A Fővárosi Törvényszék P.21257/2021/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (6) bek.] Bíró: Elek Orsolya

Fővárosi Törvényszék

64.P.21.257/2021/8.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Varga István egyéni ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Tóth Balázs ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése, sérelemdíj iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 29. napján megjelent "cikk címe1" című cikkében azzal a kijelentésével, hogy a felperest "aljasnak", "bénának", "gonosznak" és "alkalmatlannak" nevezte megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 30. napján megjelent "cikk címe2" című cikkében azzal kijelentésével, hogy a felperest "hű csicskának" nevezte megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a jogerőt követő 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 200.000,- (kettőszázezer) forintot és ennek 2021. március 31. napjától a kifizetésig terjedő időre járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 30.000,-(harmincezer) forint + áfa összegű perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a jogerőt követően külön felhívásra fizessen meg az állam javára a felhívásban közölt időben és módon 15.000,- (tizenötezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet elektronikus úton kell ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten benyújtani.

A fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő hiányában előterjesztett fellebbezés joghatály kiváltására nem alkalmas, azt a bíróság visszautasítja.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbviteli bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri vagy a bíróság azt indokoltnak tartja. A fellebbező félnek tárgyalás tartására irányuló kérelmét fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti tárgyalás tartását.

A felek kérelme alapján sem tartható tárgyalás, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a törvényben meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul.

INDOKOLÁS

[1] Az alperes az általa üzemeltetetett portál internetes oldalon 2020. március 29. napján megjelent "cikk címe1" című cikkében alperest "aljasnak", "bénának", "gonosznak" és "alkalmatlannak nevezte".

[2] Az alperes az általa üzemeltetett portál internetes oldalon 2020. március 30. napján megjelent "cikk címe2" című cikkében a felperest "hű csicskának" nevezte.

[3] A felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 29. napján megjelent "cikk címe1" című cikkében azzal a kijelentésével, hogy a felperest "aljasnak", "gonosznak" és "alkalmatlannak" nevezte, megsértette a felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, míg azzal a kijelentésével, amivel a feleperest "bénának" nevezte megsértette a becsülethez fűződő személyiségi jogát. A felperes tényleges tárgyi keresethalmazatban kérte, a bíróság állapítsa meg az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 30. napján megjelent "cikk címe2" című cikkében azzal kijelentésével, hogy a felperest "hű csicskának" nevezte megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát.

[4] A felperes kérte, hogy a személyiségi jogának megsértése miatt a bíróság sérelemdíj jogcímén 100.000,- 100.000,- forint tőke és annak 2021. március 31. napjától a kifizetési napjáig számított törvényes késedelmi kamata, továbbá perköltség megfizetésére is kötelezze az alperest.

[5] A felperes jogi érvelése szerint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42.§ (1) és (2) bekezdése, a 2.43. § d) pontja, a 2.45. § (1) bekezdése, a 2.51. § (1) bekezdés a) pontja és a 2:52. § szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való- bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse és, hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok a Ptk. védelme alatt állnak. A személyiségi jogok sérelmét jelenti a becsület és a jóhírnév megsértése. A becsület megsértését jelenti különöse a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. Akit személyiségi jogában megsértenek a jogsértés ténye alapján egyrészt követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, továbbá az őt ért nem vagyoni sérelem megtérítését. A felperes állította, hogy az alperes szerkesztésében megjelent internetes kiadvány bántó kijelentései nem közszereplői minőségével, országgyűlési képviselői tevékenységével, közéleti tevékenységével függenek össze, hanem emberi mivoltát, emberi minőségét sértik, melyet nem köteles köszszereplőként sem elviselni és tűrni. A személyiség értékének megfelelő érvényesítéséhez arra is szükség van, hogy a társadalmi egyedet emberként, önálló személyiségként elismerjék. Az emberi méltóság a személy konkrét minőségétől függetlenül minden embert megillet, sajátos rang, amelynek alapján mindenki követelheti a rangnak kijáró tiszteletet. Az emberi méltóság elismerésével a jog a másik ember iránti minimális, őt ember mivoltánál fogva megillető tiszteletet, elismerést követeli meg. Alperes jogsértő kijelentése internetes közzététellel valósult meg nagy nyilvánosság előtt, ezáltal széleskörben ismerté vált. Hangsúlyozta, hogy a becsület megsértését jelenti különösen az, ha a közlés olyan értékítéletet tartalmaz, amely a mások személyét minősítő az emberi gondolatközlésre alkalmas értékítéletet tartalmaz. A felperes érvelése szerint a torz, következetlen, túlzó, indokolatlanul bántó, lealacsonyító, becsmérlő, vádaskodó kijelentések túllépnek a véleménynyilvánítás szabadságának határán. A "béna" minősítés tekintetében a felperes, külön kiemelte, hogy ez a kifejezés olyan becsületet sértő kijelentés, mely kifejezésmódjában indokolatlanul bántó és amelyet a felperes közszereplőként sem köteles tűrni, még a tágabb tűréshatásra sem tekintettel. A bíráló a szabad véleménynyilvánítás határán túllépett. Az önkényes, lealázó, ok nélkül becsmérlő kijelentések becsületsértőnek minősülnek, amit felperes közszereplőként sem köteles tűrni. Jogi érvelése alátámasztására az EBH2011.2408. és a BDT2014.3130. szám alatt közzétett jogeseteket citálta.