BH 2021.11.313 Ha a felek a szerződésben abban állapodnak meg, hogy elektronikus úton tartják egymással a kapcsolatot, ily módon küldik meg a számlákat, akkor a fizetésképtelenség megállapítása során az elektronikus úton megküldött számlákat kézbesítettnek kell tekinteni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pont, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 423. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:1. § (3) bek., 6:59. § (2) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék Fpk.1355/2019/18., Fővárosi Ítélőtábla Fpkf.43768/2020/2., Kúria Gfv.30067/2021/4. (*BH 2021.11.313*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek között megbízási szerződés jött létre 2018. július 6-án a 2018. július 1-jét követően keletkező számviteli dokumentumok feldolgozására. A felek a szerződés 4.3. pontjában az adós részéről kapcsolattartóként M. K. ügyvezetőt jelölték meg, a 4.10. pont szerint a felek megegyeztek abban, hogy elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést (e-mail) használják, és "jelen szerződésben megadott e-mail-címükre küldött leveleket kézbesítettnek tekintik". A 4.12. pontban megállapodtak, hogy "amennyiben a jelen szerződésben megadott e-mail-címükre a másik fél jelen szerződésben megadott e-mail-címéről érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik." A 4.14. pont szerint "megállapodnak, hogy a számla másolatának elektronikus úton - megrendelő e-mail-címére - történő eljuttatásával a számlát megrendelő részére kézbesítettnek tekintik."

[2] A hitelező - a 12. számú beadvány szerint - az adós megadott e-mail-címére küldte meg:

- 2018. augusztus 6-án a 127 000 Ft összegű számláját (melyből 20 000 Ft-ot nem fizetett meg az adós),

- 2018. szeptember 6-án a 127 000 Ft összegű számláját,

- 2018. december 30-án a 146 050 Ft összegű számláját,

- 2019. július 12-én a 718 820 Ft összegű számláját.

[3] A hitelező 2019. szeptember 16-án kelt, postán küldött és az adós által 2019. október 3-án átvett fizetési felszólításában hívta fel az adóst 1 315 400 Ft könyvelésidíj-tartozás megfizetésére a fenti számlákra hivatkozással.

[4] A 2019. október 16-án kelt, postán küldött ismételt fizetési felszólítást az adós 2019. november 6-án vette át.

[5] A hitelező 2019. november 6-án benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva kezdeményezte az adós felszámolását arra hivatkozva, hogy az adós 1 315 400 Ft szerződésből eredő tartozását fizetési felszólítás ellenére nem fizette meg a részére annak ellenére, hogy azt írásban elismerte.

[6] Az adós kérte - nyilatkozatának tartalma szerint - az eljárás megszüntetését. Állította, hogy a hitelező követelésének egy részét jogalap hiányában nem ismeri el, a felek között 2018. július 1. - 2019. január 31. közötti időszakra vonatkozóan a felszólítást nem előzte meg számlakibocsátás, a felszólító levélben megjelölt számlák nem kerültek kiállításra és megküldésre.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[7] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és elrendelte az adós felszámolását főeljárásként. A végzés indokolásában megállapította, hogy a hitelező elektronikus úton az adós részére megküldte a számlákat, melyre az adós nyilatkozott, elismerte a tartozását és annak részletfizetésére tett ajánlatot. Hangsúlyozta, amennyiben nem kapott volna számlákat az adós, akkor azt az első, 2019. szeptember 16-án kelt és 2019. október 3-án kézhez vett fizetési felszólítást követően jeleznie kellett volna a hitelező felé.

[8] Az adós fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette.

[9] A végzés indokolásában elsőként rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmének elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, érdemi döntésével azonban az ítélőtábla nem értett egyet.

[10] Kifejtette, hogy a megbízási szerződés 4.16. pontja az adós kapcsolattartójaként a cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetőt jelölte ki, így a szerződéssel kapcsolatos hatályos jognyilatkozatok közlésére más személy nem volt jogosult. Mindezekre tekintettel M. Zs. 2019. július 12-én közölt nyilatkozata a Cstv. 27. § (2) bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthető a felszámolás iránti kérelemben megjelölt követelés elismerésének, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a hitelező betartotta-e a teljesítési határidő alapjául szolgáló számla, vagy a hitelezői követelést közlő felszólításban (megintésben) megjelölt teljesítési határidő és a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában előírt írásbeli felszólítás közötti 20 napos időközt.

[11] A felek közötti jogviszony alapján az adós fizetési kötelezettsége a számla ellenében válik esedékessé (megbízási szerződés 7.1. pont). Az elektronikus úton történő közlésnek a szerződés 4.14. pontjában történő kikötése azonban csak akkor vehető figyelembe, ha a számla megküldéséhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:5. § (2) bekezdés szerint joghatás kiváltására alkalmas hatály fűződik, és ezáltal a számlák kézbesítését illetően meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre. A hitelező 1 315 400 Ft megbízási díj teljesítésének elmulasztása miatt indított felszámolási eljárást az adós ellen. Ebből az összegből 718 820 Ft volt annak a szolgáltatásnak az ellenértéke, amelyről 2019. július 12-én állított ki számlát. A 2019. július 12-én kelt, és a mellékletekre utaló e-mail a számlának az adóshoz történő megérkezését kétséget kizáró módon nem támasztja alá, míg a válaszlevelekből, illetőleg további bizonyítékokból sem következik, hogy az adós azt megkapta. A rendelkezésre álló adatok alapján nem ellenőrizhető kézbesítés miatt egy kinyomtatott - nem hiteles - elektronikus levél tartalmából önmagában nem állapítható meg teljes bizonyossággal sem a levélnek, sem a mellékletnek a címzetthez történő megérkezése.

[12] Miután az adós vitatta a számla átvételét és annak közlésére a fentiek szerint hitelt érdemlő bizonyíték nem áll rendelkezésre, a másodfokú bíróság a felszámolás iránti kérelemmel érintett követelés teljesítési határidejét - figyelemmel a szerződés 7.1. pontjára - a számlában feltüntetett időpontban nem fogadhatta el, csak abból indulhatott ki, hogy a hitelező a követelést a 2019. szeptember 16-án kelt és az adós által október 3-án átvett írásbeli nyilatkozatával tette esedékessé (ezzel hozta az adós tudomására a vele szemben támasztott követelését). Ez utóbbi időponthoz képest azonban a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában előírt 20 napos időköz a 2019. október 16-án kelt és október 17-én postára adott fizetési felszólítás tekintetében még nem telt el, így a felszámolás elrendelésének a törvényi feltételei sem álltak fenn.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[13] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.