A Budapest Környéki Törvényszék K.702594/2021/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. § (2) bek.] Bírók: Bozsó Péter, Dubeczné dr. Horányi Cintia, Kiss Georgina

Budapest Környéki Törvényszék

Az ügy száma: 105.K.702.594/2021/16.

A felperes neve: felperes neve

(felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Dobos István ügyvéd

(cím1)

Az alperes neve: Pest Vármegyei Kormányhivatal

(1052 Budapest, Városház utca 7.)

Az alperes képviselője: dr. Majer Zsuzsanna kamarai jogtanácsos

(1052 Budapest, Városház utca 7.)

I.rendű alperesi érdekelt: I.r.alperesi érdekelt neve

(cím2)

II.rendű alperesi érdekelt: II.r.alperesi érdekelt neve

(cím2)

A per tárgya: építési ügyben hozott közigazgatási határozat

megtámadása (PE/ETDR-../....-../2020. és

PE/ETDR-../....-../2020)

Í t é l e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg az alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest arra is, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessen be 30.000 (harmincezer) forint eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási és peres iratanyag alapján az alábbi tényállítást állapította meg.

[2] A Település, utca neve utca ..../... hrsz. alatti ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan) ../...../..... ügyiratszámon - 1997. november 19-én jogerőre emelkedett - építési engedélyt adott ki a Település Önkormányzati Hivatal Jegyzője. Az engedély alapján - feljegyzés tanúsága szerint - 1999. november 03-án alapozás és lábazat készült. Az ingatlan eladását követően az új tulajdonos - az elkészült alap és lábazat figyelembevételével - új építési engedélyt kért. A ../...../2002. számon kiadott építési engedély határozat 2003. augusztus 06-án emelkedett jogerőre. Mivel építési tevékenység végzésére nem került sor, az építési engedély 2 év elteltével hatályát vesztette.

[3] 2018. november 26-án új tulajdonosként perbeli ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre került egyéb érdekelt neve. 2019. június 12-én készenlétbe helyezték a ...... sorszámú és 2019/..../.. iktatószámú e-naplót egyszerű bejelentés alapján épülő új lakóépületre. A felperes - perbeli ingatlan telekszomszédja - bejelentésére 2020. január 28-án perbeli ingatlanon építésfelügyeleti ellenőrzésre került sor. A szemle időpontjában a kivitelezés folyamatban volt, az épület szerkezetkész állapotban volt. Az építésügyi hatóság 2020. február 12-én hivatalból építésrendészeti eljárást indított, melynek keretében felhívta a perben nem álló építtető egyéb érdekelt-t, hogy a meglévő alapozáson és lábazaton épített lakóépületre nyújtsa be a fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmét.

[4] Ezen előzmények után indult 2020. április 24-én a perbeli ingatlanon álló szerkezetkész lakóépület fennmaradási engedélyezési eljárása. Az építésügyi hatóság a 2020. augusztus 13-án kelt PE/ETDR-../....-./2020. iktatószámú határozatával a jogszerűtlenül épülő lakóépület fennmaradására, valamint a beadott műszaki tervdokumentáció szerinti tovább építésére a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, egyúttal az építtetőt 6.250.000.- forint építésügyi bírság megfizetésére kötelezte. A hatóság határozatát arra alapította, hogy az egyszerű bejelentéssel épített lakóépület a korábbi építési engedélyek folytatásaként épült, valójában egy megkezdett kivitelezést folytattak, melyhez új építési engedélyt kellett volna kérni, tekintettel arra, hogy az építési engedély hatálya időközben lejárt. A határozat rögzítette azt is, hogy a perbeli ingatlan a Település Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2016. (XI.9.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) szerint Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület övezetbe tartozik. A HÉSZ 27. § (6) bekezdése szerint az oldalkert és hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai az irányadóak. Mindezek figyelembevételével a hatóság végeredményben megállapította, hogy a tárgyi épület 3,43 m-es oldalkertje a környezetben kialakult állapottal nem ellentétes. Továbbá megállapította, hogy az épület elhelyezése megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 18-22. §-ában és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak, az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek, az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

Az alperes határozata

[5] Az építtető az építésügyi bírság ellen kereseti kérelmet terjesztett elő, hivatkozva arra, hogy új alap készült -0,90 cm mélységben, mely az e-naplóban is bejegyzésre került. Előadta, hogy a korábban meglévő alap tönkrement, ezért új alap építésével kezdtek új építkezésbe. Az építtető keresetére tekintettel a hatóság a 2020. október 05-én kelt PE/ETDR-../....-../2020.. iktatószámú határozatával a PE/ETDR-../....-./2020. számú határozatát saját hatáskörben visszavonta. Visszavonó határozatában az alperes hivatkozott arra, hogy az épület alapozására vonatkozó bizonyítékok nem voltak kellően alátámasztva. A határozat rögzítette, hogy a kivitelezési munkák az építkezés megkezdésekor hatályos, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm.rendelet 2. § (2) bekezdése alapján az egyszerű bejelentés szabályai szerint kezdődtek el. A tárgyi ingatlan építési naplóját 2019. június 02-án készenlétbe helyezték. A napló vezetése szabályos volt, az építés folyamatáról napi bejegyzések találhatóak. A munkaterület átadása 2019. július 10-én megtörtént, július 12-től július 19-ig sávalapozási munkák folytak. Mindezen megállapításokra figyelemmel a tárgyi épület építése a 2019-ben végzett alapozási munkák miatt új lakóépület építésének felel meg, mely nem alapozza meg fennmaradási engedélyezési eljárás megindítását, az épület építése az egyszerű bejelentés alapján folytatódhat.

[6] Fenti indokokra tekintettel az ugyanazon napon kelt PE/ETDR-../....-../2020. számú végzésével a hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárást megszüntette az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

A felperes keresete

[7] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben a PE/ETDR-../....-../2020.. számú határozat és a PE/ETDR-../....-../2020. számú végzés jogszabálysértő voltára tekintettel elsődlegesen azok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, másodlagosan megsemmisítésük vagy hatályon kívül helyezésük mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett.