A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27186/2015/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 50. §] Bíró: Barsi Ildikó

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperesnek - alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság az alperes .../2015. ügyiratszámú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

A le nem rótt 30.000,- (azaz: Harmincezer) Ft kereseti illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

2014. április 24-én a 80.000,- Ft előleg megfizetésével megrendelt egy bútort, amelyet a vállalkozás 2014. május 27-én szállított le a lakcímére.

A fogyasztó a vételár hátralékos összegét a szállítónak megfizette. A vállalkozás az előlegről számlát állított ki, a teljes összegről szóló számlát azonban nem küldte meg részére. A leszállított bútor vonatkozásában minőségi problémát észlelt, melyet a szállítást követő napon e-mailon bejelentett a vállalkozás e-mail címére, melyben kérte a hiba kijavítását.

Kérelmét május 29-én és június 23-án is megismételte, de választ nem kapott.

2014. július 09-én szóban bejelentést tett a Kormányhivatal Felügyelőségén, ahol panaszát jegyzőkönyvbe foglalták. A fogyasztó a fenti ügyben kérte fogyasztóvédelmi szempontból a Kft. eljárásának vizsgálatát a minőségi kifogás intézésében, valamint az általa átadott jótállási jegy jogszabályi megfelelőségének vizsgálatát. Előadta, hogy az e-mailek mellett telefonon is bejelentette a termék hibáját, de a telefonon ígért kapcsolatfelvétel nem történt meg.

Bejelentéséhez mellékelte a megrendelő lapok, az előlegszámla, a kiállított jótállási jegy másolatát, továbbá az e-mailen írt bejelentések másolatát.

A fogyasztó bejelentése alapján a felügyelőség 2014. július 10. napján az ügyben eljárást indított.

A felügyelőség a 2014. július 11-én kelt végzésével fogyasztó beadványában foglaltakra vonatkozóan teljes körű nyilatkozattételre, az ott feltüntetett kérdések megválaszolására, valamint a nyilatkozatot alátámasztó dokumentumok csatolására hívta fel a vállalkozást.

Miután a vállalkozás többszöri felhívás ellenére a végzésben szereplő adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a hatóság 2 alkalommal eljárási bírsággal sújtotta a vállalkozást.

2015. február 19-én a vállalkozás akként nyilatkozott, hogy az e-mail címet nem a Kft. üzemelteti, a fogyasztó pedig a Kft-nél nem tett panaszt. A vállalkozás a jogszabályoknak megfelelő jótállási jegyet adott át a vevőnek, nincs arról meggyőződve, hogy az ügyfél azt a jótállási jegyet csatolta a felügyelőség részére.

A hatóság 2015. február 26. napján kelt újabb nyilatkozattételre felhívó végzése alapján a vállalkozás akként nyilatkozott, hogy 2014. június 23-án az e-mail címet nem a Kft. üzemeltette, a vásárlónak a jogszabályoknak mindenben megfelelően nyújtottak felvilágosítást.

A hatóság felhívására egyéni vállalkozó akként nyilatkozott, hogy magánszemély adott megbízást részére az domain regisztrációjára. Az e-mail cím üzemeltetését egy általa felkért alvállalkozó intézte, a szolgáltatással kapcsolatban az ügyfél problémát nem jelzett. Az domain hu domainra történő átirányítása 2014. június 16-án történt.

A kapott tájékoztatás alapján a hatóság felhívta az ..e-mail és ..e-mail cím üzemeltetésével kapcsolatos adatok közlésére. ..e-mail cím vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy azt nem ő üzemelteti. A hatóság végzéséhez megküldött e-mailek kapcsán akként nyilatkozott, hogy hozzá ilyen e-mail nem érkezett.

A hatóság a 2015. március 19-én kelt végzésével a vállalkozást a fogyasztó részére kiállított számla hiteles másolatának csatolására, továbbá annak közlésére hívta fel, hogy azt mikor adták át a fogyasztónak. Felhívta továbbá, hogy nyilatkozzon, hogy kizárólag a végzésbe beillesztett jótállási jegyet állították-e ki a fogyasztónak, ezen túlmenően egyéb formában nyújtottak-e tájékoztatást a jótállással kapcsolatos információról.

A vállalkozás válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy a csatolt jótállási jegyet nem a cég alkalmazottja írta alá. Eredetben látnia kellene a dokumentumot ahhoz, hogy megállapíthassa, hogy az eredeti vagy összefénymásolt-e. Utalt rá, hogy a csatolt jótállási jegy helyett ők minden esetben a jogszabályoknak megfelelő jótállási jegyet csatoltak, így történhetett ebben az esetben is. A vásárlónak a törvénynek mindenben megfelelő módon nyújtottak tájékoztatást.

Az alperes a 2015. május 18. napján kelt .../2015. ügyiratszámú határozatával a Z.. Kft. vállalkozás ellen fogyasztó ügyében kérelem alapján indult eljárásban fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályi rendelkezés megsértését nem állapította meg.

A határozat indoklásában utalt rá, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. §, továbbá a 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet 4. §-ában foglalt jogszabályi rendelkezések betartása vonatkozásában a hatóság érdemi megállapításokat tenni nem tudott, így a kereskedő Z.. Kft. terhére azok esetleges megsértése sem került megállapításra.

Megállapította, hogy az ügyben egymással ellentmondó információk álltak rendelkezésre a fogyasztó által tett panaszok, illetve jelzett minőségi kifogás kapcsán, mivel a kérelem alapján a beadványos 3 alkalommal e-mail üzenetben tett jelzést a vállalkozás felé, a kereskedő, illetve domain tulajdonos nyilatkozatai alapján azonban panasz a kereskedőhöz nem érkezett, így annak megválaszolására sem kerülhetett sor. Megjegyezte, hogy a fogyasztó által mellékelt e-mail üzenet tanulsága alapján a reklamáció megtétele vélelmezhető, azonban a tényállás tisztázása során a vállalkozás képviselőinek nyilatkozatai alapján nem volt bizonyítható, hogy azok meg is érkeztek a kereskedőhöz. Ezen túl más egyéb, a panasz, minőségi kifogás megtételét alátámasztó dokumentum az ügyiratban nem állt rendelkezésre.

A 151/2003. (IX.29.) kormányrendelet 3. § előírásainak vizsgálata körében hivatkozott rá, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő jótállási jegy átadása kapcsán a hatóságnak ebben a tekintetben sem nyílt lehetősége arra, hogy az ügyben rendelkezésre álló ellentmondó nyilatkozatokat feloldja, mivel a fogyasztó kérelméhez csatolt jótállási jeggyel összefüggésben a kereskedő arról tájékoztatta, hogy álláspontja szerint azt nem a cég alkalmazottja írta alá, továbbá megkérdőjelezte annak eredetiségét is. Ismertette továbbá azt, hogy ők minden esetben, így jelen ügyben is a jogszabályoknak minden megfelelő jótállási jegyet adják át a vásárlóknak.

Hivatkozott rá, hogy a hatóságnak az eljárásban arra lehetősége nem volt, hogy a jótállási jegy eredetisége kapcsán további eljárási cselekményeket foganatosítson, ahogyan utólag az sem megállapítható, hogy a vásárláskor került-e egyéb, jogszabályi tartalommal ellátott jótállási jegy vagy egyéb tájékoztató, plusz önálló ív átadására a fogyasztó részére. Így a kereskedő fentiekben foglalt jogszabályi előírásoknak megfelelő jótállási jegy átadásával összefüggő kötelezettségének az esetleges megsértése sem került megállapításra az eljárás során.