A Kaposvári Törvényszék P.21546/2015/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Makai Lajosné

Kapcsolódó határozatok:

*Kaposvári Törvényszék P.21546/2015/8.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20054/2016/5., Fővárosi Törvényszék P.22892/2016/16., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20054/2017/5., Kúria Pfv.21896/2017/18. (BH 2018.11.309)

***********

A Kaposvári Törvényszék

8.P.21.546/2015/8. szám

A Kaposvári Törvényszék a dr. Takács Andrea ügyvéd (... szám alatti) által képviselt I.rendű felperes neve és címe szám alatti lakos (Tartózkodási helye: .....) felperesnek - a 7. sz. Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Boda Róbert (..... alatti) ügyvéd által képviselt alperes neve és címe szám alatti alperes ellen személyiségi jog megsértése és sérelemdíj megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát 2015. március 5-től az ítélet hozataláig fogvatartás ideje alatt azzal, hogy a 3 m2 mozgásteret nem biztosította. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A peres felek költségeiket maguk viselik.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye, amit a Pécsi Ítélőtáblának címezve a Kaposvári Törvényszéknél lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15. napjától augusztus 20. napjáig terjedő időszaka.

I n d o k o l á s:

A felperes 2015. március 5-től előzetes letartóztatásban van az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben.

A felperes a fogvatartása ideje alatt I/10., I/16. és a I/19. számú zárkában került elhelyezésre.

Az I/19. zárka 35 m2 (7 x 5 méter), a felperessel együtt 14 személyt helyezett el az alperes a zárkában. Az alapterület 70 %-a bútor, a zárkában 14 db (7 x 2) ágy, egy hosszú asztal, 14 szék, 14 szekrény, a sarokban mosdó és wc van. A bútorzat számítása nélkül 2,5 m2, a bútort is figyelembe véve 1,8 m2 alapterület jut egy fogvatartottra.

A felperest a fogvatartása idején az abból eredő korlátozáson túlmenően is zavarta, hogy 4-5 ember ágyról leszállását követően a többi, a zárkában tartózkodó személy a szabad mozgásában, ebből eredően napi életvitelszerű tevékenységeiben korlátozott volt, amely egymás zavarásához, feszültséghez vezetett. A napi egy óra sétán kívül a zárkából kilépni nem lehetett.

A felperes előadta, ismeri, hogy a magyar büntetés-végrehajtási intézetek 140 % telítettségen működnek.

Mindemellett emberi élethez méltatlannak hivatkozta a fogvatartása körülményeit, és az emberi méltóság személyhez fűződő joga megsértését állította.

Az alperes a felperes kártérítési igényét a ..... számú határozatával elutasította.

A felperes keresetében kérte, a bíróság az alperest 5 hónap időtartam előzetes fogvatartása körülményei alapján az emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga megsértése megállapítását.

A keresete az alperesnek 500.000 Ft sérelemdíj megfizetésében marasztalására irányult.

A felperes előadta, az 1979. évi XI. tvr. 21. § (1) bekezdés szerint az elítélt emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, nem lehet őt kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni.

A 6/1996. (VII.12.) IM. rendelet 137. § (1) bekezdés helyébe lépő 12/2010. (XI.9.) KIM rendelet 3. §-át hívta fel és a rendeletnek a mozgástérre vonatkozó szabályozása alapján arra alapította keresetét, minden elítéltre 6 m3 légtér, lehetőség szerint férfi elítéltek esetén 3 m2 mozgástér jusson.

Megjelölte az Alaptörvény II. és III. cikkét az emberi méltóság védelmének alapjaként.

A felhívott jogszabályhelyekre alapítottan keresetében állította az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben személyhez fűződő joga sérült.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset megállapításra vonatkozó részét nem vitatta, a sérelemdíj fizetésére irányuló kereset elutasítását, a felperesnek perköltség megfizetésében marasztalását kérte.