32007L0033[1]

A Tanács 2007/33/EK irányelve ( 2007. június 11. ) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 2007/33/EK IRÁNYELVE

(2007. június 11.)

a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1) A közönséges burgonya-fonálféreg elleni védekezésről szóló, 1969. december 8-i 69/465/EGK tanácsi irányelv elfogadása óta (1) jelentős fejődés ment végbe a burgonya-fonálféreg fajok és populációk nómenklatúráját, biológiáját, járványtanát, valamint eloszlási formájukat illetően.

(2) A Globodera pallida (Stone) Behrens (európai populációk) és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens (európai populációk) burgonya-fonálférgek a burgonyát károsító szervezeteknek minősülnek.

(3) A 69/465/EGK irányelv rendelkezései újbóli megvizsgálásra kerültek és ezen újbóli vizsgálat eredményeként azokat nem találták elégségesnek. Ezért átfogóbb rendelkezések elfogadására van szükség.

(4) A rendelkezéseknek figyelembe kell venniük, hogy hatósági vizsgálatokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy azok a szántóföldek, ahol vetőburgonya termesztésére szánt vetőburgonyát és ültetésre szánt növények termesztésére használt egyes növényeket ültetnek vagy tárolnak, mentesek legyenek a burgonya-fonálféregtől.

(5) A vetőburgonya termesztésére szánt burgonyán kívüli burgonya termesztésére használt szántóföldeken évente hatósági felméréseket kell végezni a burgonya-fonálféreg eloszlásának meghatározása érdekében.

(6) Az ilyen hatósági vizsgálatok és felmérések tekintetében mintavételezési és vizsgálati eljárásokat kell megállapítani.

(7) Figyelemmel kell lenni a kórokozó elterjedésének módozataira.

(8) A rendelkezéseknek figyelembe kell venniük, hogy a burgonya-fonálféreg elleni védekezés hagyományosan vetésforgóval történik, mivel felismerték, hogy többéves kihagyás a burgonya termesztésében jelentős mértékben csökkenti a férgek populációját. A vetésforgót újabban ellenálló burgonyafajták használatával egészítik ki.

(9) A tagállamoknak ezen túlmenően - amennyiben szükséges - további vagy szigorúbb intézkedéseket hozhatnak, feltéve, hogy ez nem akadályozza a burgonya Közösségen belüli mozgását, kivéve, amennyiben azt a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (2) megállapítja. Az ilyen intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(10) A 69/465/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(11) Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a burgonya-fonálféreg eloszlásának meghatározását, elterjedésének megakadályozását, valamint az ellene történő védekezést, a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és ezért ezen irányelv nagyságrendje és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (3) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez az irányelv a tagállamok által a Globodera pallida (Stone) Behrens (európai populációk) és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens (európai populációk) (a továbbiakban: burgonya-fonálféreg) ellen meghozandó, az eloszlásuk meghatározására, elterjedésük megelőzésére, és az ellenük való védekezésre irányuló intézkedéseket állapítja meg.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) hatósági vagy hatóságilag: egy tagállamnak a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott felelős hatósági testületei által megállapított, engedélyezett, vagy elvégzett;

b) ellenálló burgonyafajta: olyan fajta, amely a termesztés során jelentősen gátolja a burgonya-fonálféreg egy konkrét populációjának fejlődését;

c) vizsgálat: a burgonya-fonálféreg egy adott szántóföldön való jelenlétének meghatározására irányuló módszertani eljárás;

d) felmérés: a burgonya-fonálféreg egy tagállam területén történő eloszlásának meghatározására irányuló, meghatározott időszakban lefolytatott módszertani eljárás.

