A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28194/2013/39. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1991. évi XX. törvény (Hatásköri tv.) 140. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 1. §, 3. §, 4. §, 6. §, 8. §, 9. §, 28. §] Bíró: Cseicsner Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28194/2013/39.*, Kúria Kfv.37055/2015/6. (BH+ 2015.9.405), 3119/2017. (V. 30.) AB határozat

***********

... Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

9.K.28.194/2013/39.

A ... Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Magyar István ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes ... (...) I.r. alperes és a dr. Bóta Rózsa ügyvéd (...) által képviselt II.rendű alperes ... (...) II.r. alperes ellen kisajátítási ügyben hozott.../2013. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta majd pedig nyilvánosan kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Magyar Államnak - külön felhívásra - fizessen meg ... Ft (... forint) eljárási illetéket. A bíróság megállapítja, hogy a szakértői díjat felperes maga viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül I.r. alperesnek ... Ft (... forint), II.r. alperesnek ... Ft (... forint) perköltséget fizessen meg.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresete, az alperesek nyilatkozata, a közigazgatási iratok, a tárgyaláson előadottak, valamint az igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II.r alperes kérelmet terjesztett elő az I.r. alperesnél - hivatkozva a Kstv. 2.§. e) pontjára, közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra - a ... .... hrsz. alatt felvett, 6959 nm alapterületű, szántó és rét művelési ágban nyilvántartott ingatlan vonatkozásában. Kérelmének tárgya az Északi Vasúti-híd (kiz) - ... (bez) vasúti vonalszakasz rehabilitációja (projekt kód: ...) volt.

Az I.r. alperes 2013. július 4-én kelt .../2013. számú határozatával a kérelmezett ingatlanból 4025 nm nagyságú területet az .../2014. munkaszámú kisajátítási terv alapján a Magyar Állam javára közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra kisajátított. Egyidejűleg kötelezte a kérelmezőt, azaz a II.r. alperest, hogy a határozat közlésétől számított 30 napon belül kisajátítási kártalanításként fizessen meg ... Ft-ot a felperesnek, aki 1/1 arányú tulajdonosa az ingatlannak. A kisajátítással egyidejűleg a telekalakításról a következőképpen rendelkezett: elrendelte a ... ... hrsz. alatt felvett, 6959 nm alapterületű, szántó és rét művelési ágban nyilvántartott ingatlannak a ..., ... és ... hrsz. alatt felvételre kerülő ingatlanokra történő megosztását az .../504. munkaszámú kisajátítási vázrajz alapján. A megosztás eredményeként a kisajátított ... hrsz. alatti ingatlan területe 2233 nm, a kisajátított ... hrsz. alatti ingatlan alapterülete 1792 nm, a visszamaradó ... hrsz. alatti ingatlan alapterülete 2934 nm lett. Így az I.r. alperes a kérelmező .... tulajdonosi joggyakorló bejegyzése iránti kérelmének helyt adott. Határozatának indokolásában a Kstv. 2.§. e) pontjára, 24.§(5) bekezdésére, 9.§ (3) bekezdésének a) és b) pontjára hivatkozott.

Továbbá szakvélemény elkészítése céljából szakértő kirendelésére került sor, valamint kisajátítási tárgyalás kitűzésére. A szakértő feladatául tűzte a helyszíni szemle megtartását, a kérelmezett ingatlan napi forgalmi értékének meghatározását, a visszamaradó rész kisajátítása indokoltságának vizsgálatát, a kisajátítással kapcsolatos értékveszteség és költség megállapítását, illetőleg a tulajdonosnak járó kártalanítási összegre vonatkozó javaslattételt. A szakértő a szakvéleményében kellő részletességgel rögzítette az ingatlan jellemzőit. Megállapította, hogy a kisajátítás a visszamaradó ingatlan művelési ágát nem módosítja, azonban a visszamaradó ingatlanrészek művelhetősége a megváltozott méret és alak miatt kedvezőtlenül módosul, így 30%-os értékcsökkenés vehető figyelembe. Abban az esetben, ha a visszamaradó részek megközelíthetősége nem biztosított, akkor a megközelíthetetlen teljes ingatlanrészek kisajátítása indokolt, azonban az értékelés során feltételezte, hogy biztosított a megközelítés. Tekintettel arra, hogy a NAV nem tudott megfelelő számú solymári ingatlanra vonatkozó összehasonlító adatot közölni, a ...-i Önkormányzat Adóügyi csoportja a hagyatéki és gyámügyi eljárások során készített ingatlanforgalmi értékelések adatait bocsátotta rendelkezésre, így a szakértő ezeket az információkat használta fel.

