62004TO0184_SUM[1]

Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) 2005. január 13-i végzése. Sulvida - Companhia de alienação de terrenos, Ldª kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Nyilvánvaló elfogadhatatlanság - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - Irányelvjavaslat - Harmadik személynek nem tekinthető ügyvéd általi felperesi képviselet megengedhetetlensége. T-184/04. sz. ügy

T-184/04. sz. ügy

Sulvida - Companhia de alienação de terrenos, Lda

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Nyilvánvaló elfogadhatatlanság - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - Irányelvjavaslat - Harmadik személynek nem tekinthető ügyvéd általi felperesi képviselet megengedhetetlensége"

Az Elsőfokú Bíróság végzése (harmadik tanács), 2005. január 13.

A végzés összefoglalása

Eljárás - Keresetlevél - Alaki követelmények - Az aláíróval kapcsolatos feltételek - A felekhez viszonyított harmadik személykénti minőség - Társaság, amelyet ügyvezetője ügyvédi minőségében képvisel - Elfogadhatatlanság

(A Bíróság Alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

A Bíróság Alapokmánya 19. cikkének harmadik bekezdése - amely az Alapokmány 53. cikkének első bekezdése alapján az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra is irányadó - értelmében vett félnek - a kereset elfogadhatatlanságának terhe mellett - olyan harmadik személy közreműködését kell igénybe vennie, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult.

Nem tekinthető harmadik személynek, következésképpen nem jogosult a keresetlevél aláírására a társaság nevében az az ügyvéd, aki egyúttal annak ügyvezetője is, így vezető tisztségviselői feladatokat lát el.

(vö. 8., 10-12. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (harmadik tanács)

2005. január 13.(*)

"Nyilvánvaló elfogadhatatlanság - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - Irányelvjavaslat - Harmadik személynek nem tekinthető ügyvéd általi felperesi képviselet megengedhetetlensége"

A T-184/04. sz. ügyben,

a Sulvida - Companhia de alienação de terrenos, Lda (székhelye: Lagoa [Portugália], képviseli: N. Buchbinder ügyvéd)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága

alperes ellen

a Bizottságnak a tőke- és személyegyesítő társaságok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló irányelvre vonatkozó javaslat előterjesztésére való kötelezése iránti kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (harmadik tanács),

tagjai: M. Jaeger elnök, J. Azizi és E. Cremona bírák,

hivatalvezető: H. Jung,

meghozta a következő

Végzést

Az eljárás

1 A jelen, intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet az EK 232. cikkre hivatkozva a felperes indította a Bizottság ellen az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. május 26-án érkezett keresetlevelével. E keresetben azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg, a Bizottság köteles a tagállamok vonatkozásában olyan szabályozást elfogadni, amely, anélkül hogy a tagállamok nemzeti jogrendszerei ezt megnehezítenék vagy megakadályoznák, megengedi és lehetővé teszi a tőke- és személyegyesítő társaságok székhelyének határokon átnyúló áthelyezését, valamint annak megállapítását kéri, hogy a Bizottság köteles az elé terjesztett, "a társaságok székhelyének a társaságra irányadó jog megváltozásával más tagállamba történő áthelyezéséről szóló tizennegyedik európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó javaslatot" irányelvi formába önteni.

2 A felperes portugál jog szerinti társaság, amelyet ügyvezetője, N. Buchbinder képvisel. Perbeli képviselőjeként a felperes a Pro-Videntia Rechtsanwaltsaktiengesellschaftot jelölte meg, amelynek képviselője a társaságnál az egyetlen, képviseletre jogosult személy, a társaság igazgatója, N. Buchbinder ügyvéd, aki azonos a felperesi ügyvezetővel. A keresetlevelet N. Buchbinder írta alá ügyvédi minőségében és mint a Pro-Videntia Rechtsanwaltsaktiengesellschaft igazgatója.

Indokolás

3 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 111. cikke szerint, ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, az Elsőfokú Bíróság - az eljárás folytatása nélkül - indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

4 A jelen ügyben az Elsőfokú Bíróság az iratok alapján rendelkezésre álló adatokat elegendőnek tartja, és a keresetlevél alaki hibáira tekintettel, amelyek nem orvosolhatók, hivatalból az eljárás folytatása nélkül határoz.

5 A Bíróság Alapokmánya 19. cikkének harmadik és negyedik bekezdése szerint, amely ezen Alapokmány 53. cikke alapján az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra is irányadó:

"A ...felet ügyvédnek kell képviselnie.

A felet a Bíróság előtt csak olyan ügyvéd képviselheti vagy segítheti, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult."

6 A Bíróság Alapokmánya 21. cikkének első bekezdése többek között kimondja:

"A Bíróság előtt a keresetet a hivatalvezetőnek címzett keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és lakcímét, ... [és] az aláíró perbeli állását [helyes fordítása: foglalkozását] [...]."

7 Végül, az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 43. cikkének 1. §-a szerint:

"A fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni."

8 E rendelkezésekből, különösen a "képviselnie" kifejezés használatából az Alapokmány 19. cikkének harmadik bekezdésében, az következik, hogy az e cikk értelmében vett "fél"-nek olyan harmadik személy közreműködését kell igénybe vennie, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult (lásd a C-174/96. sz., Lopes kontra Bíróság ügyben 1996. december 5-én meghozott végzés [EBHT 1996., I-6401. o.] 11. pontját és a T-131/99. sz., Shaw és társai kontra Bizottság ügyben 1999. november 29-én meghozott végzés [az EBHT-ban nem tették közzé] 11. pontját).

