BH 1995.10.608 A próbaidő alatt a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető. A munkaviszonynak ebben a formában történő megszüntetésére is vonatkozik az a követelmény, hogy a jogokat és a kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni [Mt. 81. § (3) bek., 4. § (1) bek.].

A felperes az L. Szakszervezet Megyei Szervezetének az elnöke, az alperes kft. az L. Szakszervezet vagyonkezelő korlátolt felelősségű társasága.

A peres felek között 1993. november 1-jén megkötött munkaszerződés értelmében az alperes 1993. november 1. napjától kezdődően határozatlan időre - ezen belül három hónap próbaidőre - teljes munkaidőben, műszaki vezető munkakörben foglalkoztatta a felperest. Az alperes ügyvezető igazgatója 1994. január 10. napján a felperes munkaviszonyát - a próbaidő tartama alatt - azonnali hatállyal megszüntette.

Az eredménytelen egyeztetést követően a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben az alperes intézkedése jogellenességének megállapítását, az eredeti munkakörébe történő visszahelyezését és az elmaradt munkabére megtérítésére kötelezését kérte az alperesnek. A kereset indokolása szerint az alperes az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) 4. §-ába, a rendeltetésellenes joggyakorlat tilalmába ütközően szüntette meg a munkaviszonyát.

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. A munkaügyi bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes a felperes munkaviszonyát a próbaidő alatt szüntette meg azonnali hatállyal. Nem fogadta el a munkaügyi bíróság a felperesnek azt az állítását, hogy a munkaviszonya megszüntetésére azért került sor, mert az L. Szakszervezet Országos Választmányának 1993. december 17-i ülésén a felperes bírálta az alperes kft. ügyvezetőjének munkavégzését. Úgyszintén nem fogadta el az elsőfokú bíróság azt a felperesi állítást sem, hogy a munkáltató részéről rendeltetésellenes joggyakorlás valósult volna meg a felperes munkaviszonya megszüntetésekor. Az első fokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést a megyei bírósághoz. Fellebbezésében nem vitatta, hogy az alperes a munkaviszonyát a próbaidő alatt szüntette meg, illetve azt sem, hogy a munkáltatónak erre a Munka Törvénykönyve 81. §-ának (3) bekezdése alapján lehetősége volt. Továbbra is állította azonban, hogy az azonnali hatályú megszüntetés az Mt. 4. §-ának (1) bekezdésébe, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe ütközik, és az joggal való visszaélésnek minősül. A felperes továbbra is állította, hogy az alperes a munkaviszonyát azért szüntette meg, mert az országos választmány ülésén az alperes ügyvezető igazgatójának munkavégzését bírálta, és ellene vizsgálatot kezdeményezett.

A megyei bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes sem az első, sem a másodfokú eljárásban nem tudott olyan konkrét bizonyítékot megjelölni, amely alkalmas lett volna annak bizonyítására, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát kifejezetten a bírálat gyakorlása miatt szüntette meg. Erre tekintettel a megyei bíróság elfogadta a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást és az abból levont jogi következtetéseket is.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében továbbra is azt állította, hogy a munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetésére azért került sor, mert a választmányi ülésen bírálta az alperes kft. ügyvezetőjét. Álláspontja szerint a perben eljárt bíróságok által lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható az alperes részéről történt rendeltetésellenes joggyakorlás.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítéletnek hatályban tartását kérte annak indokai alapján.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Ha a munkaszerződés véglegesen létrejött, a felek egyoldalúan csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott módon, rendszerint csak felmondási idő közbeiktatásával szüntethetik meg a munkaviszonyt. Gyakran viszont fontos, hogy akár a munkavállaló, akár a munkáltató, akár mind a kettő meggyőződhessen arról, hogy a munkaviszony elképzelésének megfelelő-e. A Munka Törvénykönyve ezért teremt olyan lehetőséget a próbaidővel, amelynek alapján a munkaviszony kezdeti szakaszában a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető.