BH 2012.1.19 Ha a szakértői vélemény önmagával vagy más szakértő véleményével, bizonyított tényekkel nem ellentétes, és a szakértő a rendelkezésre álló adatokra, illetve az időmúlásra tekintettel a véleményét a valószínűség szintjén nyilvánítja ki, ez utóbbi nem jelenti a szakvélemény megalapozatlanságát [Pp. 182. § (3) bekezdés, 206. §].

Az alperes fizetési meghagyással a felperest 1 068 899 forint megfizetésére kötelezte N. M.-né munkavállalója 2005. 05. 19-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátási költség és annak kamata megtérítése címén.

Az indokolás szerint a lamellázó célgép kiszolgálása során a munkavállaló a megmunkálásra kerülő anyagok pótlása végett a gépet leállította, elvégezte a lamella tömb elhelyezését a tároló egységbe, és mivel az újraindításkor az adagolás nem indult, a gépet kézi üzemmódba állította, az indítókapcsolóval a gépet alaphelyzetbe irányította, és ekkor a mozgó asztal az asztal zárszerkezetén tartott másik kezének 3. és 4. ujján az első percet csonkolta. A kézi üzemmódban való működésnél - amikor a fotocellás védelem nem funkcionál - a gépen nem volt olyan védőberendezés kialakítva, amely a veszélyes térbe való benyúlást megakadályozta volna. Erre tekintettel az alperes a felperes megtérítési felelősségét az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 18. § (1) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, 54. § (1) és (7) bekezdése, a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 22. § (3) bekezdése és a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú melléklete 1.3.8., 1.4.1., 1.4.2. pontja rendelkezéseinek megsértésére alapította.

A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a felelősségét arra hivatkozva, hogy a sérült utasítás ellenére kezdte meg a hiba elhárítását, és a szabályszerű működtetés esetén biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit, a szabályellenes munkavégzés elleni védelem biztosítása nem várható el a munkáltatótól. Másodlagos kérelme a megtérítendő összeg módosítására irányult, a szükséges gyógyulási időhöz igazodó mérséklést tartott indokoltnak.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A munkaügyi bíróság a per tárgyává tette a sérült munkavállalónak a munkáltató ellen kártérítés iránt indított per iratait, köztük a munkavédelmi szakértő szakvéleményét, valamint a munkavédelmi szakértőt tárgyaláson meghallgatta és igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be a balesettel okozati összefüggésben álló táppénzes állomány időtartamára vonatkozóan.

A bíróság az ítélet indokolásában a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a felperes nem tett eleget a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 22. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségének, miszerint a munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel. A baleset után csavarokkal rögzített védőburkolat alkalmazásával a baleset elkerülhető lett volna. A sérült munkavállaló közrehatása a felperes megtérítési kötelezettségét nem érinti.

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a táppénzes állomány indokoltságát állapította meg 2005. május 19-től 2006. március 19-ig a csonkolásos sérülés, illetve a súlyos károsodás miatt kialakult krízis szituáció, alkalmazkodási zavar miatt.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a Pp. 206. §-a és az Ebtv. 67. §-a megsértésére hivatkozva. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vette figyelembe a szakértő azon nyilatkozatát, miszerint a baleset nem következett volna be, ha a sérült nem végzi szabályellenesen a munkáját, amely elleni védelem biztosítására a munkáltató nem köteles. Az összegszerűség tekintetében pedig az orvosszakértői vélemény elfogadását kifogásolta, mert a bizonyított gyógyulási időt követő táppénzes időtartam vonatkozásában az megalapozatlan, határozott véleményt nem is tartalmaz.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.