A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40308/2020/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:523. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 217. §] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Sándor Ottó, Vasady Loránt Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.308/2020/11/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Ruttkai-Marczel-Ruttkai Ügyvédi Iroda, valamint a Németh H. Gábor és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Morvai Attila ügyvéd által képviselt I. rendű és a Lendvai és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű alperes ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása és szerződéskötéstől eltiltásra kötelezés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. március 4-én kelt 30.G.41.294/2019/39. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint + áfa, a II. rendű alperesnek 1.592.500 (egymillió-ötszázkilencvenkettőezer-ötszáz) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

[1] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperesek között 2006. szeptember 27-én létrejött "Megállapodás építési- és üzemeltetési jog értékesítéséről és földhasználati jog alapításáról" elnevezésű szerződés (a továbbiakban Megállapodás) osztott tulajdon létrehozására irányuló 5.1., 5.3., 7.4. pontjai színleltségük okán semmisek, és a felek között - általuk leplezetten - örökhaszonbérleti szerződés jött létre. Másodlagosan az elsődleges keresetében megjelölt szerződéses kikötések semmisségének megállapítását kérte, melynek körében arra hivatkozott, hogy a tulajdonos rendelkezési jogának kizárása az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 112. § (1) bekezdésébe ütközik, illetőleg az 50 évre alapított "visszaátruházási" kötelezettség a régi Ptk. 374. § (1)-(2) bekezdéseit sérti, ezért a kikötések a régi Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján jogszabályba ütközés folytán semmisek. Állította azt is, hogy a Megállapodással érintett ingatlan forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonba tartozik, ezért a támadott kikötések sértik a régi Ptk. 173. § (2) bekezdését, így ezen okból is semmisek a régi Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján. Kérte továbbá az őt közvetlenül fenyegető kár veszélyére tekintettel, hogy a bíróság a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:523. §-a alapján tiltsa el az alpereseket attól, hogy a perbeli szerződéssel érintett ingatlan vonatkozásában a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 11/A. §-a alapján (Ktv.) egymással új koncessziós szerződést kössenek. A részleges érvénytelenség megállapítása iránti igénye kapcsán a jogi érdekeltsége érvelése szerint a bérleti szerződésből fakadó jogosultságai gyakorolhatóságának biztosítása miatt áll fenn, továbbá igénye előterjesztésének a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, mivel a kért megállapítás az alperesekkel szemben jogainak megóvása érdekében szükséges és marasztalás nem kérhető. A magatartástól eltiltásra vonatkozó igénye ténybeli alapjaként arra hivatkozott, hogy a Ktv. 4. § (3) bekezdése alapján kötendő koncessziós szerződés a Ktv. 11/A. alapján megszüntetné a választottbírósági ítélettel létrehozott bérleti szerződést.

II.

[2] Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását elsődlegesen a kereshetőségi jog hiánya miatt, míg másodlagosan azon okból, hogy a Megállapodás nem színlelt és nem ütközik a felperes által megjelölt jogszabályokba.

II.1.

[3] A II. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte a kereshetőségi jog hiánya okán. Érvelése szerint a megállapítási kereset célja, hogy a felperes és a perben nem álló ... Parkolóház Kft. közötti bérleti szerződés ne lehetetlenüljön, így a kért megállapításhoz nem az alperesekkel, hanem a ... Parkolóház Kft.-vel szemben fennálló jogainak megóvása végett fűződik érdeke. Vitatta a Megállapodás színleltségét és azt is, hogy az a felperes által megjelölt jogszabályokba ütközik, állította, hogy a Megállapodás alapján forgalomképtelen dolog elidegenítésére nem került sor. Álláspontja szerint az alperesek nem tanúsítottak károkozó magatartást, a felperest nem fenyegeti kár. Amennyiben pedig fenn is állna károkozó veszély, úgy azt nem az alperesek, hanem a jogszabály [Ktv. 4. § (3) bek.] idézte elő, továbbá a szerződéskötéstől való eltiltás bírósági végrehajtás útján nem lenne kikényszeríthető, amely miatt szintén alaptalan ezen igény.

