A Kúria Bfv.287/2014/5. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége (NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT elkövetett rágalmazás vétsége) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Belegi József, Székely Ákos, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Nem ad alapot a rágalmazás vétségének megállapításához a közszereplő politikusra vonatkozó - egy nagy hallgatóság előtt elhangzott beszédben gyakorolt véleményközlés, amely lényegileg valónak bizonyult becsület csorbítására alkalmas tényállításokat ezen felül becsület csorbítására alkalmas értékítéleteket tartalmaz - gyalázkodó jelleg nélkül.

***********

KÚRIA

Bfv.III.287/2014/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év október hó 1. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt S. B. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 3.B.874/2012/6. számú - a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.983/2012/5. számú végzésével felülbírált - ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy S. B. terheltet 1 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségének vádja alól felmenti; egyebekben pedig azt hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, továbbá az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

Az ügyészi vádképviselet folytán közvádra folyt eljárásban a Veszprémi Városi Bíróság a 2012. november 26. napján kelt 3.B.874/2012/6. számú ítéletével S. B. terheltet 3 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a), b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért 40 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az összesen 120.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre kell átváltoztatni úgy, hogy 1 napi tétel pénzbüntetés helyébe 1 napi szabadságvesztés lép.

A városi bíróság ítéletében megállapított tényállás lényege a következő:

A terhelt, mint A. város polgármestere 2011. május 1-jén egy egyesület által megrendezett "Majális ünnepi előadássorozat" című rendezvényen többszáz fős hallgatóság előtt beszédet mondott, amelyet néhány nappal később felvételről az A. Tv., majd az "A. Sz." című hetilap változatlan (teljes) tartalommal közzétett, továbbá a beszéd szövege a www.i.hu internetes honlapon is megjelent.

A beszédben a terhelt É. J. L., V. megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselőjével, F. Z. L. és R. T. Zs., A. város önkormányzatának képviselőivel szemben személyes elégtételt kívánt venni, mivel tudni vélte, hogy e sértettek korábban több ízben hatósági eljárást kezdeményeztek ellene. A beszédben É. J. L. sértettet "főkolomposnak" nevezte, "Moslékos J."-nek titulálta, továbbá azt állította róla, hogy "végig hamisította az iskolai bizonyítványát a parlamenti honlapon és az egyéb kiadványokon", "olyan remekül végezte a tanulmányait, hogy a nyolcosztályos általános iskolát kilenc év alatt végezte el", végül felhozta azt is, hogy "éveken keresztül nem fizetett személyi jövedelemadót".

F. Z. L. sértettet "Alsó- és Felsőtáskássy Python Z." néven nevezte és azt állította, hogy a bányásztelepi óvodánál tartott rendezvényre 17 milliós Mercedes-szel érkezett.

R. T. sértettet "Mangalica T."-nek nevezte, aki "még máshol nem dolgozott, csak veszteséges és csőd alatt levő vállalatnál, de osztja az észt szerte ebben a városban, feljelentéseket ír, áskálódik, honlapokon mocskolódik, folytatja ezt a gyalázatos tevékenységet".

Mindhárom sértettről szólva a beszédben kijelentette: "Ezektől az emberektől az sem áll messze, hogy magnót tesznek a zsebükbe, amikor egy találkozóra mennek és felveszik a tárgyaló partnernek a szövegét, hogy utána egy feljelentést írjanak erről. Óvakodjanak ezektől az emberektől, lehet, hogy holnap te kerülsz sorra. Mindenki óvakodjon ezektől az emberektől, ha jön a járdán, menjen át a másik oldalra.".

A fenti kijelentések miatt a sértettek magánindítványaikat 2011. május 31. napján előterjesztették.

A városi bíróság bár végzésében arra utalt, hogy valóságbizonyítást nem folytatott, valójában a sértettek tanúként történt meghallgatásával az egyes sérelmezett kijelentések valóságának a bizonyításába belebocsátkozott. Ennek alapján tényként rögzítette, hogy É. J. L. a nyolcosztályos általános iskolát kilenc év alatt végezte el, továbbá az Országgyűlés honlapján egy időszakban az iskolai végzettségére vonatkozóan valóban nem valós adat került feltüntetésre. Tényként állapította meg azt is, hogy É. J. L. és a terhelt között folytatott tárgyalást egy alkalommal előbbi hangfelvételen rögzítette, továbbá egy esetben valóban feljelentést tett a terhelt ellen. Azt is megállapította, hogy volt olyan időszak É. J. L. életében, amikor külföldön dolgozott, ezért Magyarországon nem, hanem külföldön fizetett adót.

F. Z. L. sértett vallomása alapján megállapította azt, hogy egy korábbi cége "Python" márkanevű táskák készítésével foglalkozott, erre célzott a beszédben a terhelt. Helytállónak tartotta az ítélet azt is, hogy egy a-i óvoda bezárásakor Mercedes típusú gépkocsival jelent meg a bezárás ellen tiltakozók között.

A városi bíróság a fenti kijelentéseket becsület csorbítására alkalmas tényállításoknak, illetve gyalázkodó kifejezéseknek értékelte, amelyek alapján a sértettekről negatív értékítélet alakulhat ki.

Ítéletének indokolásában arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a beszédbeli kijelentések nem a sértettek közszereplői minőségéhez kapcsolódtak, nem voltak összefüggésben a sértettek közéleti szereplésével, ennélfogva a bírálhatóság alkotmányosan tágabb határai közömbösek. Miután a kijelentéseket személyes bosszú motiválta, az összességében rágalmazás vétségeként értékelt cselekmény aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett.

Az ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezések folytán a Veszprémi Törvényszék a 2013. október 30. napján kelt 2.Bf.983/2012/5. számú végzésével (!) az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy a korábbi Btk. 179. § (1) bekezdésbe ütköző 3 rendbeli rágalmazás vétségét a (2) bekezdés b) pontja szerint - az aljas indokból elkövetés mellőzésével - minősítette; egyebekben pedig helybenhagyta. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy nem látta megállapíthatónak, miszerint a cselekményt erkölcsileg elítélendő okra visszavezethető bosszú motiválta. A terhelt úgy érzékelte, hogy a sértettek által a város vezetése ellen kezdeményezett eljárások kapcsán összehangolt támadás folyik ellene, ezt kívánta nyilvánosság elé tárni büntetőjogilag is elítélendő módon.

A jogerős határozat ellen a terhelt védője tartalmilag a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból, a terhelt felmentése érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a terhelt által használt kifejezések egy politikai beszéd alkalmával, közszereplőkkel szemben hangzottak el, ezért a véleménynyilvánításhoz való jog tágabb volt, mint más magánszemélyek esetében. A terhelt nem lépte át a bírálhatóság határait, véleménynyilvánításával bűncselekményt nem valósított meg.