3. cikk

(1) A tagállam felelős hatósági testületei - annak biztosítása érdekében, hogy egy szántóföldön a növény-egészségügyi feltételek a burgonya-fonálféreg kockázata tekintetében homogének legyenek - meghatározzák, hogy az ezen irányelv alkalmazásában mi minősül szántóföldnek. Ennek során megbízható tudományos és statisztikai alapelveket, a burgonya-fonálféreg biológiáját, a szántóföld megművelését és a burgonya-fonálféreg gazdanövényeinek adott termesztési rendszereit kell figyelembe venniük az adott tagállamban. A szántóföld meghatározására vonatkozó részletes kritériumokról hatóságilag értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) A szántóföld meghatározására vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos további rendelkezések a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

II. FEJEZET

KIMUTATÁS

4. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy egy, a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló hatósági vizsgálatot olyan szántóföldön kell elvégezni, ahol ültetésre szánt növények előállítására használt, az I. mellékletben felsorolt növényeket vagy vetőburgonya előállítására szánt vetőburgonyát szándékoznak ültetni vagy tárolni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt hatósági vizsgálat az utolsó termésnek a szántóföldről történő betakarítása és az (1) bekezdésben említett növények vagy vetőburgonya elültetése közötti időszakban kerül elvégzésre. Korábban is elvégezhető, amely esetben e vizsgálat eredményeit tartalmazó olyan igazoló okmánynak kell rendelkezésre állnia, amely megerősíti, hogy nem találtak burgonya-fonálférget, valamint az I. melléklet 1. pontjában felsorolt burgonya vagy egyéb gazdanövény nem volt jelen a vizsgálat időpontjában, és a vizsgálat óta azokat ott nem termesztik.

(3) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő és 2010. július 1-jét megelőzően elvégzett hatósági vizsgálatok eredményei a (2) bekezdésben említett igazolásnak tekinthetők.

(4) Ha egy tagállam felelős hatósági testületei megállapították, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, akkor az (1) bekezdésben említett hatósági vizsgálat az alábbiak vonatkozásában nem kötelező:

a) az I. mellékletben felsorolt, ültetésre szánt növények termesztésére használt növényeknek egy hatóságilag meghatározott területen elhelyezkedő, egybefüggő termőhelyen belüli ültetése;

b) a vetőburgonya előállítására szánt vetőburgonyának egy hatóságilag meghatározott területen elhelyezkedő, egybefüggő termőhelyen belüli ültetése;

c) az I. melléklet 2. pontjában felsorolt ültetésre szánt növények termesztésére használt növények, ahol a betakarított növényeket alávetik a III. melléklet III. szakasza A) pontjában említett hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és (3) bekezdésben említett vizsgálatok eredményeiről hatósági feljegyzés készüljön, és azokat a Bizottság számára hozzáférhetővé teszik.

5. cikk

(1) Az olyan szántóföldek esetében, amelyeken vetőburgonya termesztésére szánt vetőburgonyát vagy ültetésre szánt növények termesztésére használt, az I. melléklet 1. pontjában felsorolt növényeket szándékoznak ültetni vagy tárolni, a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat a II. mellékletnek megfelelő mintavételezést és a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló vizsgálatot tartalmaz.

(2) Az olyan szántóföldek esetében, amelyeken vetőburgonyát vagy az ültetésre szánt növények termesztésére szánt, az I. melléklet 2. pontjában felsorolt növényeket szándékoznak ültetni vagy tárolni, a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat a II. mellékletnek megfelelő mintavételezést és a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló vizsgálatot, vagy a III. melléklet I. szakaszában meghatározott ellenőrzést tartalmaz.

6. cikk

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a burgonya-fonálféreg eloszlására irányuló hatósági felmérésekre sor kerüljön a vetőburgonya termesztésén kívüli burgonya termesztésére használt szántóföldeken.

(2) A hatósági felmérések a II. melléklet 2. pontjának megfelelő mintavételezést és a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló vizsgálatot tartalmaznak, és azokat a III. melléklet II. szakaszával összhangban kell elvégezni.

(3) A III. melléklet II. szakaszának megfelelően a hatósági felmérések eredményeiről a Bizottságot írásban értesítik.

7. cikk

Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat és más, a 4. cikk (3) bekezdésében említett hatósági vizsgálatok eredményeként nem találtak burgonya-fonálférget, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják, hogy ezen információról hatósági feljegyzés készüljön.