A szakértő a kérelmezett ingatlan egyedi adottságaira tekintettel, a kedvezőbb megyén belüli elhelyezkedésre tekintettel +50%-os, az átlagostól jobb megközelítésre tekintettel +25%-os, a jobb esztétikai állapotra tekintettel +10%-os, az ingatlan rendezettebb vízjárására tekintettel +5%-os, összesen +90%-os korrekciós tényezőt vett figyelembe, amely alapján a korrigált fajlagos értéket 319,- Ft/nm-ben határozta meg. A szakértő a ...-i Önkormányzat Adóügyi Osztálya által szolgáltatott forgalmi értékek átlaga alapján ... településen fekvő, mezőgazdasági övezetben fekvő ingatlanok fajlagos alapértékét 1.759,- Ft/nm-ben állapította meg. A kérelmezett ingatlan egyedi adottságaira tekintettel, figyelemmel arra, hogy a felhasznált adatok becslés útján megállapított értékek, illetve az értékelt ingatlan településen belüli fekvése kedvezőtlenebb, a szakértő -50% korrekciót vett figyelembe, mindezekre tekintettel az ingatlan korrigált fajlagos forgalmi értékét 879,50Ft/nm-ben állapította meg. A kérelmezett ingatlan fajlagos értékét 600 Ft/nm-ben, a kisajátítással érintett ingatlanrész forgalmi értékét ... Ft-ban jelölte meg.

A hatóság a kérelmezett ingatlan fajlagos értékét 600 Ft/nm-ben állapította meg. Előadta, hogy a kisajátításra kerülő ... ... hrsz. alatti ingatlan a kisajátítást követően megközelíthetetlen lesz. Mindezek alapján a ... ... hrsz. alatt felvételre kerülő ingatlan értékcsökkenésének mértékét a forgalmi érték 30%-ában 528.120,- Ft-ban, a ... ... hrsz. alatt felvételre kerülő ingatlan után járó kártalanítás mértékét 1.339.800,- Ft-ban, ... ... hrsz. alatt felvételre kerülő ingatlan után járó kártalanítás mértékét 1.075.200,- Ft-ban, így összesen 2.943.120,- Ft-ban állapította meg.

I.r. alperes határozata ellen keresetet terjesztett elő felperes. Kérte, hogy a bíróság az I.r. alperes határozatát helyezze hatályon kívül, és új eljárás lefolytatására kötelezze. Perköltség igényt bejelentett. Sérelmezte, hogy az I.r. alperesi hatóság a 2013. május 23-i beadványában foglaltak alapján nem találta indokoltnak a ... hrsz. alatti ingatlan kisajátítását, mert biztosítottnak vélte a megközelíthetőségét úgy, hogy a megépítendő ... számú útról földút leágazás fogja azt biztosítani. A felperes előadta, hogy az út tervezés alatt állt a határozat meghozatalakor, ahogyan kétségtelenül csak annyi volt megállapítható, hogy a ... ... hrsz.-ú ingatlan útról nem megközelíthető. Kérte a visszamaradó ingatlan kisajátítását a Kstv. 6.§ (4) a) b) c) pontjaira tekintettel. Kifogásolta az ingatlan fajlagos értékének 600 Ft/nm-ben való meghatározását. Álláspontja szerint az I.r. alperesi hatóság a kártalanítási összeget nem a vonatkozó jogszabályoknak és a 16/2010. KK véleménynek megfelelően állapította meg. Fenntartotta a kisajátítási tárgyaláson a szakértői véleményre előadottakat: a szakvélemény lelet része nem tartalmaz ellenőrizhető összehasonlító adatokat. Több ponton kifogásolta a szakértő eljárását és a szakvéleményt. Álláspontja szerint az I.r. alperes megsértette a Kstv. 9.§ -ában foglaltakat és nem tisztázta a Ket. 50. §-ának megfelelően a tényállást. Kérte új igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő bevezetését a perbe.