BH+ 2001.4.185 Az átszervezés, az azzal összefüggő létszámleépítéssel járó szervezet átalakítás egységes folyamat. Annak megkezdése megalapozhatja a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését. A munkaügyi jogvita keretein kívül esik, hogy a felmondásra irányuló döntésnek voltak-e gazdaságossági, célszerűségi indokai [Mt. 89. § (3) bek., MK 95. sz. állásfoglalás].

A felperes 1986-tól állt az alperessel munkaviszonyban, 1989. augusztus 1-jétől a munkaköre vezető könyvelő volt. Az alperes 1998. szeptember 7-én kelt - létszámleépítéssel, és struktúraváltással indokolt- rendes felmondása miatt a felperes pert indított. A módosított kereseti kérelme a felmondás jogellenességének megállapítására, a munkaviszony helyreállításának mellőzésére, az Mt. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására és prémium megfizetésére irányult.

A rendes felmondás jogellenességét egyebek mellett a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokra hivatkozással állította: az üzemi tanács Mt. 65. §-ában lévő jogainak megsértése, a létszámleépítésre vonatkozó döntés hiánya.

A munkaügyi bíróság az ítéletével késedelmi kamatok címén marasztalta az alperest, egyebekben a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelemben szereplő indokokról kifejtette, hogy az üzemi tanács nem kezdeményezett jogvitát, másrészt a felmondásról szóló munkáltatói döntés érvényesen létrejött (Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalás).

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.

A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét részben megváltoztatta, az alperest prémium megfizetésére kötelezte. Eszerint rendelkezett az illetékek és a költségek tárgyában. A megyei bíróság megállapította, hogy az üzemi tanács a perben szereplő intézkedéseket tudomásul vette, tehát a létszámleépítésről szóló döntés nem érvénytelen. A vezérigazgató a felperes munkaviszonyát érintő döntéseit meghozta, ez után következett be a rendes felmondás közlése. Ennek jogszerűségét nem érinti, hogy a szervezeti és működési szabályzat tételes rendelkezései csak néhány nap múlva, 1998. szeptember 11-én módosultak.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó az a megállapítás, hogy a döntés a felmondás közlése előtt megszületett. Ezt bizonyítja a szervezeti és működési szabályzat megváltozásának időpontja, és az jogszabálysértő eljárás, hogy az üzemi tanács csak utólag véleményezte a döntést. Ezen kívül az üzemi tanács jogainak megsértése miatt a felperes az Mt. 67. §-ába ütköző jogszabálysértést is megjelölt.