A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31607/2018/13. számú határozata. Bíró: Réthy Edit

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a törvényes képviselő ügyvezető által képviselt felperes neve (cím felperesnek, dr. Lengyel Csilla Brigitta jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (cím alperes ellen közigazgatási jogvita (KINCSTK/3916-4/2018.) elbírálása iránt indított egyszerűsített perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A ... (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) előtt az óvoda-fenntartóként vizsgált felperest érintő több közigazgatási eljárás is folyamatban volt, amely idő alatt a cégnyilvántartás adatai szerint a felperes székhelye többször változott. A cégalapítástól kezdve a .... volt a felperesi székhely 2017. január 10-éig, amely ezt követően 2018. május 16-áig a .... címre, majd a .... címre módosult.

Az első székhelyváltozást megelőzően a felperesi Kft. képviselőjeként eljáró ügyvezető 2016. május 3-án kérelmet terjesztett elő az Államkincstár felé azért, hogy az általa megjelölt intézmények és cég postáját a ... szám alatti - a közigazgatási eljárás iratai szerint az ügyvezető ... szám alatti lakcímének szomszédságában lévő - címre kézbesítsék.

Az elsőfokú hatóság a 2016. augusztus 26-án kelt, .... számú átiratában tájékoztatta a felperest arról, hogy a kérelmét tudomásul vette, a megjelölt címre fogja küldeni az iratokat, valamint jelezte, hogy a levelezési cím az eljáró hatóság nyilvántartásában, és a ... nevű adatbázisban is rögzítésre került.

Az eljáró hatóság a 2017. április 10-én kelt, .... számú határozatával a felperes terhére összesen 4.278.700,- Ft finanszírozási különbözetet állapított meg. E határozatot a felperes ügyvezetője az általa megjelölt levelezési címen vette át személyesen 2017. április 24-én annak ellenére, hogy az a felperesi cég 2017. január 10-étől bejelentett ... utcai és korábbi székhelyére is megküldésre került.

A döntés ellen a felperes törvényes határidőn belül - 2017. május 8-i postára adással - a ... utcai címének feltüntetésével terjesztett elő fellebbezést, azonban a másodfokú hatóságként eljárt alperes a 2017. július 24-én kelt, .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utóbbi döntés a felperes levelezési címére került megküldésre a 7. számú alperesi végzéssel együtt, azonban a küldemény tértivevénye "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az alpereshez.

A felperes - értesülve a döntésről - 2018. január 22-én kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben arra hivatkozva, hogy a részére 2018. január 19-én faxon továbbított irat tértivevényén nem szerepel az 5. számú végzés ügyszáma, csak a 7. számú kísérőlevélé, továbbá mert a kézbesítés megkísérlésekor betegállományban volt.

A felperesi ügyvezető 2018. január 23-án az alperes hivatali helyiségében betekintett az ügy irataiba átvéve az alpereshez visszaérkezett eredeti végzéseket. Az iratbetekintésről készült jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a 7. számú kísérlőlevél küldeménye az 5. számú végzést is tartalmazta. Hasonlóképpen rögzítésre került a felperes azon sérelme, miszerint a ... címet csak a kézbesítés után közölte az elsőfokú hatóság az alperessel.

Az alperes a 2018. február 23-án kelt, .... számú határozatával elutasította a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet arra hivatkozva, hogy a kézbesítési vélelem a másodfokú határozat második kézbesítésének megkísérlését követő 5. munkanapon, 2017. augusztus 9-én a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 79. § (2) bekezdés a) pontja alapján beállt, a felperes pedig nem igazolta, hogy szabálytalan kézbesítésre került volna sor.

A felperes a kézbesítési vélelem megdöntését elutasító határozat ellen 2018. március 29-én elektronikus úton keresetet nyújtott be, amelyben előadta, hogy a .... számú határozat kézbesítése nem volt szabályszerű, mert cége hivatalos címe a .... volt már 2017. január óta, így a kézbesítés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 7. § (1) bekezdésébe, a Ket. 86. § (1) és (1a) bekezdéseibe, valamint a Ket. 79. § (2) bekezdésébe ütközően történt. A felperes kiemelte, hogy az eljárás során egyetlen kivételtől eltekintve az eljáró hatóságok nem a felperesi székhelyre küldték meg a hivatalos iratokat. A felperes keresetében tárgyalás tartását is kérte.

Az alperes az érdemi ellenkérelmet tartalmazó védiratában a felperesi kérelem elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte a határozatában foglalt helyes indokok alapján.

A felperes ügyvezetője a 2018. augusztus 17-én bíróságra érkezett, 7. szám alatti beadványában úgy nyilatkozott, hogy a ... egy másik önálló jogi személy címe, ahol csak ott tartózkodása esetén tudja átvenni a küldeményeket. Előadta, hogy az első kézbesítéskor nem volt a ... utcai címen, a második kézbesítés idejéről pedig nincs tudomása. A felperes ehhez kapcsolódóan csatolta a 2017. január 1-jén kelt, Államkincstárnak címzett e-mailjét, amelyben jelezte, hogy a betegsége okán csak e-mailben történő kapcsolattartásra képes a hatósággal. Az e-mail-váltások kapcsán viszont sérelmezte azt is, hogy azok során az alperes nem jelezte a másodfokú határozat meghozatalát.

Hivatkozott beadványában arra is, hogy a Posta Zrt. nem tudja bizonyítani az értesítő felperesi postaládában történt elhelyezését. A felperes által csatolt, a Posta Zrt. ügyfélszolgálati ügyintézőjének 2018. február 2-án kelt levele szerint azonban a postai kézbesítő megfelelő értesítőket hagyott.

A felperes kifogásolta, hogy a nyilvántartásban szereplő levelezési cím ellenére az elsőfokú határozat és a másodfokú eljárásban az eljárást meghosszabbító végzés a ... utcai korábbi székhelyre, míg más, 2017. második felében készült irat a ... utcai székhelyre került megküldésre. Fenntartotta, hogy a 2017 tavaszán az Államkincstár felé tett, a székhely címének módosulásáról szóló jelzés okán szabálytalan módon került kézbesítésre az alperesi határozat. Vitatta továbbá, hogy a másodfokú szervnek tudomása lehetett a levelezési cím 2016. évi bejelentéséről, amely álláspontja szerint az alperes rosszhiszemű eljárását támasztotta alá.

A bíróság a 2018. július 13-án kelt, .... szám alatti végzésével tájékoztatta a felperest arról, hogy a kézbesítési vélelmet elutasító határozat olyan járulékos cselekmény, amelyre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) egyszerűsített perre vonatkozó szabályai (Kp. 124. §) vonatkoznak, ezért tárgyaláson kívül fogja a bíróság a keresetet elbírálni. A felperes 2018. október 2-án kelt beadványában foglalt kifogásnak részben helyt adva azonban 2018. november 15-én tárgyalást tartott. E tárgyaláson a felperes nem jelent meg, míg az alperes a védiratában tett nyilatkozatát fenntartotta.

A kereset nem alapos.

A bíróság a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján egyszerűsített perben vizsgálta felül a kereseti kérelemmel támadott döntést.