32001R0382[1]

A Tanács 382/2001/EK rendelete (2001. február 26.) az Európai Unió és Észak-Amerika, a Távol-Kelet és Ausztrálázsia ipari országai közötti együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását szolgáló projektek végrehajtásáról, valamint az 1035/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 382/2001/EK RENDELETE

(2001. február 26.)

az Európai Unió és Észak-Amerika, a Távol-Kelet és Ausztrálázsia ipari országai közötti együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását szolgáló projektek végrehajtásáról, valamint az 1035/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére és 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

(1)

Támogatni kell az együttműködést és a kereskedelmi kapcsolatokat az ipari országokkal, ahol ez a Közösség és az érintett partnerország közös érdeke.

(2)

Az Európai Közösség 1994-ben, 1998-ban és 1999-ben különböző állásfoglalásokat fogadott el az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokról. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok az 1990. évi Transzatlanti Nyilatkozatban, az 1995. évi Új Transzatlanti Cselekvési Programban, az 1998. évi Transzatlanti Gazdasági Partnerségben és az 1999. évi Bonni nyilatkozatban állapodtak meg kapcsolataik erősítéséről. A közös kereskedelempolitikát az általános ismeretek további megosztásával kell kiegészíteni az EU-USA kapcsolat szereplői közötti élénkebb párbeszéd formájában.

(3)

1996-ban az Európai Parlament állásfoglalást, a Gazdasági és Szociális Bizottság pedig véleményt fogadott el az Európai Unió és Kanada közötti kapcsolatokról, amelyekben szorosabb kapcsolatok kiépítését tűzték ki célul Kanadával. Az Európai Közösségek és Kanada 1976-ban a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről ( 2 ) keretmegállapodást írt alá, valamint 1990-ben aláírták az EK és Kanada közötti kapcsolatokról szóló nyilatkozatot, és az 1996. évi közös cselekvési tervben és a közös politikai nyilatkozatban megállapodtak kapcsolataik erősítéséről. Az EK és Kanada kapcsolatait több területre kiterjesztették, Kanada pedig kulcsfontosságú partner a többoldalú kereskedelmi területeken, valamint a globális kihívásokkal összefüggő kérdésekben, illetve a közös kül- és biztonságpolitikában. Ezért ezeknek a kapcsolatoknak a további erősítése vált szükségessé élénk konzultációs folyamatok és az egyre növekvő számú kérdésben történő együttműködés révén.

(4)

A rendelet kiegészíti és nem befolyásolja az egyedi eszközökkel szabályozott tevékenységeket, úgymint a Közösség és az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Közösség és Kanada között megkötött megállapodások a felsőoktatási és képzési együttműködési programok létrehozásáról.

(5)

Az Európai Unió és Japán az 1991. évi együttes nyilatkozatban párbeszédük elmélyítéséről, együttműködésük és partnerségük erősítéséről döntöttek. Az Európai Parlament elfogadta a Bizottságnak a Tanácshoz küldött közleményével kapcsolatos, "Európa és Japán: a következő lépések" ( 3 ) című állásfoglalását. A Tanács a Bizottság Japánról szóló közleményével kapcsolatosan tett következtetéseiben elfogadja, hogy a japán piacra való bejutás során különböző és sajátos problémák merülnek fel. A Tanács úgy ítéli meg, hogy prioritást kellene adni a japán piacra való bejutás javításának. Ennek fényében a Tanács elfogadta az Európai Unióból származó árucikkeknek és a határokon átnyúló szolgáltatásoknak Japánba való eljutását segítő egyedi intézkedéseket és teendőket tartalmazó programnak a Bizottság általi végrehajtásáról szóló, 1999. május 11-i 1035/1999/EK tanácsi rendeletet ( 4 ). Ez a rendelet 2001. december 31-én hatályát veszti. A Bizottság fenti programjának értékeléséről kapott eredmények a program hasznosságát és hatékonyságát mutatták. Ezért szükséges folytatni az említett rendeletben leírt bizottsági programok végrehajtását. Ez a rendelet nem érinti az EK-Japán Ipari Együttműködési Központ megerősítésének jóváhagyásáról szóló, 1992. május 18-i 92/278/EGK tanácsi határozatot ( 5 ), amely továbbra is érvényben marad. Az 1035/1999/EK rendelet hatályát veszti, és helyébe ez a rendelet lép.