III.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 4.044.950 forint perköltséget.

III.1.

[5] Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy az I. rendű alperes mint földtulajdonos (a szerződésben a továbbiakban: önkormányzat), a II. rendű alperes mint befektető 2006. szeptember 27. napján "Megállapodás építési- és üzemeltetési jog értékesítéséről és földhasználati jog alapításáról" elnevezésű szerződést kötött. A II. pont (Az ingatlan) 2.1. pontja értelmében az önkormányzat kizárólagos tulajdonosa a 24480 hrsz-ú, Budapest, V. kerület, ... téren található 8927 m2 térmértékű ingatlannak. A 2.2. pont szerint a földterület az önkormányzat forgalomképtelen vagyonába tartozik, el nem idegeníthető, és meg sem terhelhető semminemű olyan teherrel, amely tulajdonos-változáshoz vezethet. A III. pont (A szerződés tárgya) 3.1. pontjában foglaltan a jelen szerződés tárgya a pályázati dokumentumoknak megfelelő építési-üzemeltetési és földhasználati jog, amelyet az önkormányzat a 901/2006. (IX.14.) B-L. Ö. H. számú határozatában foglaltak és a befektetői ajánlat szerint a befektető szerez meg. A III.3.2. pont szabályozta a befektető építési-üzemeltetési és földhasználati joga alapján fennálló jogait és kötelezettségeit, eszerint - egyebek mellett, a 3.2.2. pont alapján - jogosult és köteles a mélygarázs-ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyeztet. A IV. pont rendelkezett az építési-üzemeltetési és földhasználati jog ellenértékéről.

[6] A szerződés V. pontjának (Egyéb megállapodások) 5.1. pontja értelmében a felek a Ptk. 97. § (2) bekezdése alapján megállapodnak, hogy a mélygarázs és a felszíni földterület (közterület) tulajdonjoga elkülönül egymástól. Az 5.2. pontban az önkormányzat kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a befektető a jogerős használatbavételi engedély alapján a mélygarázs-ingatlan tulajdonjogát megszerezze. Az 5.3. pont szerint a felek megállapítják, hogy figyelemmel arra, hogy a földterület az önkormányzat tulajdonában marad, a befektető és az önkormányzat között ún. osztott tulajdon jön létre, amelynek alapján az önkormányzat, mint a földterület tulajdonosa, a mélygarázs-ingatlanra elővásárlási joggal rendelkezik. A VI. pont szabályozta az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, a VII. pont a mélygarázs üzemeltetését. A 7.1. pont értelmében a befektető kötelezettséget vállal arra, hogy a mélygarázs folyamatos üzemben tartásáról gondoskodik a teljes futamidő alatt, amely futamidő a mélygarázs tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését követő naptári nappal kezdődik (a továbbiakban kezdő nap) és az ezt követő 50. év azonos naptári napjáig - a továbbiakban: a futamidő lejárta - tart. A 7.4. pontban a befektető feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a futamidő lejártát követő munkanapon a per-, teher- és igénymentes mélygarázs-ingatlant minden külön térítési igény nélkül az önkormányzat - vagy az önkormányzat által megjelölt gazdasági társaság - tulajdonába és birtokába adja rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. A 7.5. pontban a szerződő felek már most megállapodnak abban, hogy a befektető jogosult arra, hogy a jelen szerződéssel szerzett jogosultságait a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága - a továbbiakban: gazdasági társaság - útján gyakorolja, illetőleg kötelezettségeit is ugyanezen gazdasági társaság útján teljesítse, ennek megfelelően a jelen szerződéssel keletkező jogok jogosultja és a kötelezettségek kötelezettje közvetlenül a gazdasági társaság legyen a befektető erre vonatkozó, írásbeli nyilatkozata alapján, minden további külön jogcselekmény nélkül. Az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben a gazdasági társaság jogszerzéséhez, ennek igazolásához, vagy nyilvántartásba vételéhez az önkormányzat írásbeli nyilatkozata szükséges, úgy azt kérelemre, soron kívül kiadja. A VIII. pont rendelkezett a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, a IX. pont az egyéb kikötésekről.