A Fővárosi Törvényszék Gf.75485/2017/13. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 206. §, 221. §, 235. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 198. §, 301/A. §, 312. §, 313. §, 318. §, 321. §, 339. §, 355. §] Bírók: Hímer Gabriella, Imre Júlia, Miklós János
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK
mint másodfokú bíróság
Budapest, Varsányi I. u. 40-44.
1535 Budapest, Pf. 887.
1.Gf.75.485/2017/13.
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Bihary, Balassa Ügyvédi Iroda (fél címe ügyintéző: dr. Bihary Tibor ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a Dr. Lukovits Ügyvédi Iroda (címe ügyintéző: dr. Lukovits Péter ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.G.302.051/2015/9. sorszámú 2015. szeptember 16. napján kelt ítélete ellen az alperes által 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - a 2017. december 6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 432.200,- (Négyszázharminckettőezer-kétszáz) Ft másodfokú perköltséget, és fizessen meg az állam javára külön felhívásra 804.100,- (Nyolcszáznégyezer-egyszáz) Ft le nem rótt felülvizsgálati illetéket.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s :
2007. november 9-én a J. H. GmbH, a H. N. GmbH, a H. Ltd., valamint az alperes kizárólagos képviseleti megállapodás elnevezésű szerződést kötött írásban. A szerződés 2. pontja értelmében a szerződést bármelyik fél csak a folyó év végétől számított 6 hónap felmondási idő mellett szüntetheti meg. 2009. június 30-án a felperes a szerződést 2009. december 31-re felmondta. 2009. augusztus 28-án kelt levelében a felperes tájékoztatta az alperest, hogy a J. H. GmbH átalakul, új megnevezése: H. B. GmbH.
A felperes 2009. november 24-én kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy szeretné folytatni az együttműködést az alperessel Magyarországon 2010. január 1-től a következők szerint: az alperes az árut saját megjelöléssel vásárolja, az alperes saját raktárat tart fenn, a felperes az alperes felé a szokásos nagykereskedelmi árat alkalmazza, fizetési feltétel: 60 nap nettó, számla keltétől, maximális hitelplafon: 30.000 euró.
Ezt követően a felperes az alperes megrendelésére árut szállított az alperesnek, majd a leszállított és alperes átvett áruk vételáráról a felperes az alábbi számlákat állította ki az alperes felé:
- 2010. március 23-án ... sz. alatt számlát állított ki 6.482,06 euróról, melynek fizetési határideje 2010. június 21-e volt.
- 2010. április 15-én ... sz. alatt számlát állított ki 7114,35 euróról, melynek fizetési határideje 2010. július 14-e volt.
- 2010. április 15-én ... sz. alatt számlát állított ki 3.715,18 euróról, melynek fizetési határideje 2010. július 14-e volt.
- 2010. április 22-én ... sz. alatt számlát állított ki 1.840,59 euróról, melynek fizetési határideje 2010. július 21-e volt.
- 2010. április 22-én ... sz. alatt számlát állított ki 1.721,4 euróról, melynek fizetési határideje
- 2010. július 21-e volt. 2010. május 6-án ... sz alatt számlát állított ki 7.101,81 euróról, melynek fizetési határideje 2010. augusztus 4-e volt.
Az alperes a fenti számlákat nem egyenlítette ki.
Az alperes 2010. május 27-én kelt e-mailjében 27 tekercs árut rendelt a felperestől. A felperes 2010. május 27-én kelt e-mailjében tájékoztatta az alperest, hogy igazolja a foglalást, kivéve a .. minőségű tekercset, mivel azt csak a jövő héten elején gyártja majd.
Ezt követően a felperes a 2010. június 18-án kelt e-mailjében tájékoztatta az alperest, hogy úgy határozott, hogy a jövőben kizárólag a .. céggel fog a magyar piacon a műszaki textília vonatkozásában dolgozni. Ez azt jelenti, hogy nem tudja az alperesnek leszállítani a függőben levő rendelését.
2010. június 21-én kelt e-mailjében a felperes tájékoztatta az alperest, hogy a II. osztályú anyag tévedésből egy másik vevőnek lett leszállítva. 2010. június 21-én kelt e-mailjében az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a felperes a szerződést megsértette.
A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság vételár jogcímén kötelezze az alperest 28.955,39 euró, 6.482,06 euró után 2010. június 22-től, 7.114,35 euró után 2010. július 15-től, 3.715,18 euró után 2010. július 15-től, 1.840,59 euró után 2010. július 22-től, 1.721,4 euró után 2010. július 22-től, 7.101,81 euró után 2010. augusztus 4-től, 735 euró után 2012. január 16-tól és 245 euró után 2012. február 21-től a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A. §-a mértékű késedelmi kamat megfizetésére, valamint a perköltség viselésére.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a perbeli számlák alapjául szolgáló árut átvette, és a vételárat nem fizette meg. Beszámítási kifogást terjesztett elő kártérítés jogcímén 29.050 euró erejéig. Beszámítási kifogását arra alapította, hogy álláspontja szerint a felperes jogellenesen járt el, amikor is az alperes által 2010. május 27-én megrendelt, és felperes által ugyanezen a napon visszaigazolt árut nem szállította le, és ezt követően nem szállított az alperesnek. A felperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben a 2010. május 27-ei rendelés teljesítésének elmaradása miatt 679.343,- Ft elmaradt vagyoni előny formájában jelentkező kára keletkezett, a 2010. június 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszakban pedig a felperes nem teljesítése folytán 19.050 euró elmaradt vagyoni előny formájában jelentkező, továbbá 10.000 euró nem vagyoni kára is keletkezett.
Az elsőfokú bíróság 20.G302.642/2012/50 számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.637,3 eurót, ezen összeg után 2010. július 23-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes, az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke mértékű kamatot, valamint 846.896,- Ft perköltséget, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság 4Gf.75.408/2014/7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Végzése indoklásában kifejtette, az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem folytatta le teljes terjedelmében a bizonyítási eljárást, és nem tájékoztatta alperest minden részletre kiterjedően az őt terhelő bizonyítási teherről. A perbeli jogviszonyt az 1987. évi 20. törvénnyel kihirdetett Bécsi Vételi Egyezmény alapulvételével kell elbírálni, azonban azokban a kérdésekben, amelyekre az Egyezmény nem tartalmaz iránymutató jogi normát, a felek utólagos jogválasztása folytán a magyar jog az irányadó. Rámutatott arra, hogy a peres iratokból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a peres felek között a 2010. évre vonatkozóan a korábbi együttműködési megállapodásukhoz hasonló, egyetlen egységes okiratba foglalt, minden részletre kiterjedő megállapodás nem jött létre. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ne állapodtak volna meg a 2010. évre vonatkozóan is keretszerződés jelleggel, hiszen formakényszert sem a német jog, sem a magyar jog, sem a Bécsi Vételi Egyezmény nem tartalmaz a perbeli szerződéstípus vonatkozásában. Ennek a kérdésnek az eldöntése döntő jelentőségű a per elbírálása szempontjából, hiszen amennyiben a felperes álláspontját fogadja el a bíróság, akkor értelmezhetetlen a felmondás kérdése, ellenkező esetben pedig tisztázni kell a peres felek közötti keretszerződés tartalmát ahhoz, hogy megállapíthatóvá váljék, hogy felperes elkövetett-e szerződésszegést.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!