A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20597/2016/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.597/2016/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. február 18. napján kelt 68.P.24.320/2015/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott ... internetes sajtótermékben ...-én közzétett "...", valamint a ...-én közzétett "..." című cikkben közzétette a felperes nevét, valamint ez utóbbi cikkben a korábbi munkahelyének megnevezését, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja. Kötelezi arra, hogy 15 napon belül magánlevél formájában fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértésért. A felperest feljogosítja ezen levél nyilvánosságra hozatalára.

Egyebekben a per főtárgya tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31.500 (harmincegyezer-ötszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 58.800 (ötvennyolcezer-nyolcszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 25.200 (huszonötezer-kettőszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az általa üzemeltetett ... internetes oldalon ..., .... és ... napján közzétett "...", "..." és "..." című írásaiban azon tényállításával, miszerint "..." (...), "... ..." (...), továbbá a "..." (...) megsértette a felperes magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy a ... napján megjelent "..." című írásában az alperes azon állításával, hogy "..." azt a való tényt, hogy a felperes korábban a ... tartozó ... vezérigazgatójának a titkárságán dolgozott, illetve hogy a felperes élettársa ... és a ... jelentős számú befektető károsodott a társaság szabálytalan eljárása során, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes büntetőjogi értelemben véve is felelős lehet a ... történt visszaélések kapcsán, ám élettársának édesapja miatt a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte, illetve a felperes részese a ... eddig felelősségre vont személyek és a ... közötti összeesküvésnek, ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, továbbá kötelezze elégtétel adására, sajnálkozását kifejező és nyilvánosságra hozható levél formájában.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a sajtó tájékoztatáshoz való joga, illetve a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága, továbbá az a közérdek, hogy a közvélemény egy ilyen kiemelt súlyú bűncselekményről és a vele kapcsolatos körülményekről megfelelően tájékozódhasson, jelen esetben megelőzi a felperes magánélethez fűződő személyiségi jogát, illetve a személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. Hivatkozott arra is, hogy a felperes korábban önként hozta nyilvánosságra kapcsolatát ... lányával, amikor közös fényképeket tett ki a ... profiljára. A felperes korábbi munkahelye tekintetében pedig arra mutatott rá, hogy a személyügyi hírek között a hivatalos közlöny internetes oldalon a mai napig nyilvánosan elérhető a felperesnek a ... való osztályvezetői kinevezésére vonatkozó közlemény. Ezek a körülmények pedig a felróhatóságát kizárják.

A jóhírnév megsértése körében hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint egyik cikkben közöltek sem tüntetik fel a felperest abban a hamis színben, mintha bűncselekményt követett volna el. Előadása szerint a felperes személyén keresztül a ... érte burkolt kritika, amely azonban véleménynyilvánításnak minősül.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + áfa összegű perköltséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 forint eljárási illetéket.

Határozatának indokolásában hivatkozott az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, VI. cikk (1) és (2) bekezdésére, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikkének rendelkezésére, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény VIII. cikkére, a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésére, 2:43. §-ára, 2:45. § (2) bekezdésére, az 56/1994. (IX. 10.) AB határozatra, a 15/1991. (IV. 13.) AB határozatra, az Alaptörvény IX. cikkére, a médiaszolgálgatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 7. § (1) és (3) bekezdésére, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (3) bekezdésére, 14. § (1) bekezdésére, 21. § (1) bekezdésére, a 7/2014. (III. 7.) AB határozatra, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 2. pontjára és 5. § (1) bekezdésére.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az Infotv. 3. § 2. pontjára, és 5. § (1) bekezdésére a felperes csak kereseti kérelme indokaként hivatkozott, határozott kereseti kérelmet azonban a magánélet és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogai megsértésének megállapítása és ezen jogok megsértése objektív jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt terjesztett elő. Úgy tekintette ezért, hogy az Infotv. hivatkozott szakaszaival azon tényelőadását kívánta alátámasztani, hogy a magánélet védelméhez fűződő jogai körébe milyen adatok tartoznak.

Kifejtette, hogy a felperes által a kereset tárgyává tett, 3 különböző időpontban nyilvánosságra hozott cikk közül az első azon a napon jelent meg, amikor a ... információi nyomán, ...-én szinte a teljes magyar sajtóban egyidejűleg megjelent az a hír, miszerint a ... ... a ... lányának az élettársa. Ezen információnak azért volt robbanásszerű hírértéke, mert ekkorra széles közéleti és társadalmi érdeklődést és visszhangot kapott, találgatások keltek szárnyra a vonatkozásban, hogy a 3 héttel korábban kirobbant, kiemelkedően súlyos és jelentős vagyoni kárral fenyegető, valamint az állampolgárok viszonylag széles körét közvetlenül is érintő ... érintően folyamatban lévő büntető eljárásban a nyomozást végző ügyészség miért nem foganatosított a pénzintézet vezetője, illetve vagyona vonatkozásában különböző kényszerintézkedéseket. A ..., illetve a botrány folytán megindult büntetőeljárás a társadalom széles nyilvánosságát érintő és foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó üggyé vált, amelyről a sajtónak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is volt számot adni. Ennek során pedig a sajtó maga is gyűjt információkat, így kerülhetett nyilvánosságra, hogy a ... elnök-vezérigazgatójának egyik közvetlen munkatársa a ... lányának az élettársa, sőt, több híradás név szerint is megnevezte a felperest.