A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20935/2021/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (1) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia

A határozat elvi tartalma:

A becsülethez való jog megsértése megállapításának szempontjai.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.935/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Balázs ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe félemelet 8.) alperes ellen - személyiségi jog megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. november 5. napján kelt 64.P.21.257/2021/8. számú ítélete ellen az alperes 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes az alperesnek 15 napon belül megfizetni 150.000 (Százötvenezer) forint elsőfokú és 75.000 (Hetvenötezer) forint másodfokú, ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

Köteles a felperes a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni 36.000 (Harminchatezer) elsőfokú és 48.000 (Negyvennyolcezer) forint másodfokú peres eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az általa üzemeltetett portál internetes oldalon 2020. március 29. napján megjelent "cikk címe1" című cikkében (1. számú cikk) az alperest "aljasnak", "bénának", "gonosznak" és "alkalmatlannak" nevezte. Az ugyanitt 2020. március 30. napján megjelent "cikk címe2" című cikkében (2. számú cikk) a felperest "hű csicskának" nevezte.

[2] A felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 29. napján megjelent "cikk címe1" című cikkében azzal a kijelentésével, hogy a felperest "aljasnak", "gonosznak" és "alkalmatlannak" nevezte, megsértette a felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, míg azzal a kijelentésével, amivel a felperest "bénának" nevezte megsértette a becsülethez fűződő személyiségi jogát. A felperes tényleges tárgyi keresethalmazatban kérte, a bíróság állapítsa meg az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 30. napján megjelent "cikk címe2" című cikkében azzal kijelentésével, hogy a felperest "hű csicskának" nevezte megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát.

[3] A felperes kérte, hogy a személyiségi jogának megsértése miatt a bíróság sérelemdíj jogcímén 100.000 - 100.000 forint tőke és annak 2021. március 31. napjától a kifizetési napjáig számított törvényes késedelmi kamata, továbbá perköltség megfizetésére is kötelezze az alperest.

[4] A felperes jogi érvelése szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bekezdése, a 2:43. § d) pontja, a 2:45. § (1) bekezdése, a 2:51. § (1) bekezdés a) pontja és 2:52. §-a alapján kifejtette, hogy a kijelentések nem közszereplői - országgyűlési képviselői - minőségével, közéleti tevékenységével függnek össze, hanem emberi mivoltát, emberi minőségét sértik, melyet közszereplőként sem köteles eltűrni. A nagy nyilvánosság előtt tett kijelentések széles körben ismertté váltak és azok olyan értékítéletet tartalmaznak, melyek torz, következetlen, túlzó, indokolatlanul bántó, lealacsonyító, becsmérlő, vádaskodó voltuk miatt túllépnek a véleménynyilvánítás szabadságának határán. Különösen a "béna" minősítést értékelte kifejezésmódjában indokolatlanul bántónak. Jogi érvelését az EBH2011. 2408. és a BDT2014. 3130. számú döntésekben kifejtett jogi érveléssel indokolta. A sérelemdíj tekintetében az összegszerűséget a nagy nyilvánossággal indokolta.

[5] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Rögzítette, hogy a felperes 2009. óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő, korábban államtitkár, párt szóvivő, jelenleg parlamenti mandátuma mellett miniszteri biztos, ezért közszereplőként fokozott tűrési kötelezettsége van a cikkek közlései vonatkozásában. Értékelése szerint a cikkek tárgya közügy: a koronavírus-járvány és az azzal kapcsolatos kormányzati politikai felelősség. Hivatkozott a 7/2014. (III. 7.) AB határozatra és az 57/2001. (XII. 5.) AB határozatra is a közügyekre vonatkozó vélemények kapcsán. Kifejtette, hogy az emberi méltóság védelméhez való jog csak az emberi státusz jogi meghatározójaként korlátozhatatlan, míg mint általános személyiségi jog és a belőle származó személyiségi jogok korlátozhatók: a közüggyel összefüggő véleménynyilvánítás szabadsága, a közéleti szereplőkre vonatkozó, illetve a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, a közhatalmat gyakorló személyre, politikusra vonatkozó értékítélet polgári jogi felelősségre vonásnak nem lehet az alapja. Értékelése szerint a közlések kritikusak, de nem az emberi státusz kvalifikált tagadását jelentik. Megalapozatlannak tartotta azt a felperesi álláspontot, hogy a sérelmezett közlések nem a felperes közéleti tevékenységével állnak összefüggésben.

[6] Az elsőfokú bíróság a keresetnek a Ptk. 2:45. § (2) bekezdésére, 2:42. §-ára, az Alaptörvény VI. cikkében foglaltakra és a 2:44. § (1) bekezdésére hivatkozással helyt adott. Megállapította, hogy az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 29. napján megjelent "cikk címe1" című cikkében azzal a kijelentésével, hogy a felperest "aljasnak", "bénának", "gonosznak" és "alkalmatlannak" nevezte megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát. Megállapította továbbá, hogy az alperes az portál internetes oldalon 2020. március 30. napján megjelent "cikk címe2" című cikkében azzal kijelentésével, hogy a felperest "hű csicskának" nevezte megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát. A jogsértés megállapításán felül az alperest 200.000 forint és annak 2021. március 31. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti törvényes kamata megfizetésére, továbbá 30.000 forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte, az állam részére pedig az alperest 15.000 forint illetékben marasztalta.

[7] Az 1. számú cikk kapcsán az elsőfokú bíróság annak tulajdonított kiemelt jelentőséget, hogy a kifogásolt nyilatkozat a közügyek vitatásával összefüggésben történt (BDT2017. 3776.), hiszen a kormányzati intézkedésekhez kötődően került megfogalmazásra a sérelmes tartalom. Megállapítása szerint önmagában egy kétségtelenül személyeskedő és szubjektíve bántó eszmefuttatás nem sérti az emberi méltóságot, ám a sérelmezett kifejezésekkel közölt minősítés mocskolódó, durva, megalázó, a társadalmi értékítélet szerint kifejezetten negatív és indokolatlanul bántó különösen azért, mert egyszerre több negatív tartalmú jelzővel minősíti a felperest, mely generálja személyiségének "aljas" jellegűként való megítélését. Nem tekintette sem szükségesnek, sem arányosnak az olyan tartalom közlését, mely a gúny eszközével ábrázolja a közéleti szereplőket. A kifejezések jelentéstartalmából arra következtetett, hogy azokból olyan negatív értékítéletet alkothat a társadalom, mely a felperes személyiségének lényegét képező tulajdonságok kiemelésén alapul. Értékelése szerint a kifejezések a trágárság határát súrolták, különösen az "aljas" és "gonosz" jelzők, melyek a közszereplő becsülethez fűződő személyiségi jogának megsértésére alkalmasak.