(6)

A Koreai Köztársasággal a gazdasági és egyéb területeken folytatott kétoldalú együttműködést a Koreával megkötött kereskedelmi és együttműködési keretegyezmény elveivel, az Európai Parlament véleményével és a Tanácsnak a Koreai-félszigetről alkotott következtetéseivel összhangban javítani kell. Az Európai Unió támogatja a koreai piaci elveket és ösztönzi a fennálló kereskedelmi és befektetési korlátok eltörlését.

(7)

Az Európai Unió és Ausztrália megállapodtak kapcsolataik erősítéséről és az együttműködésről számos olyan területen, ahol az 1997. évi együttes nyilatkozat szerint érdekeik azonosak. Tekintettel e kapcsolatok további erősítésére, az egyre növekvő számú kétoldalú és nemzetközi kérdésben élénk konzultációs és együttműködési folyamatokra lesz szükség.

(8)

Az Európai Unió és Új-Zéland az 1999. évi együttes nyilatkozatban kölcsönös érdekeik széles skálája alapján, népeik kölcsönös előnyére megállapodtak kapcsolataik és együttműködésük erősítéséről, valamint kölcsönös kapcsolataik hosszú távú fenntartásáról.

(9)

Jelenleg számos kisebb költségvetési tétel van, amelyekből a Közösség különböző, a rendeletben említett ipari országok tekintetében fennálló együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok támogatásával összefüggő tevékenységeket finanszíroz. E különböző költségvetési tételeken belül költségvetési előirányzatok állnak rendelkezésre a kísérleti rendszerek és előkészítő intézkedések finanszírozására. A kísérleti rendszerek és előkészítő intézkedések terén szerzett kétéves tapasztalat után bebizonyosodott az eddig végrehajtott intézkedések hasznossága, és felmerült az igény, hogy ezek rendszeres tevékenységként folytatódjanak. A Bizottságnak rendszeresen rendelkeznie kell a szükséges eszközökkel, hogy a jövőben ezeket az intézkedéseket képes legyen végrehajtani. Ezért a hatékonyság, az ésszerűsítés és a folyamatosság érdekében szükséges egyetlen költségvetési tétel létrehozása a rendeletben említett tevékenységek finanszírozására. Ez azonban nem befolyásolhatja a költségvetési tételek felhasználásának átláthatóságát, amely az Európai Parlamentben az ellenőrző eljárásokhoz szükséges.

(10)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 6 ) megfelelően kell alkalmazni.

(11)

A tagállamok elsődleges felelőssége, hogy olyan intézkedési és cselekvési programokat tervezzenek és hajtsanak végre, amelyek támogatják exportőreik abbéli törekvéseit, hogy külföldi piacokon kereskedelmi jelenlétet építsenek ki.

(12)

Ez a rendelet nem befolyásolja a tagállamok harmadik országok piacára irányuló áruinak és szolgáltatásainak határokon átnyúló kivitelét támogató tevékenységeket.

(13)

A Bizottság együttműködik a tagállamokkal egy sajátos, koherens és célzott intézkedési és cselekvési program végrehajtása terén, amely kiegészíti és hozzáadott értéket képvisel a tagállamoknak a japán piacon tett erőfeszítéseiben.

(14)

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek egy részét a szerződés 133. cikke szabályozza, de a többi tevékenységre a szerződés a 308. cikkében szereplőkön kívül nem ír elő egyéb hatáskört.