8. cikk

(1) Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat kimutatja egy szántóföldön a burgonyafonálféreg-fertőzést, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják, hogy ezen információról hatósági feljegyzés készüljön.

(2) Ha a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatósági felmérés kimutatja egy szántóföldön a burgonyafonálféreg-fertőzést, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják, hogy ezen információról hatósági feljegyzés készüljön.

(3) Hatóságilag fertőzöttnek kell minősíteni az olyan szántóföldről származó burgonyát vagy az I. mellékletben felsorolt olyan növényeket, amelyek egy olyan szántóföldről származnak, amelynek burgonyafonálféreg-fertőzöttségéről az e cikk (1) vagy a (2) bekezdésében említetteknek megfelelően hatósági feljegyzés készült, vagy amelyek olyan talajjal érintkeztek, amelyben burgonya-fonálférget találtak.

III. FEJEZET

VÉDEKEZÉSI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy olyan szántóföldön, amelynek fertőzöttségéről a 8. cikk (1) vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően hatósági feljegyzés készült:

a) nem ültethető vetőburgonya termesztésére szánt burgonya; és

b) nem ültethetők vagy tárolhatók az I. mellékletben említett, újraültetésre szánt növények. Mindazonáltal az adott szántóföldön ültethetők az I. melléklet 2. pontjában felsorolt növények feltéve, hogy e növényeket alávetik a III. melléklet III. szakaszának A) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek úgy, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható kockázata.

(2) A vetőburgonya termesztésére szánt burgonyán kívüli burgonya ültetésére használt olyan szántóföldek esetében, amelyeknek fertőzöttségéről a 8. cikk (1) vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően hatósági feljegyzés készült, a tagállamok felelős hatósági testületei előírják, hogy e szántóföldeket legalább alá kell vetni a burgonya-fonálféreg kiirtását célzó, hatósági védekezési programnak.

Az e cikk (2) bekezdésében említett program figyelembe veszi az érintett tagállamban a burgonya-fonálféreg gazdanövényeinek adott termesztési és forgalomba hozatali rendszerét, a jelen lévő burgonya-fonálféreg populációjának jellemzőit, a IV. melléklet I. szakaszában meghatározott legmagasabb ellenállási szintű ellenálló burgonyafajták használatát, és adott esetben egyéb intézkedéseket. A biztonság tagállamok közti összehasonlítható szintjeinek biztosítása céljából e programról írásban kell tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot.

A 69/465/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése alapján már értesítésre került burgonyafajtákon kívüli burgonyafajták ellenállási fokát az ezen irányelv IV. mellékletének I. szakaszában megállapított, a standard pontszámokat jelölő táblázat szerint határozzák meg. Az ellenállás vizsgálatát az ezen irányelv IV. mellékletének II. szakaszában meghatározott eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

10. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy a 8. cikk (3) bekezdése szerint fertőzöttnek minősített burgonya vagy az I. mellékletben felsorolt növények vonatkozásában

a) nem ültethető a vetőburgonya és az I. melléklet 1. pontjában felsorolt gazdanövények, kivéve, ha a tagállam felelős hatósági testületeinek felügyelete mellett, a (2) bekezdés szerint elfogadott olyan tudományos bizonyítékon alapuló, megfelelő módszer alkalmazásával fertőtlenítették azokat, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye;

b) az ipari feldolgozásra vagy osztályozásra szánt burgonyát hatóságilag jóváhagyott, a III. melléklet III. szakasza B) pontjának megfelelő intézkedéseknek kell alávetni;

c) nem ültethetők az I. melléklet 2. pontjában felsorolt növények, kivéve, ha a III. melléklet III. szakaszának A) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek vetették alá azokat, és így már nem fertőzőek.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módszerekre vonatkozó előírásokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

(1) A 2000/29/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok előírják, hogy - a féregfajok összetételében, a patotípusban, vagy a virulenciacsoportban beálló kivételes változással kapcsolatosan egy ellenálló burgonyafajta hatékonyságának összeomlásából vagy az abban bekövetkezett változásból eredően - a területükön a burgonya-fonálféreg gyanított előfordulását vagy megerősített jelenlétét saját felelős hatósági testületei részére be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerint jelentett minden eset vonatkozásában a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a burgonya-fonálféreg fajokat és - adott esetben - az érintett patotípust vagy virulenciacsoportot megfelelő módszerekkel megvizsgálják és visszaigazolják.

