A Fővárosi Törvényszék Gf.75604/2013/5. számú határozata kiürítés (BÉRLEMÉNY kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 4. §, 193. §, 200. §, 321. §, 423. §, 431. §, 434. §, 483. §, 512. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 2. §, 23. §, 24. §, 36. §, 43. §, 77. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Beró Katalin, Egri Anikó, Mohácsy Gábor

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

Budapest, Varsányi I. u. 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

4.Gf.75.604/2013/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Karafiát Katalin ügyvéd (cím) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek, a dr. Pintér János ügyvéd (cím) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen bérlemény kiürítése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság ..G.....sorszámú 2013. május 2. napján kelt ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán a 2014. március 25. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 224.045,- (Kettőszázhuszonnégyezer-negyvenöt) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja a másodfokú bíróság, hogy a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 564.500,- (Ötszázhatvannégyezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az alperes (korábbi nevén: F. K. Kft.) mint bérlő a Főváros ... kerület Ingatlankezelő Vállalattal, mint bérbeadóval 1989. június 28-án határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötött a felperes tulajdonában álló .... hrsz. alatti, a Budapest, ... kerület,... szám (akkor: ... szám) alatt lévő 176 m2 nem lakás céljára szolgáló - üzlet - helyiségre. A szerződés 16.) pontja szerint a bérlő és a bérbeadó a bérleti jogviszonyt felmondás útján megszüntetheti. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő 15 napnál rövidebb nem lehet.

A felperes a bérlő bejelentésére való tekintettel az 1998. május 11-én kelt .../1998. iktatószámú levelében tudomásul vette a bérlő névváltozásának tényét, vagyis, hogy a bérlő neve az alperes jelenlegi nevére változott.

A felperes, mint tulajdonos megbízásából a ... Vagyonkezelő Rt., mint bérbeadó és az alperes, mint bérlő a névváltozás tényére tekintettel módosították bérleti szerződést 1998. május 14-én. A szerződésmódosításában rögzítették, hogy a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk., a Lakástörvény, valamint az Ör. rendelkezései az irányadók. Tartalmazta a szerződés azt is, hogy a bér meg nem fizetése a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének a.) pontja értelmében a bérbeadó részére felmondási alapul szolgál. A módosításban rögzítetteken túlmenően az eredeti szerződést egyebekben a jelen szerződésmódosítás nem érinti.

A felperes, mint bérbeadó és az alperes, mint bérlő a bérleti szerződést 1999. november 22. napján módosították.

A szerződésmódosításban a peres felek a szerződést a felperesi bérbeadónak a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 43. § (2) bekezdésében, illetve 77. §-ában biztosított felmondási jogával kapcsolatban módosították.

A szerződés II/1.) pontjában a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés II/2.) pontjában foglalt eseteket kivéve, a bérleti szerződést nem mondhatja fel.

A II/2.) pontban rögzítették, hogy a felperesi bérbeadó csak akkor mondhatja fel a bérleti szerződést, ha

a.) az Önkormányzat a helyiséget nem önkormányzati tulajdon esetében kisajátíthatná,

b.) az Önkormányzat a helyiség, illetve helyiséget érintő épületrész átalakítására, lebontására jogerős és végrehajtható engedélyt kapott,

c.) az Önkormányzatra kötelező jogszabály alapján az Önkormányzat köteles kiürítve átadni a helyiség tulajdonjogát,

d.) a felmondásra a Lakástörvény 24.§ (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása ad okot.

Ha a felmondásra a 2/ a)-c) pontban felsorolt okból kerül sor, a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.

A II/3.) pont szerint ha a felmondásra a 2/ a)-c) pontban felsorolt okból kerül sor, a bérlőnek a bérbeadó cserehelyiséget biztosít vagy a bérlő kérésére a cserehelyiség helyett a bérleti jog szerződés felmondáskori értékének megfelelő pénztérítést fizet. A cserehelyiséget ugyanolyan feltételekkel kell bérbe adni, mint amilyen feltételeket a megszűnt bérleti szerződés tartalmazott. Nem illeti meg a bérlőt cserehelyiség, illetve a pénzbeli térítés, ha a felmondás a Lakástörvény 24.§ (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

A II/4.) pont értelmében a bérlő kötelezettséget vállalt arra, hogy a bérbeadó felmondási jogról való lemondása fejében a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének 10%-át (25% ÁFÁ-val növelt összegben) a felperes javára megfizeti. A bérlemény akkori beköltözhető értékét a felek 58.520.000,- forintban fogadták el, amely összeg 10%-a 5.852.000,- forint, amelynek ÁFÁ-val növelt összege 7.315.000,- forint.

A felek megállapodtak abban is, hogy a bérlő által ezen szerződésmódosítás alapján befizetett, ÁFA nélküli összeg a helyiségnek a bérlő részére történő eladása esetén a vételárba beszámít.

Az alperes a szerződésmódosítás kapcsán a felperes részére a 7.315.000,- forintot - nem vitatottan - megfizette.

A felek ezt követően 1999. december 3-án a szerződést a bérleti díj tekintetében módosították.

A felperes a 2009. október 6-án kelt levelével az alperesnél kezdeményezte a perbeli bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését.

A felperes a tulajdonában lévő, ... hrsz. alatti műemlék minősítésű ingatlan, a ... hrsz. alatti műemlék minősítésű társasházban és a .... hrsz. alatti műemlék minősítésű társasházban lévő ingatlanok tulajdonjogának értékesítésére kiírt, 2010. július 26. 10:00 óra ajánlattételi határidejű pályázati felhívásának mellékletében azt a pályázati tájékoztatást adta a jelen perbeli ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés terjedelme körében, hogy a bérleti szerződés határozatlan idejű, illetve hogy a rendes felmondás jogáról a szerződésben az Önkormányzat lemondott.

A felperes a bérleti szerződést a 2012. november 23-án kelt, az alperes részére 2012. december 3-án kézbesített levelével a Lakástörvény 43. § (1) bekezdése alapján cserehelyiség biztosítása nélkül, egy évnél nem rövidebb felmondási idővel felmondta. Felmondásában rögzítette, hogy a felmondási idő a kézhezvételt követő naptári napon kezdődik, és a következő év azon hónapjának utolsó napjára szól, amely hónap elnevezésénél fogva megfelel azon hónapnak, amikor a jelen felmondás kézbesítésre került.

Az alperes a felperesnek írt, 2012. december 12-én kelt levelében a felmondást jogellenesnek minősítette, utalva arra, hogy a felek közötti 1999. november 22-én kelt szerződésmódosítás a rendes felmondás lehetőségét kizárja.