A Szegedi Törvényszék G.40141/2017/89. számú határozata kötbér megfizetése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. §, 6:212. §, 6:213. §, 6:215. §, 6:231. §] Bíró: Gál Marianna
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK
11.G.40.141/2017/89. szám
A felperesnek - alperes ellen kötbér megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2.933.800,- (Kettőmillió-kilencszázharmincháromezer-nyolcszáz) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ítélőtáblához címzett, de a törvényszéknél írásban, elektronikus úton benyújtható fellebbezésnek van helye.
Amennyiben az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.
Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.
I n d o k o l á s
A bíróság a felperes ügyvezetőjének személyes előadása, az alperes ügyvezetőjének személyes előadása, tanú1, tanú2, tanú 3, tanú4, tanú5, tanú6, tanú6 tanúk vallomásai, szakértő1 36. sorszám alatti szakvéleménye, 55. sorszám alatti kiegészítő szakértői véleménye, 64. sorszám alatti vallomása, szakértő2 73. sorszám alatti szakértői véleménye, valamint a csatolt egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A felperes főtevékenysége hús, húskészítmény nagykereskedelme, míg az alperesé baromfitenyésztés.
A perben nem álló cég főtevékenysége baromfitenyésztés, ügyvezetője: perben nem álló személy.
A felperes, mint megrendelő és az alperes, mint szállító között 2015. november 19. napján határozatlan időtartamra szóló értékesítési keretszerződés jött létre, ami alapján a szállító kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződéskötéstől kezdődően a szerződés tárgyát képező hízott liba mennyiséget megtermeli, illetve termelését megszervezi, felvásárolja és a megrendelőnek átadja. A megrendelő kötelezettséget vállalt a megjelölt mennyiségű árunak negyedéves, illetve havi ütemezésben meghatározott, ezen belül pedig a heti jelentésekben visszaigazolással pontosított időben és mennyiségben történő átvételére és az ellenérték megfizetésére.
A szerződés 1.3. pontjában a szállító kötelezettséget vállalt arra, hogy 2016. február 08. napjától kezdődően heti 1500 db, +/- 10% db hízott libát szállít a megrendelő által megjelölt átvételi telephelyre.
A szerződés 4. pontjának 1-3 fordulata alapján átvételi árak és fizetési feltételek lásd: mindenkor az aktuális árközlemény alapján. A felvásárlás feltételrendszere időszakokra vonatkozik, megrendelő időszaki felvásárlási árakat képez, melyeket a termelővel az életbe léptetés előtt írásban közöl. Az árközlemény a szerződés mellékletét képezi. Az árközlemény hatályba lépésének időpontja az árközleményben megjelölt nap. A termelő az árközleményben írt árak alkalmazásához hozzájárul. A megrendelő az átvételi árat, a vonatkozó áfát, vagy kompenzációs felárat az átvételtől számított 5. munkanapon átutalással egyenlíti ki a termelő által kiállított jogszabályi előírásoknak megfelelő számla alapján, a termelő bankszámlájára történő átutalással.
A szerződés 5. pontja szabályozza a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményét. A termelő szerződésszegést követ el a szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén, így különösen - egyebek mellett - ha nem adja át a szerződött baromfi mennyiségeket. Amennyiben a termelő szerződésszegést követ el a megrendelő jogosult a szerződést egyoldalúan felbontani, kötbér és kártérítési igényt érvényesíteni. A teljesítés meghiúsulásával kapcsolatban a szerződő felek kötelesek haladéktalanul írásban, érdemi akadályközléssel élni, az akadályközlés elmulasztása, érdemi akadályok hiánya szerződésszegésnek minősül. A megrendelő jogosult a termelőnek bármely jogviszonyából a megrendelővel szemben fennálló tartozását a termelőnek járó kifizetésébe betudni.
A szerződés 6. pontja rendelkezik a kötbérről. A szerződés megszegése esetén a termelő kötbér és kártérítés megfizetésére köteles, a kötbér mértéke a teljesítés meghiúsulása esetén az áru felvásárlási áron számított értékének 25%-a.
A felperes, mint megrendelő és a perben nem álló cég, mint termelő között 2016. május 13. napján máj típusú naposliba értékesítési és finanszírozási szerződés jött létre, ami alapján a perben nem álló cég vállalta, hogy 2017. évi fő ciklus és a 2019. évi őszi ciklussal bezárólag 5 termelési ciklusban a termelő tulajdonát képező 2168 db vegyes ivarú, máj típusú, Maxipalm tenyész állományt termel és értékesít a megrendelő részére.
A felperes és a perben nem álló cég között kötbér megfizetése miatt per van folyamatban a törvényszék2 előtt.
A felperes 2016. január 15., április 04., augusztus 29., szeptember 15., október 17., 2017. január 16. napján tett közzé árközleményt. A peres felek megállapodása alapján az árak változtatását bármelyik szerződő fél kezdeményezhette, az árközlemény közzétételét megelőzően a felperes a vágóhídak árai alapján a piaci árra javaslatot tett és az árakat az alperessel áttárgyalta, abban megegyeztek. A 2016. október 17-i árközlemény még a peres felek árban történő megegyezését tükrözi.
A madárinfluenzát 2016. november 04. napján detektálták Tótkomlóson, majd 226 gazdaságban találtak fertőzést, összesen 2,4 millió baromfit öltek le. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék egyaránt érintve voltak a madárinfluenza megbetegedésben.
Az alperes 2016. február 10-től 2017. január 16-ig szállított hízott libát a felperes részére, megközelítőleg heti rendszerességgel.
A madárinfluenza járvány kitörését követően az alperes a 45. héttől az 51. hétig összesen 13943 db, majd 2017. január 11. napján 1225 db és 2017. január 16. napján 1080 db hízott libát adott át a felperesnek.
A felperes 2016. november 14. napján kelt e-mail üzenetében kérte az alperest, hogy a madárinfluenza helyzet miatt letiltott régióból csak olyan állatot hozzon, ami külföldre exportálható, miután a felperesnek belföldi piaca egyáltalán nincs. Ha bármelyik telephellyel kapcsolatban felmerül, hogy nem megfelelő az onnan érkező áru, azt a felperes nem tudja elfogadni.
Az alperes 2016. november 14. napján kelt válaszában arról tájékoztatta a felperest, hogy elvileg madárinfluenzával érintett, lezárt, illetőleg megfigyelt területről a vágóhídra nem kerülhet áru. A felperes 2016. december 07. napján kelt e-mail üzenetében információt kért az alperestől a vágóüzem évkezdési munkabeosztásának tervezéséhez. Kérte, hogy küldje meg a 2017. év első két három hónapjára a várható heti vágási mennyiséget hízott kacsa, illetőleg hízott liba esetén. A felperes 2016. december 15. és 16. napi e-mailjében arról tájékoztatta az alperest, hogy 2017. január 11-ével kezdődik a vágás, kérte még több liba, esetleg kacsa beszállítását.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!