(3) A (2) bekezdésben említett visszaigazolásokra vonatkozó adatokat minden évben legkésőbb december 31-ig írásban meg kell küldeni a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett megfelelő módszerek a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

12. cikk

A tagállamok minden évben legkésőbb január 31-ig írásban megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyeket a hatósági vizsgálat ellenállónak talált a burgonya-fonálféreggel szemben. A tagállamok megadják azokat a fajokat, patotípusokat, virulenciacsoportokat vagy populációkat, amelyekkel szemben a fajták ellenállóak, továbbá az ellenállás fokát, valamint azt az évet, amelyben az ellenállásuk megállapításra került.

13. cikk

Ha a III. melléklet III. szakaszának C) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések meghozatalát követően a burgonya-fonálféreg jelenlétét nem erősítik meg, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják a 4. cikk (5), a 8. cikk (1) és a 8. cikk (2) bekezdésében említett hatósági nyilvántartás naprakésszé tételét, és visszavonnak minden, a szántóföldet érintő korlátozást.

14. cikk

A 2000/29/EK irányelv 3. és 5. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok - a 77/93/EGK tanácsi irányelv I-V. mellékletében szereplő károsító szervezetek, növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk kísérlet vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából a Közösség területére, vagy annak egyes védett övezeteibe történő beléptetésére vagy ezeken belüli mozgatására vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/44/EK bizottsági irányelvben (4) megállapított rendelkezésekkel összhangban - kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából eltéréseket engedélyezhetnek az ezen irányelv 9. és 10. cikkében említett intézkedésektől.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

A tagállamok saját termesztésükkel kapcsolatban olyan kiegészítő vagy szigorúbb intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek a burgonya-fonálféreg elleni védekezéshez vagy elterjedése megelőzéséhez szükségesek lehetnek, amennyiben ezen intézkedések összhangban vannak a 2000/29/EK irányelvvel.

Ezen intézkedésekről írásban tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

16. cikk

A tudományos vagy műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel a mellékletekben végrehajtandó módosításokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

(1) A Bizottság munkáját a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

18. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2010. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket 2010. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikk

A 69/465/EGK irányelv 2010. július 1-jétől hatályát veszti.

20. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. SEEHOFER

(1) HL L 323., 1969.12.24., 3. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2) HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 2006/35/EK bizottsági irányelvvel (HL L 88., 2006.3.25., 9. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(4) HL L 184., 1995.8.3., 34. o. A legutóbb a 97/46/EK bizottsági irányelvvel (HL L 204., 1997.7.31., 43. o.) módosított irányelv.

I. MELLÉKLET

A 4. cikk (1), a 4. cikk (2), 4. cikk (4), az 5. cikk (1), az 5. cikk (2), a 8. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 10. cikk (1) bekezdésében említett növények jegyzéke

1. Gyökeres gazdanövények:

Capsicum spp.,

Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw.,

Solanum melongena L.

2.

a) Egyéb gyökeres növények:

Allium porrum L.,

Beta vulgaris L.,

Brassica spp.,

Fragaria L.,

Asparagus officinalis L.

b) Az alábbiak talajban termesztett és ültetésre szánt - a III. melléklet III. szakaszának A) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatálya alá nem tartozó - hagymái, gumói és rizómái azok kivételével, amelyek esetében akár a csomagolásukkal, akár más eszközzel bizonyítható, hogy azokat növény- vagy vágott virágtermesztést hivatásszerűen nem végző végső felhasználónak történő értékesítésre szánták:

Allium ascalonicum L.,

Allium cepa L.,

Dahlia spp.,

Gladiolus Tourn. Ex L.,

Hyacinthus spp.,

Iris spp.,

Lilium spp.,

Narcissus L.,

Tulipa L.