(15)

Ez a rendelet 2005. december 31-én hatályát veszti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Közösség továbbra is olyan programokat hajt végre, amelyek elősegítik a Közösség és Észak-Amerika, a Távol-Kelet és Ausztrálázsia ipari országai közötti együttműködést és a kereskedelmi kapcsolatokat.

E rendelet alkalmazásában Észak-Amerika, a Távol-Kelet és Ausztrálázsia ipari országain az Egyesült Államokat, Kanadát, Japánt, a Koreai Köztársaságot (a továbbiakban: "Korea"), Ausztráliát és Új-Zélandot értjük (a továbbiakban: "a partnerországok").

2. cikk

Az e rendeletben meghatározott programok végrehajtásához szükségesnek ítélt közösségi finanszírozás összegét minden évben a költségvetési hatóság állapítja meg.

3. cikk

Együttműködés

Az együttműködést elősegítő programokat kell alkalmazni az Európai Unió és a partnerországok között az e téren különböző kétoldalú okmányokban meghatározott célkitűzések támogatására, hogy még kedvezőbb környezetet hozzanak létre az Európai Unió és a partnerországok közötti kapcsolatok fenntartására és további fejlesztésére.

4. cikk

Az együttműködés terén a közösségi finanszírozás főleg a következő típusú tevékenységekre terjed ki:

a) a közvélemény, különösen a döntéshozók, véleményformálók és egyéb tényezők képzése és tájékoztatása az Európai Unió és a partnerországok közötti kétoldalú kapcsolatokról;

b) a kulturális, a tudományos és a népek közötti kapcsolatok erősítése;

c) a politikai, gazdasági és szociális partnerek és különböző releváns ágazatokban tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (NGO) közötti párbeszéd elősegítése;

d) kutatási munka és tanulmányok, amelyek célja információk biztosítása a Bizottság munkájához a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése érdekében;

e) együttműködési projektek a tudomány és technológia, energia, szállítás és környezetvédelem terén;

f) a vámügyi együttműködés javítása az Európai Unió és a partnerországok között;

g) az Európai Unió jelenléte érzékelésének javítása a partnerországokban;

h) olyan kísérleti rendszerek, amelyek ezt követően új, rendszeres, finanszírozandó tevékenységet eredményezhetnek.

5. cikk

Az együttműködési projektek finanszírozása teljes egészében a Közösség költségvetéséből történik, vagy társfinanszírozás formájában a partnerországok illetve az Európai Unió biztosít egyéb forrásokat. A 4. cikk végrehajtásakor a Bizottság biztosítja, hogy az együttműködési projektek jogilag és lényegileg összhangban legyenek a Közösség egyéb vonatkozó politikái értelmében finanszírozott tevékenységekkel.

Adott esetben, különösen az oktatási és képzési, valamint egyéb olyan hasonló projektek esetében, amelyeknek egyének lehetnek a kedvezményezettjei, a közösségi támogatás történhet természetes személyeknek nyújtott támogatások formájában. Ezek a támogatások ösztöndíj formájában nyújthatók.

6. cikk

Kereskedelmi kapcsolatok

(1) Együttműködve a tagállamokkal - amelyek elsődlegesen felelősek a közösségi áruk és a határokon átnyúló szolgáltatások harmadik ország piacára történő kivitelének támogatásához szükséges programok és tevékenységek megtervezéséért és végrehajtásáért - a Közösség specifikus, koherens és célzott intézkedési és cselekvési programot hajt végre, amely kiegészíti a tagállamoknak és más Európai Uniós államháztartási szerveknek a japán piacon tett erőfeszítéseit, és hozzáadott értéket biztosít ezekhez.

Ez a rendelet nem befolyásolja a tagállamok harmadik országba irányuló áruinak és határokon átnyúló szolgáltatásainak kivitelét támogató tevékenységeit, amelyek politikák, programok és megállapodások kidolgozására és végrehajtására irányulnak.

