BH 1984.3.92 I. Bűnpártolás téves megállapítása a testvér érdekében adott ügyvédi meghatalmazás esetén [Btk. 244. § (1) bek. b) pont].

II. A súlyosabban minősülő hamis vádat követi el, aki az ellene indított büntető ügyben más személyi igazolványának felhasználásával előidézőjévé válik, hogy más személy ellen folyjék a büntető eljárás. [Btk. 233. § (1) bek. a) pont, (2) bek.].

I. A járásbíróság ítéletével K. D. I. r. terheltet bűnpártolás vétsége miatt - mint visszaesőt - börtönben végrehajtandó 6 hónapi szabadságvesztésre; míg K. B. II. r. terheltet ittas járművezetés vétsége, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és közokirattal visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül 10 hónapi szabadságvesztésre, továbbá 1 évi és 6 hónapi időtartamra a járművezetéstől eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás lényege szerint az I. r. és a II. r. terheltek ikertestvérek; feltűnően hasonlítanak egymáshoz. Mindketten tudnak gépjárművet vezetni, azonban csak a II. r. terheltnek van - hivatásos - gépjárművezetői engedélye.

A vád szerinti időben a II. r. terhelt egy kölcsönkért személygépkocsit a város belterületén közepes-súlyos fokú alkoholos befolyásoltság határán (2,53 ezrelék) levő ittas állapotban vezetett.

A vele szemben foganatosított rendőri intézkedés során azt állította, hogy ő K. D. és a járőrrel annak lakásához kísértette magát, ott az ikertestvére személyi igazolványát megszerezte és azzal igazolta magát.

Fondorlatos eljárása következtében a II. r. terhelt ellen K. D. nevén indult a büntető eljárás; az egyes eljárási cselekmények alkalmával K. B. II. r. terhelt jelent meg idézésre -, azonban minden egyes esetben K. D-nek adta ki magát, és az összes jegyzőkönyvet testvére nevét használva írta alá. Ikertestvérének hamisan használt személyi igazolványát visszajuttatta annak lakására.

Amikor a nyomozó hatóság befejezte a nyomozást, annak anyaga alapján K. D. ellen ittas járművezetés vétsége miatt emelt vádat, és a járásbíróság is K. D-nek küldött idézést a kitűzött tárgyalásra. Az idézést a II. r. terhelt vette át, és a tárgyaláson is ő jelent meg.

Pontosan meg nem állapítható körülmények között K. D. I. r. terhelt tudomást szerzett a történtekről, és a bírósági tárgyalást megelőzően a folyamatban levő büntető ügy lajstromszámára hivatkozással ügyvédi meghatalmazást adott az ügyvédnek, aki ennek alapján a tárgyaláson védőként eljárva meg is jelent.

A tárgyalás eredményeként a járásbíróság "K. D-t" ittas járművezetés vétsége miatt mint különös visszaesőt - a végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - 8 hónapi szabadságvesztésre, 6000 forint pénzmellékbüntetésre és 2 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.

Az ügyész a főbüntetés végrehajtását felfüggesztő rendelkezés ellen, annak mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést.

A terheltek a fellebbezési tárgyaláson mindketten megjelentek és a valóságos történeti eseményről nyilatkozatot tettek.

A másodfokú tárgyaláson tett nyilatkozatokra figyelemmel a megyei bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és iránymutatásának megfelelően - most már mindkét terhelt ellen - a megyei főügyészség nyomozó csoportja pótnyomozást folytatott le; majd annak eredményére figyelemmel a járásbírósághoz pótvádirat benyújtására is sor került. Abban K. D. I. r. terheltet a Btk. 244. §-a (1) bekezdése b) pontjába ütköző bűnpártolás bűntettével; K. B. II. r. terheltet pedig a Btk. 233. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző hamis vád bűntettével és a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétségével vádolta.

A tárgyaláson előterjesztett végindítványában az ügyész a II. r. terhelt bűnösségét az ittas járművezetés vétsége mellett a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében és a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző okirattal visszaélés vétségében indítványozta megállapítani.