A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37103/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Kaszainé dr. Mezey Katalin

Kfv.II.37.103/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Szentkirályi-Holota Szabolcs ügyvéd által képviselt felperesnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. október 15. napján kelt 20.K.33.298/2008/8. számú ítélete ellen az alperes által 10. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 20.K.33.298/2008/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A 106-1-13891/3/2008-T. számú határozatával, mely határozat 2008. március 13. napján kelt a felperes mongol állampolgár kereső tevékenység folytatása céljából benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasította és arra kötelezte, hogy a Magyar Köztársaság területét a határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül hagyja el. Az elsőfokú határozat indokolása szerint a felperes kereső tevékenység folytatása céljából utazott be a Magyar Köztársaság területére 2007. november 15. napján "D" típusú, többszöri ki és beutazásra jogosító kereső tevékenységi célhoz kiadott vízummal. A felperes tartózkodási engedély iránti kérelmét kereső tevékenység folytatása céljából terjesztette elő, kérelmében munkáltatójaként az Bt-t tüntette fel, de a tartózkodási céljának igazolására nem csatolta az érvényes munkavállalási engedélyét és munkaszerződését. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság a felperes magyarországi tartózkodását kereső tevékenység folytatása céljából igazoltnak nem fogadta el, ugyanakkor a további feltételek vizsgálatakor a felperes magyarországi megélhetését, illetőleg szálláshelyét sem értékelte biztosítottnak.

A felperes fellebbezése alapján az alperes 106-T-5409/1/2008. számú határozatában - az elsőfokú határozat jogszabályi hivatkozását és indokolását kiegészítve, valamint az ország elhagyására kötelezés határnapját a döntés közlésétől számított 30 napra módosítva - helybenhagyta, egyidejűleg visszavonva a felperes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolását. Az alperes határozatának indokolása szerint a másodfokú eljárás során megállapítást nyert, hogy a felperes érvényes munkavállalási engedéllyel nem rendelkezik, mely hiányában legálisan munkavállalási tevékenységet nem folytathat, jogszerű jövedelemmel nem rendelkezhet. A felperes munkavállalási engedélyét a másodfokú határozat meghozataláig sem csatolta, amire tekintettel az elsőfokú hatóság döntése jogszerű volt, mivel a felperes tartózkodási célja továbbra sem igazolt.

A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében is utalt arra, hogy munkavállalási engedélye még nem készült el és ezért határidő hosszabbítást kér. A munkáltató határidőben nyújtotta be a regionális munkaügyi hatósághoz a munkavállalási engedély iránti kérelmet, azonban azt adminisztrációs hiba miatt azt először elutasították, ezt a munkáltató megfellebbezte. A felperes a keresete mellékleteként csatolta - az időközben kézhez kapott - a 2008. június 9. napjától 2010. március napjáig érvényes munkavállalási engedélyt, valamint a munkaszerződésének másolatát.

A Fővárosi Bíróság 20.K.33.298/2008/8. sorszámú ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a felperes keresete ezért alapos, mert a felperes a közigazgatási eljárásban jogi képviselő nélkül járt el és kérelméből egyértelműen megállapítható, hogy tisztában volt annak hiányosságával, tehát azzal, hogy munkavállalási engedélye önhibáján kívül még nem áll rendelkezésre. Az erre vonatkozó felperesi előadást az elsőfokú bíróság tartalma szerint határidő hosszabbítási kérelemnek minősítette, mivel a felperes vállalta, hogy csatolja a munkavállalási engedélyt, amint azt kézhez kapja. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a fellebbezés időpontjától - 2008. március 21-tól a másodfokú határozat meghozataláig 2008. április 26. napjáig - több, mint egy hónap eltelt, azonban a felperest az alperes a határidő meghosszabbításáról nem értesítette .

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kiemelte azt is, hogy az iratanyagból megállapítható, miszerint kizárólag a munkáltató hibájából eredően került sor a munkavállalási engedély kérelem elutasítására, ugyanakkor az igénylés folyamatos volt és a munkaügyi központ az engedélyt felperesnek csak hosszas elbírálás után adta ki. Az elsőfokú bíróság ezért az új eljárásra nézve előírta, hogy az alperes köteles figyelembe venni a felperes által keresetlevélhez csatolt munkavállalási engedélyt valamint munkaszerződést és ennek alapján kell a felperes magyarországi tartózkodási célját megvizsgálni, majd ezt követően lehet állást foglalni a felperes megélhetéséről, lakhatásáról és a visszautazáshoz szükséges költségekről.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Pp. 339/A.§-át, mely szerint a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a fennálló tények alapján vizsgálja felül.

Az alperes hivatkozása szerint a felperes a közigazgatási eljárásban benyújtott fellebbezésében az eljárási határidő meghosszabbítását nem kérte, erre utaló megjegyzést nem tett, továbbá ezt alátámasztó okiratot vagy igazolást sem csatolt. Az alperes a hiánypótlási felhívás megküldését sem találta indokoltnak, mivel a felperes a fellebbezésében maga hivatkozott arra, hogy munkavállalási engedély iránti kérelme az illetékes munkaügyi központnál folyamatban van, tehát a felperes ismeretekkel rendelkezett arról, hogy az eljárás során mely okiratot kell benyújtania. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban nem hozta a hatóság tudomására, hogy a munkavállalási engedéllyel kapcsolatos ügyintézése elhúzódott, így ezt a körülményt a hatóságnak nem állt módjában figyelembe venni. Az alperes megjegyezte, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harm.tv.) 13.§ (1) bekezdése és 18.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében a kérelmezőnek a tartózkodása során folyamatosan rendelkeznie kell a tartózkodás jogszabályban meghatározott feltételeivel.