ÍH 2013.8 POLIGRÁFOS SZAKTANÁCSADÓI VÉLEMÉNY - PERÚJÍTÁS

A büntetőeljárás jogerős befejezése után készült poligráfos szaktanácsadói vélemény nem alapozza meg a perújítási eljárás elrendelését.

A magyar nyelven lefolytatott beszélgetés tartalmának megállapításához vagy megítéléséhez nem szükséges különleges szakértelem, ezért az e körben készült nyelvészeti-kommunikációs véleményben kifejtettek nem képeznek új bizonyítékot, csupán bizonyítási eszközt, ami önmagában nem alkalmas perújítási eljárás elrendelésére [Be. 76. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, Be. 182. § (1) és (2) bekezdés, 4/2007. BK vélemény, Be. 408. § (1) bekezdés a/1. pont].

A megyei bíróság 2011. június 28-án jogerőre emelkedett ítéletével dr. H. Sz. J. I. r. terheltet vesztegetés bűntette miatt 1 év 2 hónap börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra és 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint az I. r. terhelt az N. L. Kft. ellen elrendelt felszámolási eljárás során felszámolóbiztosként járt el. Dr. K. I. B. II. r. terhelt ügyvédként korábban az N. L. Kft.-t képviselte, és mind a társaság ügyvezetőjét, mind a felszámolóbiztost ismerte.

A felszámolási eljárás során tapasztalt hiányosságok miatt az I. r. terhelt egy a cégnél joggyakorlatot végző munkatársával feljelentés tervezetet készíttetett. Azt tapasztalta ugyanis, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társaság ügyvezetője jogosulatlanul fogadott be és fizetett ki 12 846 000 forint értékű számlát. Ezért büntetőeljárás kezdeményezését tervezte, amiről tájékoztatta a II. r. terheltet, akinek megemlítette azt is, hogy az ügyvezető részére lehetőséget biztosítanak egy nyilatkozat megtételére, melyet a feljelentéshez csatolnak, és amely alapján mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.

Minderről a II. r. terhelt tájékoztatta az ügyvezetőt, és kilátásba helyezte azt is, ha fizet 1 000 000 forintot és aláírja a nyilatkozatot, akkor nem kerül sor ellene büntetőeljárás kezdeményezésére. Az ügyvezető a kért összeget sokallta, ezért rövid idő múlva a II. r. terhelt azt közölte vele, ha 300 000 forintot fizet az I. r. terheltnek és 50 000 forintot az ő költségeire, akkor az I. r. terhelt nem tesz ellene feljelentést.

Tárgyalásának eredményéről a II. r. terhelt tájékoztatta az I. r. terheltet. Közölte vele, hogy a "jövő héten, pénteken, vagy az utána következő hétfőn" tud "valami mazsolát" - pénzt - hozni.

2010. február 1-jén a II. r. terhelt egy áruház parkolójában a felszámolás alatt álló kft. ügyvezetőjétől két borítékban - korábban a nyomozó hatóság által megjelölt sorszámú - 300 000, illetve 50 000 forint értékű bankjegyet vett át. A II. r. terhelt szándéka szerint az átvett összegből az I. r. terheltnek 200 000 forintot adott volna át, míg a fennmaradó 150 000 forintot megtartotta volna magának. Mindezt azért, hogy az ügyvezető ellen az I. r. terhelt ne tegyen feljelentést.

A terhelt, meghatalmazott védője útján 2011. november 28-án perújítási indítványt terjesztett elő, melyhez csatolta a M. Kommunikációs és Filmszakmai Igazságügyi Szakértői Kft. szakértői véleményét, valamint az A. P. P. Tanácsadó Kft. poligráf szaktanácsadói véleményét.

Az indítvány mellékletét képező, dr. S. Gy. igazságügyi szakértő által készített szakvélemény szerint az I. r. és a II. r. terheltek között titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetés szövegelemzése során a vizsgált szövegelemek közötti, asszociatív úton keletkező összeköttetés intertextuális szövegösszefüggésében semmiféle olyan elem nem mutatható ki, amely az interakcióban az I. r. terhelt terhére rótt vesztegetés tényállási elemeit akárcsak részben is igazolná.

A K. Gy. pszichológus, poligráfos szaktanácsadó által készített szaktanácsadói vélemény szerint pedig az I. r. terhelt szavahihetősége a poligráfos vizsgálat során a feltett releváns kérdések vonatkozásában nem kérdőjelezhető meg. Egyetlen kérdéssorozat esetében sem kaptak a feltett releváns kérdésekre olyan fiziológiai reakciókat, amelyek azt mutatnák, hogy az I. r. terhelt fogadott volna el pénzt a felszámolás alatt álló Kft. jogi képviselőjétől, vagy az inkriminált beszélgetéskor válaszaiban egyetértését fejezte volna ki, hogy a megvesztegetéssel, jogtalan előny elfogadásával egyetért.

A perújítási indítvány alapján a fellebbviteli főügyészség a perújítási eljárás elrendelését indítványozta.

Az ítélőtábla a perújítási indítványt elutasította és határozatában az alábbiakra mutatott rá.

A Be. 408. § (1) bekezdés a/1. pontjában megfogalmazottak szerint a jogerős ítélettel elbírált cselekmény esetén perújításnak akkor van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely a terhelt felmentését, a vele szemben alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmények lényeges enyhítését vagy a büntetőeljárás megszüntetését teszi valószínűvé.

E rendelkezés helyes értelmezése szerint a perújítás megengedhetőségének vizsgálatakor formai és tartalmi kérdésekben kell állást foglalni. Formai szempontból abban, hogy a felajánlott bizonyítékok újnak tekinthetők-e, és megfelelnek-e a büntetőeljárás során felhasználható bizonyítékokkal szembeni törvényi követelményeknek; tartalmi szempontból pedig abban, hogy az ügy lényeges körülményeire vonatkoznak-e, és ellentétben állnak-e azokkal a ténymegállapításokkal, amelyekre sérelmezett rendelkezéseit az alapügy bírósága alapította.

Az ítélőtábla álláspontja szerint sem a becsatolt szaktanácsadói, sem a szakértői vélemény nem felel meg a fentebb támasztott formai követelményeknek. Így a tartalmi szempontok vizsgálatára már nem is volt szükség.