BH 1996.1.24 Az építési telekre szerződéssel biztosított haszonélvezeti jog terjedelme - ellenkező megállapodás hiányában - a dolog szerződéskötéskori állapotához igazodik [Ptk. 158. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság részítéletével a felperes és az I. r. alperes 1980. május 24-én megkötött házasságát felbontotta, a házasságból 1983-ban született Reginát és az 1986-ban született Mátét a felperesnél helyezte el, és rendelkezett az I. r. alperes tartásdíj-fizetési kötelezettsége, valamint kapcsolattartási joga tárgyában.

A felperes és az I. r. alperes házastársi közös vagyonához tartozott az a házas ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a házasfelek egyenlő arányú közös tulajdonaként nyert bejegyzést, és amelyet a felperes édesapjának, a II. r. alperesnek az ingatlan-nyilvántartásba ugyancsak bejegyzett, holtig tartó haszonélvezeti joga terhelt. A fenti építési telket a II. r. alperes és A. M. építkezés céljából ajándékozták a felperesnek és az I. r. alperesnek; az 1983. november 21-én kelt ajándékozási szerződés tartalmazta a II. r. alperes részére biztosított holtig tartó haszonélvezeti jogra vonatkozó megállapodást is. Az építkezés 1984 májusában kezdődött meg, a lakóépület 1985 augusztusában vált beköltözhetővé, és itt volt a házastársak utolsó közös lakása is.

Az elsőfokú bíróság - egyéb rendelkezések mellett - az ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette. Az I. r. alperes tulajdoni illetőségének magához váltására a felperest jogosította fel 750 000 forint megváltási ár megfizetése ellenében. Az ellenérték kiszámításánál az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított 2 560 000 forint beköltözhető értékből indult ki, amelyet csökkentett a II. r. alperesnek a telekingatlanon fennálló 100 000 forint értékű haszonélvezeti jogával. Az így fennmaradó érték szerint a felperesre és az I. r. alperesre jutó összeget egyaránt 1 230 000 forintban vette figyelembe, a felperes különvagyonaként 300 000 forint értékben határozta meg a II. r. alperes által az építkezésen végzett kőművesmunka eredményét, továbbá a felperes javára számolta el az életközösség megszűnése után a gáz bevezetésével előállott 90 000 forint értéknövekedést. Ezeket az összegeket, valamint a felperes által az I. r. alperes helyett kifizetett 88 947 forint OTP-törlesztést az I. r. alperesre jutó összegből vonta le, és ennek alapján határozta meg a felperes által értékkülönbözet címén fizetendő marasztalási összeget.

Az első fokú ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett, az ingatlan forgalmi értékét magasabb összegben kérte megállapítani, az iratokhoz csatolta az általa beszerzett, Sz. O. vagyonértékelő által készített magánszakvéleményt. Vitatta továbbá a felperes részéről az ingatlanra fordított különvagyon értékét.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta, az ingatlanból az I. r. alperest megillető ellenértéket 1 156 153 forintra felemelte. Részbizonyítás keretében a szakértőket meghallgatta, majd az ingatlan beköltözhető forgalmi értékét mérlegeléssel 3 200 000 forintban fogadta el. A II. r. alperes haszonélvezeti jogának értékcsökkentő hatását az egész ingatlan értékéhez viszonyítottan annak 10%-a erejéig vette figyelembe, ennek megfelelően a forgalmi értéket 320 000 forinttal, továbbá az elsőfokú bíróság által megállapított felperesi különvagyon és külön beruházás értékével csökkentette. Az ingatlan így fennmaradó közös vagyoni értékéből határozta meg a felperesre és az I. r. alperesre jutó összeget, a felperes által fizetendő megváltási árat pedig a felperes által az I. r. alperes helyett kifizetett OTP-tartozás összegével csökkentette.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az I. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben arra hivatkozott, hogy a II. r. alperes haszonélvezeti jogának értékcsökkentő hatása csak olyan mértékben vehető figyelembe, amilyen terjedelemben a szerződés megkötésekor a haszonélvezeti jogot létesítették. Az adott esetben tehát az forgalmiérték-csökkentő tényezőként csak a telekingatlan vonatkozásában értékelhető. Sérelmezte továbbá, hogy II. r. alperes által végzett kőművesmunkát a bíróság teljes egészében a felperes javára számolta el, ezzel kapcsolatban annak összegszerűségét is vitatta, és azt állította, hogy a végzett munka fejében ellenszolgáltatást nyújtott.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem részben alapos.