BH 2005.4.138 A kötbérfizetési kötelezettség alóli kimentés szempontjából az egy időben felmerült különböző teljesítési akadályok és felelősséget kizáró körülmények fennállásának időtartama nem összegezhető, vagyis egy adott időszak csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy annak ideje alatt egyszerre több kimentésre okot adó körülmény is fennállt [Ptk. 246. §, 303. §].

A felperesekkel 1997. január 9-én kötött építési szerződésben Cs. F. építőmester elvállalta egy üzletsorhoz tartozó két üzlet megépítését a hozzájuk tartozó közös használatú részekkel együtt. A vállalkozói díjat 4 095 120 forint + áfa összegben állapították meg. Befejezési határidőként a földszinti üzlet vonatkozásában 1997. május 31-ét, míg a félemeleti üzlet tekintetében 1997. október 31-ét határozták meg. A kivitelező a késedelmes teljesítés esetére napi 20 000 forint kötbér fizetését vállalta. Az építési munkálatokat az alperes (a Cs. Építési Kft.) végezte. Az üzletek átadás-átvételére 1998. február 5-én került sor.

A felperesek keresetükben 4 000 180 forint és járulékai kötbér megfizetésére kérték kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte.

A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a földszinti üzletnek 1997. május 31-éig szerkezetkész állapotúnak, míg 1997. október 31-éig a földszinti és az emeleti üzletnek kulcsrakésznek kellett volna lennie. Miután az átadás­átvételre csak 1998. február 5-én került sor, az alperes 96 napos késedelemmel teljesített. A másodfokú bíróság azonban az alperes késedelmét teljes egészében kimentettnek találta, és a Ptk. 246. § (1) bekezdés alapján a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes 3 780 000 forint kötbér és járulékai megfizetésére történő kötelezését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a bíróság a bizonyítékok helytelen mérlegelésének eredményeként, megalapozatlanul állapította meg a tényállást, és a téves jogértelmezés eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem tartozik kötbérfizetési kötelezettséggel. Álláspontjuk szerint az alperes a vállalkozási szerződésben arra vállalkozott, hogy a földszinti üzletet 1997. május 31-éig kulcsrakész állapotban átadja a részükre. Érvelésük értelmében tévesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy eddig az időpontig a földszinti üzletnek csak szerkezetkész állapotúnak kellett volna lennie. Szerintük - bár szerkezetkész állapotra vonatkozó teljesítési határidő a szerződésben nem volt -, a portál beépítése szükséges lett volna a szerkezetkész állapothoz, amelyre azonban csak 1997. november 28-án került sor.

Sérelmezték, hogy a bíróság a 12. számú üzlet tulajdonosának tiltakozása miatt 31 nap késedelmet állapított meg a terhükre. Arra hivatkozva, hogy a kábel kiváltást elvégezni akaró munkásokat az alperes elzavarta, vitatták a kábelkiváltás körében megállapított 25 nap késedelmet is. Kifogásolták a jogerős építési engedély késedelmes szolgáltatásával kapcsolatban további 87 nap jogosulti késedelem megállapítását, mivel az alperes folyamatosan végzett építési munkát akkor is, amikor még az építési engedély nem volt jogerős. Érvelésük alátámasztására szakértői véleményt csatoltak.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredménye alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését.

A bíróság a szükséges mértékű bizonyítási eljárást nem folytatta le, nem tisztázta az 1997. január 9-én kelt szerződés tartalmát arra nézve, hogy a szerződést kötő felek kikötöttek-e részteljesítést.

A jogvita elbírálása szempontjából alapvető kérdés annak tisztázása, hogy 1997. május 31-éig a földszinti üzletet szerkezetkészen vagy kulcsrakészen vállalta átadni az alperes jogelődjeként szerződést kötő Cs. F. Ennek a kérdésnek az eldöntése határozza meg, hogy mikor kezdődik az alperes késedelme, ennek tisztázása nélkül az ügyben nem hozható megalapozott döntés.

A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabályt sérti a jogerős ítélet, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott.