BH+ 2007.11.514 Munkaerő-kölcsönzés esetén a továbbkölcsönzés tilalmába ütközött a munkavállalóknak nem a kölcsönvevő, hanem egy harmadik munkáltatónál való foglalkoztatása [Mt. 193/C. § c) pont, 193/D. § (5) bekezdés].

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozatban kiszabott munkaügyi bírság mérséklését kérte.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes munkáltatónál az eljáró felügyelő 2005. november 11-én tartott munkaügyi ellenőrzést, melynek során feltárt munkaügyi jogszabálysértések miatt a felügyelőség vezetője határozatával 2 000 000 forint munkaügyi bírságot szabott ki. A határozat szerint a felperes megsértette a munkaszerződés írásba foglalásra vonatkozó kötelezettségét egy munkavállaló tekintetében, 19 munkavállaló esetében nem tudta igazolni, hogy eleget tett bejelentési kötelezettségének, és 12 főt érintően megsértette az Mt. 193/D. § (5) bekezdését, amely szerint a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét nem tartotta alaposnak. Tényként állapította meg, hogy az S. Kft., mint kölcsönbeadó munkaerő-kölcsönzési szerződést kötött a felperessel, és a kölcsönzés céljából kötött munkaszerződés szerint foglalkoztatott munkavállalókat a felperes továbbkölcsönözte a J. C. Kft.-nek. AZ S. Kft. mint kölcsönbeadó és a J. C. Kft. között kölcsönzési szerződés nem jött létre. A felperes megsértette a továbbkölcsönzés tilalmára vonatkozó jogszabályi előírást.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan a bírság összegének meghatározása érdekében a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte az Mt. 193/D. § (5) bekezdése megsértésére, annak téves értelmezésére hivatkozva. Azzal érvelt, hogy az érintett munkavállalók a munkaerő-kölcsönző S. Kft.-vel kötöttek munkaszerződést, és e szerződésekben már a J. C. Kft. székhelyét jelölték meg a felek a munkavégzés helyeként. Az érintett munkavállalók vonatkozásában ezért továbbkölcsönzésről, átirányításról nem lehet szó. Ez nem sérti az Mt. 193/D. § (5) bekezdését, mert a kölcsönbevevő munkáltató a kölcsönbeadó munkáltató által már megjelölt munkavégzési helyet nem módosította, más munkavégzési helyen nem kötelezte munkavégzésre a munkavállalókat.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte arra hivatkozva, hogy a nem vitás tényállás alapján a munkaerő továbbkölcsönzése megtörtént. Nincs jelentősége annak, hogy a kölcsönbeadóval kötött munkaszerződésben már megjelölték a harmadik munkáltatónál történő munkavégzési helyet.