(2) Ezen a területen a közösségi finanszírozás különösen az európai üzletemberek azon csoportjának a toborzását, képzését, a kiküldetésük előtti felkészítését és abban való részvételét fedi le, akik kis- és középvállalkozásokat (KKV-k) képviselnek, és részt vesznek a Japánban zajló programokban azért, hogy javítsák kereskedelmi jelenlétüket a japán piacon (a "Bejárat Japánba" kampány).

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedésen kívül megfelelő esetben a következő programok és intézkedések részesülhetnek támogatásban:

a) információgyűjtés és tanácsadás a Japánnal kapcsolatos kereskedelmi jellegű kérdésekben;

b) konferenciák és szemináriumok az Európai Unió és Japán közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok elősegítésére;

c) magas szintű üzleti küldöttségek a japán piacra való bejutással kapcsolatos konkrét kérdések megtárgyalására;

d) meghatározott programok, amelyek elősegítik a közösségi vállalatok, különösen a KKV-k bejutását a japán piacra.

(4) A (3) bekezdés végrehajtása során a Bizottság biztosítja, hogy az egyes tevékenységek teljes mértékben összhangban legyenek a Közösség és a tagállamok politikáival.

7. cikk

A közösségi finanszírozás továbbra is kiterjed azokra a képzési programokra, amelyeknek célja, hogy a japán és koreai üzleti környezetben kommunikálni és tevékenykedni képes európai üzletembereket képezzenek ki ("Vezetőképző Programok").

E célból a közösségi támogatás történhet természetes személyeknek nyújtott támogatások formájában. Ezek a támogatások ösztöndíj formájában nyújthatók.

8. cikk

A 6. és 7. cikk végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 9. cikkben meghatározott tanácsadási folyamattal összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Végrehajtási eljárások

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3) A bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

(4) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a bizottsági munkáról. E célból rendelkezésére bocsátja a bizottság üléseinek napirendjét, a projektek megvalósítása céljából a bizottságnak benyújtott intézkedéstervezeteket, a szavazások eredményeit és az üléseken folytatott viták összegzését.

10. cikk

(1) A Bizottság a Közösség vagy a partnerországok bármely szereplőjének kérésére átfogó dokumentációt készít, illetve valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsát a programokról és a részvétel feltételeiről.

(2) Az ajánlati felhívás eredményét, beleértve a beérkezett ajánlatok számát, a szerződés odaítélésének dátumát, a sikeres ajánlattevők nevét és címét az Interneten kell közzétenni. A fentiekről rendszeres információt kell nyújtani az Európai Parlamentnek is.

11. cikk

A Bizottság kétévente jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentés tartalmazza a költségvetés végrehajtásának eredményeit, valamint bemutatja az év során finanszírozott tevékenységeket és programokat.

Ezenkívül a Bizottság értékeli a rendelet értelmében finanszírozott tevékenységeket és programokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy elérték a célkitűzéseiket. Ezt az értékelést a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kell elkészíteni. Amennyiben szükséges, az értékelési jelentések figyelembe veszik a szerződéses kötelezettségeket és a hatékony és eredményes gazdálkodás elveit, valamint magukban foglalják a költséghatékonysági elemzés eredményeit.

Az éves költségvetés korlátozott részét az e rendelet keretében vállalt tevékenységekre és programokra vonatkozó értékelő tanulmányok finanszírozására kell fordítani.

12. cikk

(1) Az 1035/1999/EK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályát vesztett rendeletre történő bármely utalás erre a rendeletre történő utalásnak tekintendő.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2007. december 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) 2001. január 31-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL L 260., 1976.9.24., 2. o.

( 3 ) HL L 260., 1976.9.24., 2. o.

( 4 ) HL L 127., 1999.5.21., 1. o.

( 5 ) HL L 144., 1992.5.26., 19. o.

( 6 ) HL L 184., 1999.7.17., 3. o.