szerződés előírásaival ellentétes, de a társasági szerződésnek megfelel, hatályon kívül helyezésére nincs mód.

Mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság - egyezően - kifejtette azt is, hogy a Gt. 159. § (3) bekezdése alapján végrehajtott feltételes törzstőke leszállítás esetén - korlátozó rendelkezés hiányában - nincs akadálya annak sem, hogy a leszállított törzstőke összege 0 Ft legyen.

A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a támadott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett, a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Előadta, hogy a másodfokú bíróság határozata a Gt. 143-144. §-át, a Gt. 46. § (2) bekezdését sérti. Állította, ugyanazon napirenddel két különböző időpontra nem hívható össze taggyűlés. Vitatta, hogy a társasági szerződés részének tekintendő szindikátusi szerződés megsértése nem szolgálhat alapul a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére.

A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.

A Pp-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 8. §-ával megállapított 271. § (4) bekezdés a) pontja szerint ugyanis nincs helye felülvizsgálatnak a Pp. 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt - azaz a cég szervei határozatának felülvizsgálata iránt indított - perekben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben.

A jelen perben - lényegét tekintve - a másodfokú bíróság ugyanazon jogszabályokat alkalmazva hagyta helyben az elsőfokú bíróság döntését. Maga a felperes sem hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az első- és a másodfokú bíróság ítélete érdemben eltérő indokoláson alapult volna. A Kúria ezért nem látott jogi lehetőséget a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, azt a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.

(Kúria Gvf. VII. 30.167/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Szegedi Törvényszéken 6.G.40.148/2012. számon folyamatban volt és a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.436/2012/12.számú ítéletével jogerősen befejezett perben, a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi