A Kúria Kvk.37279/2018/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 145. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., VIII. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek., XXIII. cikk (1) bek.] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

áé

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.279/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 234/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 234/2018. számú határozatát - a Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 8/2018. (III.03.) számú határozatára is kiterjedően megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad oly módon, hogy megállapítja a Ve. 145. § (1) bekezdésének sérelmét.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2018. február 28-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122. §-ának és 145. §-ának megsértése miatt. A kifogásban foglaltak szerint jelölő szervezetként 2018. február 25-én reggel 10 órától választási gyűlést, annak keretében aláírásgyűjtést folytatott a kérelmező a székesfehérvári ... áruház (a továbbiakban: Áruház) parkolójában. A helyszínen körülbelül hatvan fő fordult meg óránként, az érdeklődők folyamatosan csatlakoztak és távoztak. 11 óra körül az Áruház biztonsági őrei jelezték, hogy a gyűlés magánterületen, a tulajdonos engedélye nélkül folyik, onnan el kell távozniuk. A felszólításnak a kérelmező jelen lévő tagjai nem tettek eleget, a biztonsági őr rendőrt hívott, aki 12 óra 30 perc körül a jelenlévőket távozásra szólította fel, ezt követően néhány percen belül a választási gyűlés befejezésre került.

[2] A kérelmező érvelése szerint az Áruház munkatársainak, valamint a kiérkező rendőröknek az eljárása sértette a Ve. ajánlások gyűjtését lehetővé tévő 122. §-át, a választási gyűlés tartását lehetővé tévő 145. §-át, valamint sérült az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglalt gyülekezési és IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánításhoz való jog, továbbá a jelen lévő képviselőjelöltnek az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójoga.

[3] Az OEVB a 8/2018. (III.03.) számú határozatával a Ve. 122. §-ának megsértésének megállapítására irányuló indítványt érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 145. §-ának megsértésének megállapítására irányuló indítványt - érdemi vizsgálat alapján - utasította el. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a Ve. 145. § (2) bekezdésében meghatározott korlátot nem lehet olyan kiterjesztő módon értelmezni, hogy választási gyűlést az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen kívül bármely magántulajdonban lévő épületben, magánterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül lehessen szervezni. A tulajdonos rendelkezési joga nem szűnik meg attól, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a magántulajdonában lévő ingatlanát, ezzel együtt változatlanul szabadon, korlátozástól mentesen dönthet bármely tevékenységnek a megengedéséről vagy megtagadásáról. Jelen esetben egy nagy áruház parkolójáról van szó, melyet a tulajdonos azért tett elérhetővé a közforgalom számára, hogy a vásárlóinak közlekedési és parkolási helyet biztosítson.

[4] A kérelmező az OEVB fenti határozatával szemben fellebbezést terjesztett elő, melyben kifejtette, hogy az OEVB tévesen értelmezte a Ve. 145. §-a által biztosított, a választási gyűlés megtartásának jogszabályi feltételeit, valamint nem alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt alapelvet. A közforgalom számára megnyitott magánterületen választási gyűlés jogszerűen tartható. A magántulajdon korlátozásával kapcsolatos tesztet az elsőfokú választási bizottság határozatában nem folytatta le, nem vette figyelembe a kampányidőszak speciális jellegét, valamint az Áruház parkolójának funkcióját, amit a modern társadalomban betölt.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[5] A fellebbezést elbíráló Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a támadott határozatában az OEVB határozatát - részben eltérő jogi indokokra alapítottan - helybenhagyta.

[6] Az indokolásban kifejtette, hogy a Ve. 122. §-a nem az ajánlásgyűjtésre, hanem az ajánlásra vonatkozó jogosultságra és az ajánlás adattartalmára irányadó. A Ve. 122. § megsértésére vonatkozó indítvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogszerű volt, mert ebben a körben a kérelmező bizonyítékot nem csatolt és beadványa érdemi indokolást nem tartalmazott.

[7] A Ve. 145. §-a megsértése vizsgálatának körében az NVB elsődlegesen rögzítette, hogy a Kúria Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzésében foglaltakat - az eltérő jogi tényállásra tekintettel - nem tartja alkalmazhatónak az ügyben.

[8] Kifejtette, hogy a magántulajdonban álló területen - még ha az a közforgalom számára megnyitásra került is - a tulajdonos kifejezett tiltakozása ellenére a nagy számú választópolgár jelenlétével zajló politikai esemény szervezése esetén, a tulajdonhoz való jog és a választási gyűlést szervező politikai alapjoga közötti ütközésen túl értékelni kell a tulajdonosnak adott esetben a gyűlés szervezőjétől eltérő tartalmú véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozását is. Ebben az esetben alapjogok ütköznek, adott alapjog korlátozása csak a feltétlenül szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan történhet.

[9] Az NVB határozata 27. és 28. pontjában négy megválaszolandó kérdést jelölt meg, melyekhez kapcsolódó okfejtését a 29-31. pontok tartalmazzák.

[10] Az NVB rámutatott, abban az esetben, ha a magánterület tulajdonosa egyértelműen kifejezi azt a szándékát, hogy nem kíván a politikai diskurzus passzív szereplőjévé sem válni és semmilyen módon részt venni a választási eljárásban, ez ugyanolyan politikai véleménynyilvánításnak tekinthető, mint a jelölő szervezet által tartott választási gyűlés. Azonban a nyilvánosság előtt a tulajdonában álló területen megtartott rendezvényről szóló híradások alapján a közvélemény számára egyetértőnek vagy közreműködőnek tűnhet. A tulajdonosnak a jelölő szervezet politikai véleményétől eltérő álláspontját csak jelentős erőfeszítés árán - például több sajtóközlemény útján - lenne lehetősége tudatni a közvéleménnyel, amely azonban nem elvárható. A választási eljárásban részt nem vevő személyek, szervezetek esetében az akaratukon kívül álló politikai véleménnyel való azonosítással szembeni védekezésre a Ve. nem nyújt a jelölő szervezetekkel egyező keretet, ezért esetükben a választási eljárás önkéntes résztvevőjének jóhiszemű magatartása nyújthat védelmet.