A Kúria Pfv.21417/2014/4. számú precedensképes határozata kiürítés (BÉRLEMÉNY kiürítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 423. §, 433. §] Bírók: Madarász Anna, Molnár Ambrus, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Az 1959. évi IV. tv. 423. §-a a bérlet fogalmát meghatározó feltétlen érvényesülést kívánó szabálya. A bérleti szerződésben szereplő felmondási okok, mivel még bekövetkezésük is bizonytalan, nem időtűzésnek, hanem feltételnek minősülnek. 1959. IV. Tv. 423. §, 1959. IV. Tv. 193. § (1), 1959. IV. Tv. 433. § (2)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.V.21.417/2014/4.szám

A Kúria Dr. Karafiát Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek, Dr. Pintér János ügyvéd által képviselt alperes ellen, bérlemény kiürítése iránt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 34.G.301.184/2013. számon megindított perében, a Fővárosi Törvényszék 2014. március 25. napján meghozott 4.Gf.75.604/2013/5. számú jogerős ítélete ellen, a felperes 2014. június 23. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelme, az alperes által 2014. október 1. napján benyújtott felülvizsgálati ellenkérelme folytán meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy a ház földszintjén és alagsorában általa bérelt helyiségeket 30 nap alatt ürítse ki és adja a felperes birtokába.

A felperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását mellőzi és kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 900.000 (Kilencszázezer) Ft együttes első- másodfokú és felülvizsgálati perköltséget és az államnak külön felhívásra összesen 1.693.600 (Egymillió-hatszázkilencvenháromezer-hatszáz) Ft, felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 1989. július 28-án kötött szerződéssel vette bérbe a műemlék védettségű házban lévő földszinti és a hozzá kapcsolódó összesen 176 m2 alapterületű helyiségeket. A szerződést a felek 1999. november 22-én akként módosították, hogy a bérbeadó felperes a szerződést csak a szerződés módosítását tartalmazó okirat II/2. pontjában felsorolt esetekben mondhatja fel. Felmondási oknak minősítették, ha az ingatlan nem állna önkormányzati tulajdonban, azt a felperes kisajátítaná, ha a ház vagy a helyiségeket magában foglaló épületrész lebontására engedélyt kapna, ha jogszabály a bérbeadót az ingatlan kiürítésére és birtokának átadására kötelezné, továbbá ha a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 24. § a) és d) pontjában megjelölt azonnali hatályú felmondást megalapozó okok valamelyike megvalósulna. Az alperes a bérbeadói felmondási jog ekként történt korlátozása fejében 7.315.000 Ft-ot fizetett a felperesnek. A felperes 2009. október 6-án kelt levelében kezdeményezte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, azzal az indokolással, hogy a műemlék épület felújítására van kötelezve, amit maga elvégezni nem tud, ezért az épületet értékesíteni kénytelen. Az értékesítés lakásonként és helyiségenként nem lehetséges, mert a Hivatal ragaszkodik ahhoz, hogy az egész épületnek egy tulajdonosa legyen, mert így valósítható meg megfelelően a felújítás. Az alperes a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére nem volt hajlandó, ezért a felperes a szerződést 2012. november 23-án felmondta. Az alperes a felmondást nem tartotta jogszerűnek.

A felperes keresetében az alperest a bérlemény kiürítésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a bérleti szerződésnek a felmondási jogát korlátozó kikötése érvénytelen, ezért a bérbeadót megillető rendes felmondás jogával élhetett az Ltv. 43. §-ának (1) bekezdése alapján egy éves felmondási idővel.