II. MELLÉKLET

1. Az 5. cikk (1) és az 5. cikk (2) bekezdésében említett hatósági vizsgálattal kapcsolatos mintavételezés és vizsgálat vonatkozásában:

a) a mintavételezés legalább 1 500 ml talaj/ha szabványméretű, legalább 100 leszúrás/ha-ból, és lehetőség szerint egy, a teljes szántóföldre kiterjedő, a mintavételezési pontok közötti legalább 5 méter szélességű és legfeljebb 20 méter hosszúságú, négyszögletes hálóból gyűjtött talajmintát tartalmaz. Az egész mintát további vizsgálatra - például férgek kivonása, fajtaazonosítás és, adott esetben, patotípus/virulenciacsoport meghatározása - használják fel;

b) a vizsgálat a Globodera pallidára és a Globodera rostochiensisre vonatkozó növény-egészségügyi eljárásokban vagy diagnosztikai protokollokban leírt, a burgonya-fonálféreg kivonása tekintetében meghatározott módszereket tartalmazza: EPPO szabványok.

2. A 6. cikk (2) bekezdésében említett hatósági felméréssel kapcsolatos mintavételezés és vizsgálat vonatkozásában:

a) a mintavételezés: vagy vagy

- az 1. pontban meghatározott mintavételezés legalább 400 ml/ha talajminta-mérettel,

- a gyökerek szemrevételezéses vizsgálatát követően legalább 400 ml talajt tartalmazó célzott mintavételezés, amennyiben vannak látható tünetek,

- a betakarítást követően legalább 400 ml, a burgonyához kapcsolódó talajt tartalmazó mintavételezés feltéve, hogy a szántóföld, ahol a burgonyát termesztették, visszakövethető;

b) a vizsgálat az 1. pontban említett vizsgálat.

3. A korábbiaktól eltérve az 1. pontban említett szabvány mintaméret egy minimálisan 400 ml talaj/ha-ra csökkenthető, feltéve, hogy: vagy vagy 2010. július 1. előtt elvégzett egyéb hatósági vizsgálatok eredményei a b) és a c) alpontban említett hatósági vizsgálatnak tekinthetők.

a) létezik azt igazoló okmány, hogy a hatósági vizsgálatot megelőző hat évben nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt egyéb gazdanövényt, illetve ezek a szántóföldben nem voltak jelen;

b) az utolsó két, egymást követő hatósági vizsgálat során nem találtak burgonya-fonálférget az 1 500 ml talaj/ha mintákban, és nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényt - kivéve azokat, amelyekhez szükség van a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági vizsgálatra - az első hatósági vizsgálatokat követően;

c) az utolsó, legalább 1 500 ml talaj/ha mintaméretből álló hatósági vizsgálat során nem találtak burgonya-fonálférget vagy élő tartalom nélküli burgonyafonálféreg-cisztákat, és nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényt - kivéve azokat, amelyekhez szükség van a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági vizsgálatra - az utolsó hatósági vizsgálatot követően.

4. A korábbiaktól eltérve az 1. és 3. pontban említett mintaméret lecsökkenthető a 8 és 4 hektárnál nagyobb szántóföldek esetén:

a) az 1. pontban említett szabvány méret esetén, az első 8 ha-t az ott meghatározott mérettel kell mintavételezni, majd minden további hektár esetén ez minimum 400 ml talaj/ha-ra csökkenthető;

b) a 3. pontban említett csökkentett méret esetén az első 4 ha-t az ott meghatározott mérettel kell mintavételezni, majd minden további hektár esetén ez minimum 200 ml talaj/ha-ra tovább csökkenthető.

