A Kaposvári Törvényszék B.161/2016/40. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. Bíró: Balla Barbara

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK

16.B.161/2016/40/I. szám

A Kaposvári Törvényszék mint elsőfokú büntetőbíróság Kaposváron, a 2016. július 4., szeptember 12., november 15., 2017. március 27., május 15., szeptember 5., október 2. és november 6. napjain megtartott tárgyalások alapján meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság

a 2008. október 20. napjától 2008. október 22. napjáig őrizetben volt, azóta szabadlábon levő

I. r. vádlottat, - személyi adatok -

a 2008. október 20. napjától 2008. október 22. napjáig őrizetben volt, azóta szabadlábon levő

II. r. vádlottat, - személyi adatok -

a 2008. október 20. napjától 2008. október 22. napjáig őrizetben volt, azóta szabadlábon levő

III. r. vádlottat, - személy adatok -

az ellenük emelt 1-1-1 rb. a Btk.376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a.) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja és törvényes következményei alól felmenti.

A ............ magánfél polgári jogi igényének érvényesítését a törvény egyéb útjára utasítja.

Az eljárás során felmerült 109.479,- (egyszázkilencezer-négyszázhetvenkilenc) Ft bűnügyi költség a magyar állam terhén marad.

Indokolás

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség B.1388/2010/5-I. szám alatt nyújtott be vádiratot I. r., II. r. és III. r. vádlottakkal szemben társtettesként elkövetett a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 319.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b.) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség ezen vádiratát a vádképviseletet ellátó Zala Megyei Főügyészség részben tényállásában, részben minősítésében a 2017. november 6. napján megtartott tárgyaláson akként módosította, hogy a vádlottakat mint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 376.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a.) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta.

A vádirati tényállás a következő:

I. r., II. r. és III. r. vádlottak a vádbeli időszakban a ..........., ezen belül pedig a ..............alkalmazottai voltak.

A ...........mint tulajdonos 2004. január 16. napján .......... szám alatti székhelyen létrehozta a ..........Kft-t (a továbbiakban ......Kft.) mint egy kereskedelmi tevékenységi körrel rendelkező vállalkozást. A Kft. fő tevékenységeként készletfinanszírozást végzett, mely szerződéses konstrukciónak a lényege az volt, hogy az eladó jelentős készleteinek lassú értékesítési lehetőségéből eredő problémái megoldása, valamint az ebből eredő veszteségeinek csökkentése érdekében a ........Kft. mint vevő az eladatlan árukészleteit időről időre megvásárolja úgy, hogy az eladó részére visszavásárlási/vevőkijelölési jogot biztosít, valamint részesedik az áruval kapcsolatos értékesítési feltételek jövőbeni kedvező alakulásából származó haszonból.

II. r. .terhelt 2006. október 12. napjától, míg I. r. .terhelt 2007. április 1. napjától önálló képviseletre jogosult ügyvezetői voltak a Kft-nek. II. r. terhelt emellett a ..........vezetője is volt. Ez a főosztály közvetlenül a vállalati üzletág divízió alá tartozott, II. r. terhelt közvetlen felettese a divízió vezetője volt. A ...... Kft. mint leányvállalat a banki hierarchiában e főosztály alá tartozott. I. r. terheltet mint a kft. ügyvezetőjét e minőségben II. r. terhelt helyettesítette, mind közvetlen, mind szakmai felettese a főosztály volt.

III. r. terhelt senior vállalati üzletkötő volt, a ........Kft. ügyeit - I. és II. r. terheltekhez hasonlóan - kirendeléssel intézte. Mind közvetlen, mind szakmai felettese a fent említett főosztály volt.

III. r. terhelt, II.r. és I. r. terhelteknek közvetlen beszámolási kötelezettséggel tartozott. I. és II. r. terheltek a Kft. tekintetében azonos beosztásban voltak, feladatkörük úgy oszlott meg, hogy I. r. terhelt vitte elsődlegesen a Kft. ügyeit, távollétében pedig a II. r. terhelt helyettesítette. A banki hierarchián belül azonban I. r. terhelt II. r. terhelt beosztottja volt.

I. r. terheltnek a banki pozíció leírása alapján feladata volt tehát a ...... Kft. ügyvezetői teendőinek teljes körű ellátása, előterjesztések készítése, ügyletek jóváhagyatása, szabályzatok karbantartása, javítása, a számlák, szerződések ellenőrzése, jóváhagyása, a ....... Kft. likviditásának menedzsmentje, könyvelések havi riportjainak ellenőrzése.

II. r. terheltnek a feladata volt a számlák, szerződés ellenőrzése, jóváhagyása, a ...... Kft. likviditásának menedzsmentje, a könyvelés havi riportjainak ellenőrzése.

III. r. terhelt feladatkörébe a ......Kft. új ügyleteihez kapcsolódó előterjesztések, szerződések elkészítése, a folyósításhoz szükséges dokumentumok ellenőrzését és elkészítését végezte.

I. r., II. r. és III. r. terheltek mint pénzügyi intézet alkalmazottai munkájuk során a ...... Kft. rendelkezésére bocsátott pénzeszközök tekintetében vagyonkezelői tevékenységet végeztek. Eljárásuk és felelősségük kereteit e tekintetben a ....... Kft. eljárási rendje, pozíció-leírásuk, munkaviszonyukra tekintettel általában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv., valamint a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 46.§-a határozza meg, illetve I. és II. r. terheltekre a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. rendelkezései - különösen a 30.§ - is vonatkoznak.

A ........ Kft. technikailag tulajdonképpen a .........Zrt. leányvállalata volt, saját ügyfelekkel nem rendelkezett. Az ügyfeleket egyrészt a banki fiókhálózat közvetítette, másrészt a fiókokkal közös kezelésű ügyfelekből kerültek ki. A ....... Kft. eljárási rendje szerint az ügyfélhez kapcsolódó és a készletvásárlási konstrukcióhoz előírt céges és pénzügyi dokumentumokat a fiókok küldték meg a Kft-nek, ahol valamely üzletkötő elkészítette az előterjesztést. Az előterjesztést ezt követően megküldték a kockázatkezelési területnek, ahol a ........ Főosztály (a továbbiakban .......) és a ..........Főosztály (a továbbiakban ......) ellenőrizte a szakterületének megfelelő előírások szerint. A szükséges jóváhagyásokat követően az üzletkötő továbbította az előterjesztést a ...... Kft. valamelyik ügyvezetőjének és az ..... vezetőjének, majd a szükséges aláírásokat követően - amennyiben a vállalati üzletág vezetője egyetértett az előterjesztésben foglaltakkal - jutott el az anyag az előírt döntéshozói szintre. A .......... Zrt. pozitív döntését követően a főosztály által kiküldött hitelszerződéseket a Kft. aláírta, a Kft. ezt követően kötött az ügyfelekkel keretszerződést áruk vásárlására, visszavásárlásra, illetve vevőkijelölési jog alapításra.

A Kft. a készleteket a .....-nál jóváhagyott hitelkerete terhére vásárolta meg olyan formában, hogy minden egyes keretszerződéshez külön hitelt igényelt, a keretszerződés alapján megvalósuló első vásárlás során. Az egy keretszerződésre történő későbbi készletvásárlások a hozzá tartozó hitelnek a különböző lehívásait jelentette az ügylet során. A ....... Kft-nek saját, készletvásárlásra felhasználható forrása nem volt.