BH 2022.4.97 Biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben nem a biztosítási összeg kiszámításának a módját, hanem az annak alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A totálkáros gépjármű maradványértéke nettó vagy bruttó összegének a figyelembevétele anyagi jogkérdés, amelyet a biztosítási szerződés értelmezése alapján kell elbírálni. A bíróságnak az anyagi jognyilatkozatokat az anyagi jogszabályokban előírt szempontok figyelembevételével kell értelmeznie, amelynek során nem kötik a felek perben tett eljárási jognyilatkozatai [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 207. §, 536. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (2)-(3) bek., 163. §, 215. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes egy gépjárműre (a továbbiakban: gépjármű) 2013 decemberében lízingbevevőként nyílt végű pénzügyi lízingszerződést, valamint szerződő félként az alperessel casco biztosítási szerződést (a továbbiakban: biztosítási szerződés) kötött, amelyben kedvezményezett a lízingbeadó volt. A biztosítási szerződés szerint a biztosítási esemény bekövetkezésekor az alperes a biztosítási összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

[2] A Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei (a továbbiakban: JCKF) meghatározta a töréskár (1. fejezet I.1.) és a totálkár (2. fejezet I.1.) fogalmát. A JCKF szerint káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre - a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével - megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a felfelé történő állapotkorrekció. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel - vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül - áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült - vagy felmerült, de bármely módon megtérült - közterhek arányosított értékét (2. fejezet I.3.). Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét nem téríti meg (2. fejezet I.3. és II.6.). Totálkárnál áfa-levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből; a biztosító a maradványérték áfa-tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével (2. fejezet I.1.4.). A JCKF szabályozta a biztosító szolgáltatásának esedékességét is (7. fejezet).

[3] A gépjárművet ismeretlen tettesek 2017. április 21. és 25. között ellopták, amely később totálkáros állapotban megkerült.

[4] A lízingbeadó 2017. szeptember 19-én érkezett kérésére az alperes 2017. október 2-án 10 385 677 forint biztosítási összeget fizetett meg a lízingbeadónak. A felperes 2017. október 26-án megszerezte a gépjármű tulajdonjogát.

A kereset és az alperes védekezése

[5] A felperes 5 000 000 forint biztosítási összeg és 2017. június 9-től a kifizetésig járó késedelmi kamata, valamint a teljesített 10 385 677 forint után 2017. június 9-től 2017. október 2-ig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[6] Indokolása szerint az alperes túl alacsony összegben határozta meg a káridőponti forgalmi értéket, mert nem vette figyelembe a gépjármű valamennyi jellemzőjét. A felfelé történő állapotkorrekció figyelembevételének tilalmával kapcsolatos JCKF feltétel nem vált a biztosítási szerződés részévé, mert eltér a szokásos gyakorlattól, és arról nem kapott külön tájékoztatást. Vitatta az alperes által meghatározott maradványérték összegét is. Az alperesnek már 2017. május 24-én rendelkezésére állt minden okirat, ezért 2017. június 9-én beállt a teljesítési kötelezettsége.

[7] Az alperes kérte a kereset elutasítását.

[8] Indokolása szerint a felperes kereshetőségi joga hiányzik, mert a biztosítási esemény időpontjában csak üzemben tartó volt, a tulajdonos lízingbeadónak pedig teljesített. A káridőponti forgalmi értéket a JCKF egyértelműen meghatározza, kizárva a felfelé történő állapotkorrekció figyelembevételét. A rendelkezés érvénytelensége esetén az egész biztosítási szerződés érvénytelen, mert e nélkül azt nem kötötte volna meg. A felfelé történő állapotkorrekció tilalmának hiányában a biztosítási szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt is érvénytelen. Állította, hogy a felperes erről a szerződéses rendelkezésről külön tájékoztatást kapott, amely kötelezettség nem őt, hanem az alkuszt terhelte. A felperes a kárbejelentőn tett nyilatkozata szerint áfa-levonási joggal rendelkezett, így nettó káridőponti forgalmi értéket kell figyelembe venni (JCKF 2. fejezet I.3.). Ebből a maradványérték bruttó összegét kell levonni (JCKF 2. fejezet I.1.4.), mert a felperes a maradványértékről nem nyújtott be eladási számlát. Állította, hogy késedelem nélkül teljesített.

Az első- és a másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 330 877 forintot és 2017. szeptember 10-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát, valamint 10 385 677 forint után 2017. szeptember 10-től 2017. október 2-ig járó késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[10] Indokolása szerint a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik. A felfelé történő állapotkorrekció tilalma nem vált a biztosítási szerződés részévé, ugyanakkor ez nem okozza annak érvénytelenségét.

[11] Az összegszerűség körében döntését a kirendelt szakértő aggálymentesnek ítélt szakvéleményére alapította, mert a perben nem csatoltak ezzel ellentétes szakvéleményt, a felperes által csatolt Eurotax értékelés pedig nem minősül szakvéleménynek. Szakértői kompetenciába tartozó kérdésnek értékelte, hogy milyen körülmények tekintendők értéknövelő és értékcsökkentő tényezőknek. Indokolása szerint a felek egyező tényállítást tettek arra, hogy a káridőponti forgalmi értéknél a nettó, míg a maradványértéknél a bruttó összeget kell figyelembe venni, amely összhangban áll a JCKF szabályozásával. A nettó káridőponti forgalmi érték (22 350 393 forint) és a bruttó maradványérték (9 332 000 forint) különbözetéből (13 018 393 forint) levonta a 10% önrészt (1 301 839 forint) és az alperes teljesítését (10 385 677 forint), így a még teljesítendő biztosítási összeget 1 330 877 forintban határozta meg.

[12] Az alperes 2017. szeptember 9-ig teljesíthetett volna késedelem nélkül, ezért 2017. szeptember 10-től kötelezte késedelmi kamat megfizetésére.

[13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.