A Szegedi Ítélőtábla Pf.20491/2010/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 141. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 204. §, 208. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 3. §, 5. §] Bírók: Kissné dr. Koch Ágnes, Rakita Zsuzsanna, Simonné dr. Gombos Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.491/2010/11. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla dr. Molnár István ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, dr. Molnár István ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felperesnek - dr. Balázs Imre ügyvéd által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, amely perbe beavatkozott az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében az Alperesi beavatkozó (címe) a .... Megyei Bíróság 2010. június 9. napján kelt 12.P.20.220/2009/31. számú ítélete ellen az alperes által 34. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban, meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes által a felpereseknek fizetendő kártérítés összegét személyenként 5.000.000 (Ötmillió) Ft-ra és ezen összeg elsőfokú ítéletben írt mértékű és tartamú kamatára leszállítja. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja. Az alperes által a felpereseknek fizetendő perköltség összegét személyenként 250.000 (Kettőszázötvenezer) Ft-ra leszállítja. Az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő le nem rótt eljárási illeték összegét 600.000 (Hatszázezer) Ft-ra leszállítja, míg kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra személyenként 45.000 (Negyvenötezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű felpereseknek személyenként 125.000 (Egyszázhuszonötezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 600.000 (Hatszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, míg kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy ugyanilyen módon fizessenek meg az államnak személyenként 45.000 (Negyvenötezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által részben módosított, részben kiegészített tényállás az alábbi:

Az I. és II. rendű felperesek korábban házastársak voltak. Házastársi életközösségük alatt elhatározták, hogy - korábbi ingatlanuk eladásából származó készpénzük, lakásépítési (vásárlási) kedvezmény és bankkölcsön felhasználásával - családi házas ingatlant vásárolnak. A (K.É. Kft) a (helység neve, cím) szám alatti építési telken sorházas ingatlant tervezett felépíteni. Többszöri egyeztetés után az I. rendű felperes és (személy 1 neve), a (K.É. Kft) ügyvezetője megállapodtak abban, hogy a kft. a felperesek részére az adott telken egy - későbbiek során megtervezendő - lakóházat épít fel.

A felperesek és a kft. ügyvezetője, (személy 1 neve) 2005. április 18. napján az általuk kötött megállapodás írásba foglalása érdekében felkeresték az ügyvéd foglalkozású alperest. A kft. az építési telek tulajdonjogát illetékkedvezménnyel szerezte meg, és ennek a kedvezménynek a megtartása érdekében előszerződést kötöttek, melyben a (K.É. Kft) eladó vállalta, hogy a 2006 május 31. napjáig kötendő adásvételi szerződéssel eladja a felpereseknek egymás között egyenlő arányban a tulajdonában álló (perbeli ingatlan helyrajzi száma, címe) szám alatti, 1110 négyzetméter alapterületű beépítetlen ingatlant, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a 60 napon belül elkészítendő terv szerint a felperesek számára azon lakás, terasz, kert és garázs ingatlant létesít, mely felülépítmény a telekkel együtt lesz a végleges adásvételi szerződés tárgya. A létesülő ingatlan vételárát előreláthatóan bruttó 25.000.000 Ft-ban határozták meg. A vevők az előszerződés napján 6.000.000 Ft készpénz foglalót adtak át az eladónak, további 4.000.000 Ft megfizetésére az építési terv elkészülését követő 8 napon belül, legkésőbb 2005. június hó 15. napjáig, míg a fennmaradó 15.000.000 Ft vételár teljesítésére a használatbavételi engedély megszerzését követő 30 napon belül, legkésőbb 2006. június 30. napjáig vállaltak kötelezettséget.

Az alperes az előszerződést úgy szerkesztette meg, hogy az ingatlan tulajdoni lapjának aktuális hiteles másolata nem állt rendelkezésére. Az előszerződés megkötése időpontjában az ingatlanon a (pénzintézet neve) javára 10.000.000 Ft erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog állt fenn. A keretbiztosítéki jelzálogjogról az előszerződés nem tesz említést, nincs adat arra sem, hogy az alperes tájékoztatta a felpereseket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhelés jogkövetkezményeiről. Az előszerződés 3. pontja azt a kikötést tartalmazza, hogy az eladó a végleges adásvételi szerződés megkötéséig saját tulajdonával nem rendelkezhet szabadon, arra azonban nem tartalmaz rendelkezést, hogy azt nem terhelheti meg. A szerződő felekben és az okiratszerkesztő ügyvédben sem merült fel az, hogy a végleges szerződés meghiúsul, az eladó pedig a vevők által kifizetett foglalót nem fogja visszafizetni.

Az előszerződés megkötését követően a (K.É. Kft) 2005. december 15. napján a (pénzintézet neve) hitelezőtől további kölcsönt vett

- 3 -

Pf.III.20.491/2010/11. szám

fel, melynek biztosítására - a már bejegyzett terhen felül - további 15.000.000 Ft erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog került bejegyzésre az előszerződés tárgyát képező ingatlanra.

Az előszerződést követően az I. rendű felperes az eladóval rendszeres kapcsolatot tartott fenn. A tervezés során a szokásosnál több észrevétele volt, és több felvilágosítást igényelt, ezért már a tervezés sem haladt az eladó által remélt ütemezésben. Az eladó azonban bízott abban, hogy a késedelmet az építkezés során sikerül még behozniuk. Az elkövetkező időszakban azonban a kft. pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult, és az időjárás sem kedvezett az építkezésnek. A felperesek a létesítendő ingatlan építési költségeihez összesen 10.000.000 Ft készpénzt adtak át a kft. ügyvezetőjének. Az előszerződésben meghatározott végső időpontig, 2006. május 31. napjáig azonban az épület nem készült el, ezért a szerződő felek között további egyeztetésekre került sor.

A szerződő felek megkísérelték azt, hogy a felülépítmény készültségi fokának megfelelő vételáron elkészüljön a végleges adásvételi szerződés, ezért két alkalommal is felkeresték az alperest egyeztetés céljából, aki 2006. június 20. napján és 2006. június 23. napján is rögzítette az egyeztetések eredményét. A szerződő felek azonban a vételárban megegyezni nem tudtak, így szerződés közöttük nem jött létre.

A (K.É. Kft) pénzügyi helyzete a 2006-os évben tovább romlott, 2006. december 7. napján ellene felszámolási eljárás indult. A felperesek bejelentettek ugyan hitelezői igényt a felszámolási eljárásban, azonban a regisztrációs díjat teljes körűen nem fizették meg. A felszámolási eljárás keretében is kísérletet tettek a felperesek a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, mivel a felszámoló három pályázatot is kiírt az ingatlan értékesítésére 10.000.000 Ft-os értékmegjelöléssel. Az első pályázaton az I. rendű felperes 5.000.000 Ft-os ajánlott tett, a felszámoló ilyen vételáron az ingatlant nem értékesítette. A második pályázat nem volt eredményes, a harmadik pályázat alkalmával az I. rendű felperes újból 5.000.000 Ft-ot ajánlott fel, más vevő azonban 7.000.000 Ft-ot meghaladó összegű ajánlatot tett, így ő szerezte meg a tulajdonjogot.