A Legfelsőbb Bíróság Bfv.671/2008/6. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 274. §, 288. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §] Bírók: Édes Tamás, Mészár Róza, Szabó Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.671/2008/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2009. év január hó 13. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 30.B.444/2004/50. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 23.Bf.7668/2007/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek, további felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az indítvány előterjesztője sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2007. március 7-én kihirdetett 30.B.444/2004/50. számú ítéletével a terheltet különösen jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, halmazati büntetésül, 6 év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 1.500.000 Ft - meg nem fizetés esetén 15.000 forintonként átváltoztatandó - pénzmellékbüntetésre ítélte. A terhelt által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Elkobzásról, bűnjelek kiadásáról és letétről rendelkezett. Kötelezte a terheltet a felmerült 419.472 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett - a terhelt és védője a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés, illetve hatályon kívül helyezés végett, másodsorban a vagyon elleni bűncselekménynek és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének tekintett cselekmények egységesen jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntetteként minősítése, és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Bíróság a 2008. április 11-én kihirdetett 23.Bf.7668/2007/9 számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhelt vagyon elleni cselekményét a Btk.318.§-ának (1) bekezdésében meghatározott, de a (2) bekezdés c) pontjára tekintettel a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő és a Btk.12.§-ának (2) bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének minősítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A kerületi bíróság által megállapított tényállás lényege, a Fővárosi Bíróság által eszközölt pontosítások mellett a következő:

A terhelt gimnáziumban érettségizett, szakképzettséggel nem rendelkezik. Asszisztens, kb. 150.000 Ft havi jövedelemmel. Nős családi állapotú, kettő kiskorú gyermeke van. Vagyona egy lakás, mely jelzáloggal terhelt.

A terhelt büntetett előéletű. Az 1980-as évben történt két elítélését követően a Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság az 1995. március 9-én jogerőre emelkedett 1.B.IV.1291/1994/8. számú ítéletével jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 40.000 Ft pénzmellékbüntetésre,

majd a Miskolci Városi Bíróság a 2004. március 1-jén jogerőre emelkedett 21.B.873/2001/8. számú ítéletével adó és társadalombiztosítási csalás bűntette miatt 8 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, és 150.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte.

1. pont. A terhelt az 1990-es évek végén több gazdasági társaságnál is ügyvezető igazgatói tisztséget töltött be.

Valamennyi gazdasági társaság tevékenységi körében szerepeltek a T. 37. fejezetéhez tartozó tevékenységek.

A kérdéses időszakban 1999. április 3-ig az A., mint elkülönült pénzalap működött. Az A. feladata a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzése, a környezeti ártalmak megelőzése, a bekövetkezett környezeti károk csökkentése, felszámolása, a védett természeti értékek, területek fenntartása, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzése, előmozdítása, valamint a társadalom környezeti szemlélete fejlődésének szolgálata volt. 1999. április 3-tól az A.helyébe a K. alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat lépett. Az A. és az előirányzat felett a környezetvédelmi (környezetvédelmi és területfejlesztési) miniszter rendelkezett, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. tv. 66.§ (1) bekezdése alapján ő volt a megszűnt A. jogutódja.

Az A., és később a K. is jogszabály alapján támogatható környezetvédelmi fejlesztésként támogatta a hulladék hasznosítást, ártalmatlanítást. A miniszter évről-évre kiemelt célként jelölte meg a hulladék újrafelhasználást, illetve újrafeldolgozást. A támogatási rendszer a 16/1997. (VI.5.) KTM rendelet 3.§ (5) bekezdése alapján programgazda jellegű volt, a pályázati felhívásban nevesített összefüggő, vagy azonos célt szolgáló fejlesztésekért egy szervezet volt felelős. A hulladékfeldolgozás vagy újrahasznosítás céljából történő hulladékbegyűjtést rendszertagokon keresztül a rendszergazda szervezte.

Az A. a rendszergazda állt kapcsolatban, ő írta alá a támogatási szerződést, ő kapta meg a támogatást, amit a rendszertagokkal kötött szerződés alapján, azok teljesítménye szerint utalt tovább.

A B. Kft. 1996. július 11-én és szeptember 16-án nyújtott be pályázatot rendszergazdai feladatok ellátására. A társaság az elnyert pályázatot követően 1997. február 6-án - 1996. január 1. napjáig visszamenőlegesen - írta alá a támogatási pályázatot. A támogatási szerződést, amelybe kedvezményezettként a későbbiekben a B. Kft. és öt másik társaság által alapított D. H. K., a K. K. A. helyébe pedig a K.. lépett, időről-időre meghosszabbították. A szerződéses kapcsolat a 2001-2002. évben is fennállt. rendszergazdai feladatokat a B. Kft. által alapított D. M. F. és B. Kft. is ellátott. A támogatás alapja a begyűjtött és hasznosított hulladék mennyisége volt.

A terhelt - műanyag granulátum, vagy darálék előállítását, illetve exportját vállalva - mind a három cégével kapcsolódott rendszertagként a fenti konzorciumokhoz. A terhelt, illetve az általa működtetett gazdasági társaságok elhanyagolható mértékű valódi termelést és exportot végeztek, illetve hajtottak végre. A társaságok a hulladék kivitelét fiktív számlákkal igazolták az erről nem tudó rendszergazda felé. A konzorcium a fiktív számlák alapján a támogatást felvette, majd elszámolta a terhelt által működtetett gazdasági társaságok szerződés szerinti jutalékát. A fiktív számlák azt a valótlan tényt igazolták, hogy a társaságok svédországba több cég részére exportáltak hulladékot. A szállítmányok kivitelét hamis vámáru-nyilatkozatokkal igazolták.

A terhelt az E. Kft. nevében 1997. III. negyedévétől 1999. IV. negyedévéig összesen 20.228.161 kg hulladék feldolgozását, illetve exportját igazolta, melyből 17.894.163 kg exportja valótlan volt. A kimutatások alapján a rendszergazda részére a A., illetve a jogutód K., 165.280.537 Ft támogatást nyújtott, amelyből 147.266.135 Ft kiutalása valótlan adatokon alapult. A rendszergazda a kérdéses időszakban az E. Kft. részére 106.889.856 Ft-ot utalt tovább.