A Kúria Pfv.21064/2013/4. számú precedensképes határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §] Bírók: Gyöngyné dr. Kovács Gabriella, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

A kút az ingatlan alkotórészének minősül.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.064/2013/4. szám

A Kúria a Hári Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hári Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Bárdos & Erdélyi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bárdos László ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű a dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szabó Klára ügyvéd által képviselt IV. rendű alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás és más igények iránt a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 4.G.40.017/2012. számon folyamatban volt és a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Gf.IV.30.479/2012/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.479/2012/5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

A le nem rótt 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes tulajdonában álló p-i 1. számú ingatlanon volt a IV. rendű alperes kezelésében lévő H-07 jelű meddő CH-kút. A felperes a kutat termálkúttá kívánta alakítani, a beruházás érdekében 2001. augusztus 14-én a IV. rendű alperessel szerződést kötött a kút ideiglenes átadásáról két évre azzal, hogy a felperes az átalakítást saját felelősségére és költségére végzi el. Az illetékes bányakapitányság engedélyezte a meddő kút felszámolását, hozzájárult termálvíz-kúttá való átalakításához, ehhez az illetékes vízügyi igazgatóság a felperes részére vízjogi létesítési engedélyt adott. A IV. rendű alperes a kút lezárását elvégezte, a bányakapitányság megállapította a kút bányászati jellegű bezárását. Ezt követően a felperes saját beruházásában a kutat termálvíz-kúttá alakította át.

2005. november 16-án a felperes és az I. rendű alperes "szindikátusi szerződésnek" nevezett megállapodást kötött, amelyben úgy rendelkeztek, hogy a felperes elad az I. rendű alperesnek 7,07 hektár területet bruttó 45.000.000 forintért, míg az I. rendű alperes a termálfürdőt a legrövidebb időn belül megnyitja. A felperes vállalta, hogy az általa készített termálkút használati jogát az I. rendű alperes részére biztosítja, a kutat az I. rendű alperes fogja működtetni és viseli az ezzel járó költségeket. Az I. rendű alperes egyúttal kötelezettséget vállalt a termál-program megvalósítása további költségeinek biztosítására és a 45.000.000 forint átutalására a képviselő-testület jóváhagyását követően.

2005. december 22-én a felek újabb szindikátusi szerződést írtak alá. A szerződésnek a II. és III. rendű alperesek is a résztvevői voltak mint egy később alapítandó beruházó gazdasági társaság leendő tulajdonosai. A szerződésben megállapították, hogy a kút használati jogát a felperes megszerezte, beszerezte a vízjogi létesítési engedélyt is, majd a kutat termálkúttá alakította át és megkezdte a termálmedence kivitelezését. A projekt megvalósításának finanszírozásához azonban magántőke bevonása vált szükségessé, ezért kötötték a korábbi szindikátusi szerződést, amelyet a felperes képviselő-testülete jóváhagyott és az I. rendű alperes 45.000.000 forintot 2005. november 24-én a részére átutalt. A szerződésben egyebek mellett a felek a termálkút kizárólagos használati jogának ellenértékét 1 forintban határozták meg; kijelentették, hogy azt az I. rendű alperes működteti "húzza annak hasznait és viseli annak terheit". A szerződésben a kutat K-02 jelű termálkútként nevezték meg.

A második szindikátusi szerződés V. pontjában a felek kijelentették, hogy a p-i 1. számú ingatlan - amelyen a kút áll - a felperes tulajdonában áll, annak termálvíz-termelési célú átképzése megtörtént, a felperes rendelkezik a kút használati jogával és kialakította azt a vezetékrendszert, amely alkalmas a kútból kinyert termálvíz eljuttatására a kialakítandó szabadtéri termálmedencéhez.

A szindikátusi szerződések megkötése után a felperes a 2006. augusztus 25-én létrejött, majd 2006. szeptember 6-án módosított adásvételi szerződéssel, továbbá a 2006. szeptember 6-án kelt adásvételi szerződéssel eladta az I. rendű alperesnek a termálfürdő létesítésére szolgáló ingatlanokat. 2006. augusztus 22-én a felperes a perbeli 1. számú ingatlant a II. rendű és a III. rendű alperes részére értékesítette 1.000.000 forint vételár fejében. E szerződésben a felek rögzítették, hogy a vételárat az okirat aláírásának napján a II. és III. rendű alperesek a felperesnek megfizették, a vételár hiánytalan kifizetését a felperes a szerződés aláírásával kifejezetten elismerte, az ingatlant a II. és III. rendű alperes birtokába bocsátotta.

Az I. rendű alperes a termálfürdő beruházását befejezte, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatával a vizilétesítmények üzemeltetéséhez az I. rendű alperes számára vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A hatóság megállapította, hogy a megépült úszómedence, gyermekmedence, macifigurás medence és három darab kísérleti medence vízellátása a K-02 számú termálkútból és a közüzemi hálózatról történik, a termálkút az 1. számú ingatlanon létesült. Az I. rendű alperes a termálfürdőt 2009-ben megnyitotta.

Utóbb a felperes önkormányzat tisztázni kívánta a kút tulajdoni helyzetét és elérni, hogy a tulajdonos azt a tulajdonába adja.

Az I. rendű alperes maga is tájékoztatást kért a kút tulajdonjogi helyzetéről. 2009. február 12-én részére a meddő CH-kutak vagyonkezelői jogait gyakorló közhasznú korlátolt felelősségű társaság úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állásfoglalása szerint a H-07 jelű meddő kút a Magyar Állam tulajdona, és a vagyonkezelő a közhasznú Kft.

2009. március 19-én a felperes e közhasznú társasághoz fordult és kérte a tulajdonjog térítésmentes átadását.

2010. július 6-án a közhasznú Kft. az I. rendű alperest arról tájékoztatta, hogy a birtokába jutott dokumentumok alapján a kút szerepelt a IV. rendű alperes apportjegyzékében, továbbá a KVI és a közhasznú Kft. közti 2005. augusztus 31-én létrejött vagyonkezelési szerződés IV. rendű alperes által összeállított mellékletében is, ezért a társaság kérelmet nyújtott be a kút állami vagyonkataszterből történő kivezetése iránt az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez.

2010. szeptember 6-án a IV. rendű alperes és az I. rendű alperes adásvételi szerződést kötött. A szerződéssel a IV. rendű alperes eladta az I. rendű alperesnek az 1. számú ingatlanon található H-07 megnevezésű kútberendezést 3.000.000 forint nettó vételárért. A szerződésben a IV. rendű alperes kijelentette, hogy a kút a tulajdonát képezi, így jogosult a tulajdonosi jogok teljes körű gyakorlására.

Ezután a III. rendű alperes telekalakítási engedélyt kért az 1. számú ingatlan megosztására. Az engedélyt az illetékes földhivatal 2010. december 17-én megadta. Az engedély alapján jött létre a p-i 08/24. 2. számú kivett termálkút megnevezésű 1054 m2 nagyságú ingatlan, amelynek tulajdonosa jelenleg adásvétel címén az I. rendű alperes.