A Nyíregyházi Törvényszék P.21278/2014/30. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 85. §, 163. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 6. §] Bíró: Szendreiné dr. Gergely Erzsébet
Kapcsolódó határozatok:
*Nyíregyházi Törvényszék P.21278/2014/30.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20577/2015/4.
***********
Nyíregyházi Törvényszék
Nyíregyháza
5.P.21.278/2014/30.
A Nyíregyházi Törvényszék a személyesen eljáró I.rendű felperes neve (tartózkodási helye: Tiszalöki BV Intézet, 4450 Tiszalök, Kossuth utca 124.) I.rendű felperes címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Görömbei Zoltán ügyvéd (I.rendű felperes címe) által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Nyíregyháza alperes címe székhelyű alperes ellen 13.000.000 Ft kártérítés megfizetése iránt indított perében az alulírott napon meghozta, és a 2015. év június hó 25. napjára - határozathirdetésre halasztott - tárgyaláson kihirdette az alábbi
Ítéletet:
A törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes megfelelő elhelyezéséhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2014. év július hó 7. napjától - 2014. év július hó 14. napjáig nem biztosította részére a jogszabályban előírt mértékű mozgásteret.
Ezt meghaladóan a felperes kereset elutasítja.
Kötelez a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 Ft (azaz Százezer forint) perköltséget.
A feljegyzett 780.000 Ft (azaz Hétszáznyolcvanezer forint) kereseti illeték az Állam terhén marad
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Nyíregyházi Törvényszéknél írásban 3 (három) példányban előterjesztett, de a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.
Az ítélettel szemben fellebbezés előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező.
Amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, a fellebbezést a bíróság hivatalból elutasíthatja.
A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a jogi képviseletet ellátó párfogó ügyvéd kirendelését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtó Szolgálatától kérhetik.
A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.
A Debreceni Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha
· a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;
· a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;
· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;
· a felek ezt kérték;
· megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
Indokolás:
A törvényszék a felperes és az alperes jogi képviselőjének nyilatkozata, P.D. tanú nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A felperes - állítása - szerint 2012. év február hó 16. napjától tartózkodik folyamatosan büntetés-végrehajtási intézetben, mely időpontig már három bűncselekményt követett el személyi szabadság megsértése miatt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2014. július 7. napjától - 2014. július 14. napja között tartózkodott az I. emelet 15. számú zárkájában.
A felperes az alperesi bv. intézetben tartózkodásának időtartama alatt keletkezett sérelmei miatt 5 millió forint kártérítési igényt érvényesített az alperesnél peren kívüli egyezség esetén. Kártérítési igényét a nem megfelelő elhelyezése, fogvatartotti jogainak mellőzése miatt jelentette be azzal, hogy polgári peres eljárásban a kártérítési igénye 13 millió forint lesz.
Az alperes a 130/2014. számú kártérítési határozattal a felperes 5 millió forint kártérítés megfizetése iránti igényét elutasította, melyet az intézetben lévő elhelyezési körülmények (mozgástér, légtér, WCszellőzés, melegvíz biztosítása, zavaró villanyfény, hibás televízió, legurulást gátló hiánya), illetve az abból adódó "személyhez fűződő jogok megsértése" miatt megalapozatlannak tartott.
A felperes a kártérítési határozatot 2014. szeptember 2. napján átvette, mely határozattal szemben 2014. szeptember 25. napján keresettel élt az alperessel szemben. Keresetében peren kívüli megegyezés esetén 5 millió forint, peres eljárás esetén 13 millió forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérte a személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítását az alperesnek jogsértő magatartás megszüntetésére kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a Strassbourgi Bíróság a zsúfoltság tekintetében már több elmarasztaló ítéletet hozott, és elismeri azon jogsértések esetén az áldozati státuszt, ahol az emberi jogok veszélyeztetése áll fenn. Ezért a veszélyeztetés is úgy kezeli, mintha sérülés, egészségkárosodás történt volna, mivel senki sem veszélyeztethet másokat. Hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság a 32/2014. (XI. 3.) AB határozattal kimondta a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 137. § (1) bekezdés alkotmányellenességét az EJEB határozataira alapozva az Egyezmény 3. Cikkének megsértése miatt.
Kérelmére a törvényszék teljes körű személyes illeték és költségmentességet engedélyezett (5. számú végzés).
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!