A Pesti Központi Kerületi Bíróság G.301184/2013/4. számú határozata kiürítés (BÉRLEMÉNY kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 193. §, 200. §, 234. §, 423. §, 434. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 24. §, 43. §] Bíró: Ottné dr. Simon Enikő

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

34.G. 301.184/2013/4.

a Dr. Karafiát Katalin ügyvéd (.....) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek -

a Dr. Pintér János ügyvéd (....) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen -

bérlemény kiürítése iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 448.000.-Ft (négyszáznegyvennyolcezer) perköltséget.

A le nem rótt 423.400.-Ft (négyszázhuszonháromezer-négyszáz) illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban, a Fővárosi Törvényszékhez címzetten benyújtani.

A fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésre, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság az iratokból és a felek előadásából az alábbi tényállást állapította meg.

A ... Kft.1 névváltozás előtt ... Kft.1 1989. július 28-án bérleti szerződést kötött a ... Vállalattal határozatlan időre a ... szám alatt lévő 176 m2 nem lakás céljára szolgáló -üzlet- helyiségre.

A felperes a bérlő bejelentésére való tekintettel 1998. május 11-én kelt 241863/1998. iktatószámú levelében tudomásul vette a névváltozás tényét, és a szerződést erre tekintettel módosították a felek 1998. május 14-én.

Majd a bérleti szerződést 1999. november 22. napján módosították, melyet F/6 alatt csatolt a felperes. A szerződés módosításban a peres felek a 1993. évi LXXVIII. törvény 43/2. §., illetve 77. §-ára hivatkoztak és megállapodtak abban, hogy a bérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbi II/2-es pontban foglalt eseteket kivéve, a bérleti szerződést nem mondhatja fel.

A II. pontban rögzítették, hogy a bérbeadó csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha

a./ az önkormányzat a helyiséget nem önkormányzati tulajdon esetében kisajátítatná,

b./ az önkormányzat a helyiség, illetve helyiséget érintő épületrész átalakítása, lebontása jogerős, végrehajtható engedélyt kapott,

c./ az önkormányzatra kötelező jogszabály alapján az önkormányzat köteles kiürítve átadni az önkormányzat tulajdonjogát,

d./ felmondása a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés a., d., pontjában meghatározott feltételek fennállnak.

Az a., c., pont esetén a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.

3. pont: a szerződés felmondására (2) bekezdés a., c., pontban meghatározott okból kerül sor, a bérlőnek a bérbeadó cserehelyiséget biztosít vagy a bérleti jog szerződés felmondáskori értékének megfelelő pénztérítést fizet. A cserehelyiséget ugyanolyan feltételekkel kell bérbe adni, mint amilyen feltételeket a megszűnt bérleti szerződés tartalmazott. Nem illeti meg a bérlőt a cserehelyiség, ha a felmondás a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés a., d., pontjában meghatározott okból szűnik meg.

A bérlő pedig a bérbeadó felmondási jogról való lemondása fejében a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének 10 %-át, -ami akkor 58.520.000.-Ft, volt- ennek alapján, 7.315.000.-Ft-ot megfizet. A felek megállapodtak abban is, hogy ez az összeg, hogyha a bérlő részére történik a helyiség eladása, a vételárba beszámít.

A felperes a bérleti szerződést ennek ellenére 2012. november 23-án az Ltv. 43.§(1). bek. szerint felmondta.

Az alperes a felmondást nem fogadta el.

A felperes ennek alapján a bírósághoz fordult és keresettel kérte kötelezni az alperest a Ptk. 193. § (1) bekezdése alapján a bérlemény kiürítésére.