BH 1995.11.634 A közös tulajdonban álló ingatlan használati módjának újrarendezésénél is az érdekek egyensúlyának megteremtésére kell törekedni, így önmagában a körülmények megváltozása nem feltétlenül indokolja az új szabályozást [Ptk. 140. §, PK 8. sz.].

A perbeli ingatlan 50/88-ad eszmei hányada a felperesek, míg 38/88-ad hányada az alperesek tulajdonában áll. Az ingatlanon lévő lakóépületben két külön bejáratú lakás található, amelyeknek együttes alapterülete 117 m2. A tulajdonostárs peres felek az ingatlan használatát annak megszerzésekor egymás között oly módon rendezték, hogy a két lakás közül a felperesek kizárólagos használatába került az egy lakószobát és mellékhelyiségeket magában foglaló egyik lakás, míg a másik, két lakószobából és mellékhelyiségekből álló lakást az alperesek vették birtokba. Az alperesek a tulajdoni hányadukhoz mérten a felépítményből alapterületben 18,5 m2-rel nagyobb területet használnak az 1986-os kölcsönös birtokba lépésük óta. A felperesi család két-, az alperesi pedig négytagú.

A felperesek a használat módjának megváltoztatása iránt terjesztettek elő keresetet azzal az indokolással, hogy idős koruk miatt gondozóra szorulnak, ezért kérik, hogy a bíróság az alperesi lakrész egyik lakószobáját adja a gondozó elhelyezése érdekében az ő használatukba.

Az elsőfokú bíróság az e vonatkozásban másodfokon helybenhagyott ítéletével a felpereseknek a használat újrarendezése iránt keresetét elutasította, egyben az alpereseket a felperesek javára visszamenőleg többlethasználati díj megfizetésére kötelezte. Az elutasító rendelkezését azzal indokolta, hogy a felperesek egészségi állapotának romlása megváltozott körülményként indokolhatná ugyan a felperesek újrarendezési igényét, a használat kialakult módjának a felperesek által kért megváltoztatása azonban az alperesek terhére lényegesen súlyosabb érdeksérelmet eredményezne, mint amilyen érdeksérelemmel a kereset elutasítása jár.

A másodfokú ítéletnek a használat újrarendezése tárgyában hozott jogerős elutasító rendelkezése ellen a felperesek - jogszabálysértésre hivatkozással - terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet azzal az indokolással, hogy a bíróság az érdekek egyensúlyát nem megfelelően mérte fel. Az alperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.