A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20059/2022/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §, 12. § (1) bek., (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 495. § (1) bek., 496. § (1) bek., (3) bek., 497. § (3) bek., (4) bek.] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

A határozat elvi tartalma:

Adott esetben az ingatlanközvetítő személy nyilatkozatának szerkesztésbeli kiemelésével, a felperes képmásának közlésével és a kifogásolt alcím megfogalmazásával az alperesi írás lerontja a tényleges tulajdonosi helyzetre vonatkozó közléseit. Az információk ily módon történő egymás mellé helyezése alapján a cikk azt közvetíti az átlagolvasók felé, hogy az ingatlan végső soron a felperes érdekeltségében áll, azaz az írás szerkesztése, felépítése a tények valóságot elferdítő, azt kétségessé tevő csoportosítására vezet. (Kúria PK 12. és 14. számú állásfoglalásai)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.059/2022/3.

A felperes:

felperes, felperes címe.

A felperes képviselője:

Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe; ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd

Az alperesek:

I.r. alperes, alperes címe. - I. rendű

II.r. alperes., alperes címe. - II. rendű

Az alperesek képviselője:

Dr. File Zsuzsa ügyvéd, ügyvéd címe - az I. és II. rendű alperesek képviseletében

A per tárgya: sajtó-helyreigazítás

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 65.P.22.367/2021/7.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a portál1 dátum-i számában "cikk címe" címmel megjelent cikk miatt a portálon 24 órán keresztül önálló hírként az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldalon "Helyreigazítás az dátum-i cikk címe címmel megjelent cikk miatt" szövegezéssel, majd elérhetőségi helyén a cím alatt és a lead felett míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, továbbá portál1 kezdő oldalán utaljon a helyreigazításra - az eredeti cikk megjelenésével azonos méretű szövegben - adja ki az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás:

Lapunk dátum.-i "cikk címe" címmel megjelent cikkében valótlanul híreszteltük, hogy felperes a cikkben említett telkek tulajdonosa."

Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 125.000 forint + áfa perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[2] Ítéletének indokolásában idézte a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 496. § (1) bekezdését, 495. § (1) bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) és (2) bekezdését, Pp. 496. § (3) bekezdését, 497. § (3) és (4) bekezdését, a Kúria PK 12. és 14. számú állásfoglalásait.

[3] A rendelkezésre álló adatok alapján a PK 12. számú állásfoglalást szem előtt tartva a cikk egésze értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy a hangfelvételen rögzített nyilatkozatnak a cikkbe történő beemelésével, az alcímben idézőjelben annak közlésével, hogy "cikk alcíme2", az alperes a felperesre vonatkozó valótlan tényállítást híresztelt. Egy, az alperesi cikk egészével ténybelileg cáfolt tényállítást közölt olvasóival, a cáfolatot az írásban egyértelműen nem jelenítette meg, illetve nem értékelte. Az érdemi védekezésben kiemelt, a cikken végighúzódó cáfolatot gyengíti ez az idézőjelben közölt, alcímben megfogalmazott híresztelő tényállítás. A cikk egészét elolvasva kétségtelenül látható a cikkbeli telek mögötti tulajdonosi helyzet, azaz a cég2 Kft. általi tulajdonlás, amelyhez a sajtóközlemény is a felperes rokonát, személy2öt köti. A felperes személye kizárólag a hangfelvételen nyilatkozó személy által kerül az ingatlan érdekelti körében megjelenítésre, mindezek ellenére az alcím mégis azt rögzíti, hogy a felperes - mint a cikkben képileg is bemutatott, s néven nevezett leggazdagabb magyar - az ingatlanok valós tulajdonosa. Ezzel összefüggésben még azt is közli hangsúlyosan, nagyobb betűmérettel, hogy a felperes az 50 leggazdagabb magyar listáján lévő személy. A közlés tehát a felperesre vonatkozik, ezt követően még névleg meg is nevezi a nyilatkozó személy a felperest és a cikk is idézi az értékesítőt, miszerint nem a felperes az aláíró, hanem az unokaöccse, de ez teljesen mindegy.