5. A 3. és 4. pontban említett, csökkentett mintaméret használatát a 4. cikk (1) bekezdésében említett további hatósági vizsgálatoknál is fel lehet használni mindaddig, amíg burgonya-fonálférget nem találnak az érintett szántóföldben.

6. A korábbiaktól eltérve a talajmintának az 1. pontban említett szabványmérete minimum 200 ml talaj/ha-ra csökkenthető feltéve, ha a szántóföld egy burgonyafonálféreg-mentesnek nyilvánított területen helyezkedik el, továbbá ha kijelölése, fenntartása és felmérése az erre vonatkozó növény-egészségügyi intézkedésekhez megállapított nemzetközi szabványokkal összhangban történik. Az ilyen területekre vonatkozó adatokról a Bizottság és a többi tagállam hivatalos, írásbeli értesítést kap.

7. A talajminta minimális mérete minden esetben 100 ml talaj/szántóföld kell, hogy legyen.

III. MELLÉKLET

I. SZAKASZ

ELLENŐRZÉS

Az 5. cikk (2) bekezdése vonatkozásában, a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat azt állapítja meg, hogy az ellenőrzés időpontjában teljesül-e a következő kritériumok valamelyike:

- a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során visszamenőleg nem volt a szántóföldben burgonya-fonálféreg,

vagy

- ismert a termesztési előtörténet, amely szerint az utolsó 12 év során nem termesztettek a szántóföldön burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényeket.

II. SZAKASZ

FELMÉRÉSEK

A 6. cikk (1) bekezdésében említett hatósági felméréseket a vetőburgonya termesztésére szánt burgonyán kívüli burgonya termesztésére használt termelőterület legalább 0,5 %-án végzik el. A megelőző tizenkét hónapos időszakra vonatkozó felmérések eredményeiről április 1-ig értesítik a Bizottságot.

III. SZAKASZ

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

A) A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 10. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és az I. melléklet 2.b) pontjában említett hatóságilag jóváhagyott intézkedések a következők:

1. megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés, annak érdekében, hogy ne álljon fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható veszélye;

2. a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól úgy, hogy ne álljon fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható veszélye.

B) A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanító eljárásokkal rendelkező feldolgozó vagy osztályozó üzembe történő szállítás, amelyek vonatkozásában megállapították, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye.

C) A 13. cikkben említett, hatóságilag elfogadott intézkedések a 8. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett, hatóságilag fertőzöttnek minősített szántóföldön újólag történő hatósági mintavételezés, valamint a II. mellékletben meghatározott módszerek valamelyikét alkalmazó azon vizsgálat, amelyet a burgonya-fonálféreg jelenlétének pozitív megerősítésétől vagy az utolsó burgonyaterméstől számított legalább hat éves időszakot követően végeznek el. Ezen időszak legkevesebb 3 évre csökkenthető, ha megtették a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott védekezési intézkedéseket.

IV. MELLÉKLET

I. SZAKASZ

ELLENÁLLÁSI FOK

A burgonyának a burgonya-fonálféregre való fogékonysági fokát a 9. cikk (2) bekezdésében említett, a következő standard pontszámokat jelölő táblázatnak megfelelően határozzák meg.

A 9-es pontszám a legmagasabb ellenállási szintet jelöli.

II. SZAKASZ

AZ ELLENÁLLÁSI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1. A vizsgálat elvégzésére karanténlétesítményben - szabadföldön, üvegházban vagy klímakamrában - kerül sor.

2. A vizsgálatot legalább 1 liter talajt (vagy megfelelő szubsztrátot) tartalmazó edényekben végzik.

3. A vizsgálat során a talajhőmérséklet nem haladhatja meg a 25 °C-ot, és megfelelő öntözést kell biztosítani.

4. A vizsgálati vagy kontrollfajta elültetésekor minden egyes vizsgálati vagy kontrollfajta esetében egy csíraszemet kell használni. Egy kivételével az összes szár eltávolítása ajánlott.

