A Szegedi Ítélőtábla Pf.20100/2019/9. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. §, (1) bek., 276. §, (5) bek., 499. §, (1) bek.] Bírók: Bálind Attila, Béri András, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.100/2019/9.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Litresits András ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. ifj. Balsai István ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében - melyben egyéb érdekelt a dr. Hegedűs Péter ügyvéd által képviselt egyéb érdekelt neve (címe) - a Szegedi Törvényszék 2018. november 30. napján kelt 7.P.21.709/2018/5. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban, melyben az egyéb érdekelt csatlakozó fellebbezéssel élt, meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, mellőzi az (egyéb érdekelt neve) egyéb érdekelt perköltségben és elsőfokú eljárási illetékben marasztalását, egyben kötelezi a (B) Kft.-t, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 274.252,- (Kettőszázhetvennégyezer-kettőszázötvenkettő) Ft elsőfokú eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000,- (Harminchatezer) Ft le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a (B) Kft.-t, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft + ÁFA másodfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes (város neve) Polgármestere. Az alperes szerkesztésében megjelenő (internetes hírportál neve) internetes oldalon 2018. október 8-án "5,6 milliárd forintja van a (város neve)-i önkormányzatnak! " címmel jelent meg cikk, amely (személy neve) (párt neve) frakcióvezető sajtótájékoztatóján elhangzottakról tudósított az alábbi tartalommal:

"5,6 milliárd forintja van a (város neve)-i önkormányzatnak! Ezért érthetetlen, miért akarja bezáratni (felperes neve) a (város neve)-i Televízió után a stadiont és az uszodát is - jelentette ki (személy neve), a (párt neve)-frakció vezetője hétfőn."

A politikus a sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, a képviselő-testület tagjai pénteken megkapták az október 12-i közgyűlés anyagát, amelyben az szerepel, hogy 5,6 milliárd forintnyi készpénze van (város neve)-nek.

- Ez a költségvetés 20 %-a, tehát ez alapján jó anyagi helyzetben van a város - ismertette (személy neve). Hozzátette, ezek után nem érti, (felperes neve) polgármester miért állítja, hogy csődben van a település, és miért záratná be a (város neve)-i Televízió után stadiont és a strandot is."

A felperes 2018. november 7-én helyreigazító közlemény közzétételére kérte az alperest, melyet az megtagadott arra hivatkozva, hogy sajtótájékoztatón elhangzott átvett közlésről van szó. Utalt arra is, az egyebekben politikai véleménynyilvánításnak minősül, azaz a felek közötti politikai, közéleti vitát rögzíti, emiatt nincs lehetőség helyreigazításra.

A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a sérelmezett cikk megjelenésével azonos módon, helyen, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül tegye közzé a pert megelőzően az alperes részére eljuttatott helyreigazító közleményt. Kérte továbbá a szerkesztői felelősséget viselő és az NMHH nyilvántartásába bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező kiadó perköltség megfizetésére való kötelezését. Érvelése szerint a kifogásolt közlések valóban tények híresztelésének minősülnek, mivel a felperes nem akarta és nem akarja bezáratni sem a (város neve)-i Televíziót, sem a stadiont, sem a strandot. Kiemelte, az alperes eljárása a legalapvetőbb újságírói szakmai követelményeknek sem felelt meg, hiszen már a cikk megjelenése előtt könnyen ellenőrizhette volna a benne szereplő állítások valótlanságát. Megjegyezte, az alperes nem mentesülhet a felelősség alól azzal, hogy az írás átvett közléseket tartalmazott. Véleménye szerint azok valótlan tényállítások.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a sérelmezett nyilatkozatrész véleménynyilvánítás, politikai vita a nyilatkozó és a felperes között, amely nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát a PK 12. számú állásfoglalás szerint. Másodlagos védekezésében utalt arra, amennyiben tényállításnak minősülne a cikkrészlet, úgy az valós tényeken alapuló következtetés, melynek igazolására tanúbizonyítás iránti indítványt terjesztett elő anélkül, hogy a nevezett személyeket a tárgyalásra előállította volna, illetve pontosan megjelölte volna, milyen tényekről tehetnek nyilatkozatot. Hangsúlyozta, a cikk nem tartalmazta, a felperes mikor, milyen körülmények között tett nyilatkozatot azon szándékáról, hogy a két közintézményt be akarja zárni. A tanúk meghallgatását arra nézve kérte, hogy a felperessel közösen tartott sajtótájékoztatón és a városi közgyűlés ülésen is elhangzott a felperes részéről, hogy be kell zárni a stadiont és az uszodát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy annak jogerőre emelkedését követő 5 napon belül az (internetes hírportál neve) hírportálon a sérelmezett közléssel azonos linken a cím alatt a lead (bevezető) felett közvetlenül (további kattintás nélkül) 30 napig elérhető módon, de legalább addig, ameddig az eredeti kifogásolt cikk hozzáférhető, valamint a címlapon, az ún. főoldalon "legfelül" vezető hírként egy hétfői napon legalább 13-14 óra között tegye közzé a következő közleményt:

"Hírportálunkat a Szegedi Törvényszék P.21.709/2018/5. sz. ítéletével a következők közlésére kötelezte

Helyreigazítás: