BH 1999.6.248 I. Nem valósul meg a felülvizsgálati eljárást megalapozó feltétlen eljárási szabálysértés, ha a terheltnek az eljárás során több meghatalmazott védője közül az első- és a másodfokú eljárásban csak egyikük volt jelen a tárgyaláson [Be. 6. § (1) és (3) bek., 250. § II/d pont, 284/A. § (2) bek.].

II. Ha a bizonyított tényekből levont ténybeli következtetésen alapul az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása szempontjából irányadó az a ténymegállapítás, hogy az elkövető követelése jogos vagy annak vélt, illetőleg jogtalan-e; ez a ténymegállapítás a felülvizsgálati eljárás során alappal nem támadható [Btk. 273. § (1) bek., 323. § (1) bek., Be. 239. § (2) bek. d) pont, 284. § (1) bek.].

III. A vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette valósul meg, ha az elkövető a sértettől azzal az indokkal kér pénzt, hogy a sértett testvére ellen folyó büntetőügyben egy ügyészt kíván megvesztegetni [Btk. 256. § (2) bek. a) pont].

A városi bíróság az 1995. augusztus 22. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet társtettesként, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete; vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette és csalás vétsége miatt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1995. december 5. napján jogerős ítéletével az I. r. terhelt fő- és mellékbüntetéseinek a mértékét egyaránt 3-3 évre súlyosította.

A jogerős ítéletek ellen az I. r. vádlott védője, Dr. M. E. ügyvéd anyagi és eljárási jogsértéseket kifogásoló felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Azok lényege szerint:

1. A városi bíróság az 1995. augusztus 22. napjára kitűzött érdemi tárgyalását az ő meghatalmazott védői távolléte ellenére folytatta le és hozott ugyanezen a napon ítéletet. Védője távollétéről a bíróság a meghatalmazó terheltet nem nyilatkoztatta.

Mivel a bíróság olyan személy távollétében folytatta le a tárgyalást és hozott érdemi határozatot, akinek tárgyaláson jelenléte kötelező, ezért - mert több védő meghatalmazása esetén valamennyiüknek azonos perbeli jogai vannak - eljárási törvénysértéssel került sor az érdemi tárgyalásra és az ítélet meghozatalára.

2. Az eljárt bíróságok a sértett sérelmére elkövetett bűncselekményt önbíráskodás helyett téves ténybeli következtetéssel minősítették súlyosabban minősülő zsarolás bűntette kísérletének. Az I. r. terhelt jogosnak vélt vagyoni igényt kívánt érvényesíteni a sértettel szemben, aki csupán annak összegszerűségét vitatta.

3. A hivatali befolyással üzérkedés tényállása szerint az elkövetési magatartás: előny kérése vagy elfogadása. A kérés fogalma nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, amelybe a fenyegetéssel való kényszerítés belevonható lenne. Ezért tényállási elem hiányában az I. r. terhelt nem valósította meg a kérdéses bűncselekményt.

A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak véleményezte, és a megtámadott bírósági ítéletek hatályukban fenntartását indítványozta.

A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos.

Az eljárásjogi törvénysértést állító kifogást illetően az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a felülvizsgálati indítványt benyújtó Dr. M. E. ügyvéd az I. r. terhelt képviseletére 1995. február 16. napján kapott meghatalmazást.

Az előzetes letartóztatásban levő I. r. terhelt 1995. február 21. napján Dr. M. E.-nek és helyettesének adott a védelmére meghatalmazást.

A vádlott édesanyja 1995. április 20. napján adott ügyvédi meghatalmazást a Gy. és K. ügyvédi irodának a fia védelmének ellátására.