5. A "Désirée" burgonyafajtát minden vizsgálat során standard fogékony kontrollfajtaként kell használni. Belső ellenőrzésként további, teljesen fogékony, helyi jelentőségű kontrollfajták hozzáadása lehetséges. A standard fogékony kontrollfajta megváltoztatható, ha kutatások azt jelzik, hogy más fajták megfelelőbbek vagy könnyebben hozzáférhetők.

6. A burgonya-fonálféreg alábbi standard populációit használják a Ro1, Ro5, Pa1 és a Pa3 patotípusok ellen: Ez kiegészülhet egyéb, helyi jelentőségű burgonya-fonálféreg populációkkal is.

Ro1: Ecosse populáció

Ro5: Harmerz populáció

Pa1: Scottish populáció

Pa3: Chavornay populáció

7. A felhasznált standard populáció azonosítását megfelelő módszerek alkalmazásával kell ellenőrizni. Ajánlatos, hogy legalább két ellenálló fajtát vagy két ismert ellenálló képességgel rendelkező, különböző standard klónt használjanak a vizsgálati kísérletekben.

8. A burgonya-fonálféreg inokulum (Pi) talaj-milliliterenként összesen 5 fertőző tojásból és lárvából kell, hogy álljon. A keltetési kísérletekben a beoltandó burgonya-fonálférgek számát ajánlatos talaj-milliliterenként meghatározni. A burgonya-fonálféreg beoltható cisztaként vagy szuszpenzióban a tojás és a lárva kombinációjaként is.

9. Az inokulumként használt burgonyafonálféregciszta-tartalom életképessége legalább 70 %-os kell, hogy legyen. A cisztáknak lehetőleg 6-24 hónaposaknak kell lenniük, és azokat a közvetlen felhasználás előtt legalább 4 hónapon keresztül 4 °C-on kell tartani.

10. A vizsgálatot minden egyes burgonya-fonálféreg populáció és vizsgált burgonyafajta kombinációban 4 ismétlésben (edényben) kell elvégezni. A standard fogékony kontrollfajta esetében ajánlatos legalább 10 ismétlést alkalmazni.

11. A vizsgálat időtartama legalább 3 hónap, és a fejlődő nőivarú egyedek érettségét a kísérlet megszakítása előtt ellenőrizni kell.

12. A 4 ismétlésből származó burgonyafonálféreg-cisztákat ki kell vonni és edényenként külön-külön megszámolni.

13. A standard fogékony kontrollfajtán az ellenállási vizsgálat végén megjelenő végső populációt (Pf) úgy kell meghatározni, hogy az összes cisztát minden ismétlésben, a tojásokat és a lárvákat pedig legalább 4 ismétlésben megszámolják.

14. A standard fogékony kontrollfajtán legalább hússzoros (Pf/Pi) szaporodási arányt kell elérni.

15. A standard fogékony kontrollfajta variációs együtthatója (CV) nem haladhatja meg a 35 %-ot.

16. A vizsgált burgonyafajtának a standard fogékony kontrollfajtával szembeni relatív fogékonyságát a következő képletnek megfelelően százalékban kell meghatározni, illetve kifejezni:

Pfvizsgált fajta/Pfstandard fogékony kontrollfajta × 100 %.

17. Ha a vizsgált burgonyafajta több, mint 3 %-os relatív fogékonysággal rendelkezik, akkor elegendő a cisztákat megszámolni. Azokban az esetekben, amikor a relatív fogékonyság 3 %-nál kevesebb, a cisztákon túlmenően a tojásokat és a lárvákat is meg kell számolni.

18. Amennyiben az első évben végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy egy fajta valamelyik patotípusra teljesen fogékony, akkor nem szükséges ezeket a vizsgálatokat a második évben megismételni.

19. A vizsgálatok eredményeit egy másik évben elvégzett, legalább még egy próbával kell megerősíteni. E két évben a relatív fogékonyság számtani átlagát kell használni a standard pontszámoknak megfelelő pontszám kiszámítására.