BH 2014.10.295 Tartás elmulasztásának vétségéért az elkövető csak akkor vonható felelősségre, ha a tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. Az önhiba negatív értékítéletet jelent, amely az elkövetőnek akár jogilag, akár erkölcsileg felróható.

Nem állapítható meg az önhiba, ha a kötelezett teljesítésre képtelen. Ilyennek kell tekinteni azt is, aki esetenként, lehetőségeihez képest végez alkalmi munkát, azonban az saját létfenntartásának biztosítására sem elegendő [1978. évi IV. tv. 196. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2013. április 17-én kelt, és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet tartás elmulasztásának vétsége miatt mint többszörös visszaesőt 1 évi - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.

[3] A terhelt - a bv. intézetbe kerülése előtt - munkanélküli volt, élettársa tartotta el, akinek 5 éves gyermekét együtt nevelték. A büntetés végrehajtása alatt a terhelt belső fürdőtakarítóként dolgozott.

[4] A terheltnek előző élettársi kapcsolatából egy kiskorú gyermeke született, aki után - a városi bíróság a 2009. május 13-án jogerős egyezséget jóváhagyó végzésével - 2009. május 1. napjával kezdődően havi 20 000 forint tartásdíjat volt köteles fizetni H. E.-né Sz. R. részére.

[5] A terhelt 2010. január hónapban 10 000 forintot, és négyszer 10 500 forintot, összesen tehát 52 000 forintot fizetett H. E.-né részére.

[6] H. E.-né 2009. június hónapban a terhelttel szemben végrehajtást kért, amely azonban eredménytelen maradt. A terhelt 2011. december 8. napjától szabadságvesztés büntetését töltötte.

[7] A bv. intézetből, ahol fürdőtakarítóként havi 19 500 forint rabkeresménye volt, háromszor 7000 forintot, összesen 21 000 forintot küldött H. E.-né részére.

[8] Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a terheltnek 2009. június 1. napjától 2011. november 30. napjáig összesen 548 000 forint hátraléka keletkezett.

[9] A tartásdíjat 2009. november 30. napjától az állam folyósította H. E.-né részére.

[10] Az ítélet szerint a "hátralék tekintetében az önhiba megállapítható, mivel a vádlott egészséges, munkaképes, és a vádbeli időben alkalmi munkát is végzett".

[11] A terhelt terhére a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[12] A felülvizsgálati indítvány szerint a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére az alapügyben eljárt bíróságnak nem volt törvényes lehetősége, ugyanis a bűncselekmény elkövetésekor a terhelttel szemben korábban kiszabott szabadságvesztés végrehajtása még nem fejeződött be.

[13] Ennek megfelelően indítványozta, hogy a Kúria a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzze, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.

[15] A Kúria az ügyben nyilvános ülést tartott, ahol a Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratban foglaltakkal egyezően nyilatkozott, indítványozva a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzését, egyebekben az elsőfokú bíróság határozatának hatályában fenntartását.

[16] A terhelt védője egyetértett a felülvizsgálati indítvánnyal, mindazonáltal aggályosnak tartotta az önhiba megállapítására vonatkozó elsőfokú bírósági megállapítást.

[17] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint, részben alapos.

[18] A Be. 423. § (4) bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén azonban a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. Ugyanakkor az (5) bekezdés akként rendelkezik, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, vagyis eljárási szabályok megtartása szempontjából is felülvizsgálja, függetlenül attól, hogy az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

[19] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálat során is irányadó tényállásból megállapítható, hogy a városi bíróság a 2007. május 24-én jogerős 7.Bk.124/2007/6. számú összbüntetési ítéletével 2 év 8 hónapi szabadságvesztés büntetést állapított meg, amelyből a terhelt 2009. január 7. napján feltételesen szabadult.

[20] Ugyanezen bíróság a terheltet a 2009. május 22. napján jogerős ítéletével lopás bűntette miatt mint különös visszaesőt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

[21] E büntetését 2011. december 8. napjától 2013. június 4. napjáig töltötte.

[22] A tartás elmulasztásának vétségét a terhelt 2009. május 15. és 2011. november 15. napja között - a feltételes szabadság tartama alatt - követte el, vagyis e tekintetben helytálló a felülvizsgálati indítvány azon megállapítása, amely szerint az alapügyben eljáró bíróság az elkövetéskor - és az elbíráláskor - hatályos 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 91. § (1) bekezdés c) pontjának kizáró rendelkezése ellenére, törvénysértő módon függesztette fel próbaidőre a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását.

[23] A Be. 427. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § -ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

[24] A Be. 428. § (1) bekezdése értelmében viszont a Kúria a határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 427. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.

[25] Az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság a Be. 259. § (1) bekezdése alapján eljárva úgynevezett rövidített indokolással ellátott ítéletet szerkesztett, amelyből következik, hogy a Kúria számára nem álltak rendelkezésre azok a tények és adatok, amelyek a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés megalapozott mellőzéséhez, avagy a büntetés megváltoztatásához szükségesek.

[26] A bíróság rövidített ítélete értelemszerűen nem tartalmazza azokat a büntetéskiszabási tényezőket, amelyeket a bíróság a terhelt javára, illetve a terhére értékelt, és azokat a körülményeket sem, amelyek a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztéséhez vezettek.

[27] A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye, ezért a Kúria nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezés mellőzéséhez szükséges adatokat, körülményeket feltárhassa, illetve azokat a megalapozott döntéshez szükséges mértékben megismerhesse.

[28] Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a terhelt perorvoslati nyilatkozatát alapvetően befolyásolhatta az a körülmény is, hogy a bíróság a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.

[29] Végeredményben a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy az egyebekben megalapozott felülvizsgálati indítványban írtaknak megfelelően a megtámadott határozatnak a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését megváltoztatva, a törvénynek megfelelő határozatot hozzon.