A Kúria Pfv.20760/2012/10. számú precedensképes határozata szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 88. §]

A határozat elvi tartalma:

A szülői felügyeleti jog megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek érdekének megóvása más eszközökkel, így a gyermeknek a másik szülőnél történő elhelyezésével, a kapcsolattartási jog korlátozásával vagy megvonásával nem biztosítható. 1952. IV. Tv. 88. § (1) a)

***********

Pfv.II.20.760/2012/10.

A Kúria a felperesnek az alperes ellen szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságnál 9.P.XX.21.694/2010. számon megindított és a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.635.799/2011/3. számú ítéletével elbírált perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán a 2013. január 29. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek 1995-ben ismerkedtek meg, majd nyolc évig élettársak voltak. 2004. január 19-én született A. utónevű gyermekük. M.-n, a felperes különvagyonát képező ingatlanban éltek együtt. Élettársi kapcsolatuk 2004. szeptemberében szűnt meg.

A felperes a különválás után is biztosította az alperesnek a gyermekkel való kapcsolattartás lehetőségét, még a B.-re költözésüket követően is, egészen 2008. januárjáig. Ezután azonban az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartáshoz már nem járult hozzá. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy az alperest életvitele alkalmatlanná teszi a gyermekkel való együttlétre, amit a gyermek óvodájában 2008. február 8-án elkövetett agresszív, fenyegető fellépése is alátámasztott. Ekkor ugyanis az alperes, miután gyermekével az óvodában sem találkozhatott, onnan nem vihette magával, a felperes megölettetésével fenyegetőzött.

A bíróság 2008. december 9-én jogerős ítéletével A.-t az édesanyjánál helyezte el.

Ezt követően az alperes az önkormányzathoz fordult a kapcsolattartás szabályozása iránt. A gyámhatóság azonban a kérelmét elutasította, arra hivatkozva, hogy az alperessel szemben az óvodában tanúsított magatartására tekintettel zaklatás vétségének gyanúja miatt bűntetőeljárás folyik. (Utóbb a rendőrség az eljárás során keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.)

Az alperes a gyermek tartásához nem járul hozzá, arra hivatkozva, hogy 2007-ben vagy 2008-ban 2.000.000 forintot adott a felperesnek, ami nagykorúságig fedezi a gyermek eltartásának költségeit. A felperes tagadta, hogy az alperes 2.000.000 forintot biztosított volna számára a gyermek tartása fejében. A pénzt ugyan az ő számláján helyezte el, azonban utóbb visszakérte és saját céljaira fordította.

A felperes keresetében kérte az alperes szülői felügyeleti jogának megszüntetését a Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az A. utónevű gyermek tekintetében az alperes szülői felügyelet jogát megszüntette.

Ítéletének indokolása szerint az alperes 2008. óta nem járul hozzá gyermeke tartásához, amit azzal indokolt, hogy nem láthatja a kislányát. Arra is hivatkozott, hogy a már említett 2.000.000 forinton túlmenően további 6.000.000 forintot biztosított a felperesnek. Ugyanis a m.-i házat a tartós együttélésre tekintettel közös vagyoni jellegűnek tekintette, ezt az ingatlant a felperes értékesítette, az eladási ár 50%-át azonban nem adta át részére.

A felperes a korábbi gyermekelhelyezési perben a gyermektartásdíj megállapítását nem kérte. Ez azonban az elsőfokú bíróság megítélése értelmében nem mentesíti az alperest a tartási kötelezettsége alól. Erre vonatkozó határozat hiányában is hozzá kellett volna járulnia gyermeke tartásához.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes saját felróható magatartásával súlyosan sérti és veszélyezteti gyermeke jólétét, ezért szülői felügyeleti jogát megszüntette.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.