9 Ez a feltétel, miszerint harmadik személy közreműködését kell igénybe venni, az ügyvéd szerepéről alkotott azon elképzelésen alapul, amely szerint az ügyvéd az igazságszolgáltatásban közreműködik, és köteles teljesen függetlenül és az igazságszolgáltatás érdekeit mindenekfelett szem előtt tartva azt a jogi segítséget megadni, amelyre az ügyfélnek szüksége van. Ez az elképzelés a tagállamok közös jogi hagyományait tükrözi, és a közösségi jogrendszerben is megtalálható, amint az a Bíróság Alapokmányának 19. cikkéből is kitűnik (lásd a Bíróság 155/79. sz., AM & S kontra Bizottság ügyben 1982. május 18-án hozott ítéletének [EBHT 1982., 1575. o.] 24. pontját és a T-79/99. sz., Euro Lex kontra OHIM ügyben 1999. december 8-án hozott végzés [EBHT 1999., II-3555. o.] 28. pontját).

10 Ebből következik, hogy N. Buchbinder ügyvéd, a felperes képviselőjeként a jelen eljárásban nem tekinthető a Lopes kontra Bíróság ügyben hozott, fent hivatkozott végzés értelmében vett "független harmadik személynek". A keresetlevelet a felperes nevében ugyanis N. Buchbinder ügyvédi minőségében nyújtotta be. A felperes 2003. február 17-i társasági határozatából ("Gesellschafterbeschluss") azonban az kiderül, hogy N. Buchbinder egyidejűleg a felperes ügyvezetője is, aki így a felperesnél "vezető tisztségviselői" feladatokat lát el. Ilyen körülmények között N. Buchbinder a jelen ügyben nem jogosult a felperes képviseletére.

11 Mivel a keresetlevelet N. Buchbinder írta alá, a kereset benyújtására nem a Bíróság Alapokmánya 19. cikke harmadik és negyedik bekezdésének, 21. cikke első bekezdésének, illetve az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 43. cikkének megfelelően került sor.

12 A kereset már ezen ok miatt is nyilvánvalóan elfogadhatatlan és elutasítandó.

13 Ezen túlmenően a kereset azért is nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel a felperes arra kéri kötelezni a Bizottságot, hogy egy meghatározott tartalmú szabályozási javaslatot terjesszen a tagállamok elé a tőke- és személyegyesítő társaságok székhelyének határokon átnyúló áthelyezésére vonatkozóan. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azonban a közösségi bírónak a jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálata keretében nincs felhatalmazása arra, hogy meghagyást intézzen a közösségi intézményekhez, vagy helyettük járjon el (lásd különösen a T-374/94., T-375/94., T-384/94., T-388/94. sz., egyesített European Night Services és társai kontra Bizottság ügyekben 1998. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 1998., II-3141. o.] 53. pontját és a T-127/98. sz., UPS Europe kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 9-én hozott ítélet [EBHT 1999., II-2633. o.] 50. pontját).

14 Ráadásul, a tőke- és személyegyesítő társaságok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló irányelv kibocsátására vonatkozó puszta javaslat, amit a felperes a Bizottságtól követel, nem harmadik személyekkel szembeni kötelező erejű jogi aktus volna, hanem mindössze köztes jellegű előkészítő intézkedés. Egy ilyen intézkedés azonban nem támadható meg az EK 230. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel, és az EK 232. cikk szerinti intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet sem lehet benyújtani az intézkedés kibocsátásának elmulasztása miatt (a Bíróság 90/78. sz., Granaria kontra Tanács és Bizottság ügyben 1979. március 28-án meghozott ítéletének [EBHT 1979., 1081. o.] 12. és következő pontjai, valamint a T-175/96. sz., Kuchlenz-Winter kontra Tanács ügyben 1996. november 26-án hozott végzés [EBHT 1996., II-1607. o.] 20. és az azt követő pontjai, a T-175/96. sz., Berthu kontra Bizottság ügyben 1997. május 15-én hozott végzés [EBHT 1997., II-811. o.] 18. és azt követő pontjai, és a T-198/99. sz., Buchbinder és Nöcker kontra Bizottság ügyben 1999. december 1-jén hozott végzés [az EBHT-ban nem tették közzé] 11. pontja).

15 Kiemelendő, hogy a magánszemély által benyújtott megsemmisítés iránti kereset nem elfogadható, ha azt egy általános hatályú rendelet kibocsátásának megtagadása miatt nyújtották be (a T-22/98. sz., Scottish Soft Fruit Growers kontra Bizottság ügyben 1998. december 11-én hozott végzés [EBHT 1998., II-4219. o.] 41. pontja). Ez az elv alkalmazható a jelen ügyre, mivel az irányelv, amelyre vonatkozó javaslattételre a felperes a Bizottságot kötelezni kéri, ugyancsak általános hatályú jogi aktus lenne. Ebből következően egy természetes vagy jogi személy által benyújtott intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset annak megállapítása végett, hogy a Bizottság jogellenesen elmulasztott javaslatot tenni valamely irányelv elfogadására, szintén elfogadhatatlan.

16 A fenti megállapítások alapján a kereset, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlan, elutasítandó anélkül, hogy azt az alperessel közölni kellene.

A költségekről

17 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 1. §-a alapján a felperes maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A keresetet, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, elutasítja.

2) A felperes maga viseli saját költségeit.

Luxembourg, 2005. január 13.

H. Jung M. Jaeger

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: német.