62004TJ0471(01)_SUM[1]

Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) 2008. december 2-i ítélete. Georgios Karatzoglou kontra Európai Újjáépítési Ügynökség (AER). Közszolgálat. T-471/04. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2008. december 2.

T-471/04. sz. ügy

Georgios Karatzoglou

kontra

Európai Újjáépítési Ügynökség (EAR)

"Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazott - Hatályon kívül helyezést követő visszautalás az Elsőfokú Bíróság elé - A szerződés megszüntetése - Indokolási kötelezettség - Hatáskörrel való visszaélés - A gondos ügyintézés elve"

Tárgy: Az Európai Újjáépítési Ügynökség (EAR) által a felperes alkalmazási szerződésének megszüntetéséről hozott 2004. február 26-i határozat megsemmisítése iránti kereset.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. Georgios Karatzoglou és az Európai Újjáépítési Ügynökség (EAR) maguk viselik a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban felmerült saját költségeiket.

Összefoglaló

1. Tisztviselők - Ideiglenes alkalmazottak - Eltérő szabályozások - Ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződésének megszüntetése - Indokolási kötelezettség - Hiány

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 11. cikk és 47. cikk, 2. pont, a) alpont)

2. Tisztviselők - Kereset - Jogalapok - Hatáskörrel való visszaélés - Fogalom

3. Tisztviselők - Ideiglenes alkalmazottak - Ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződésének megszüntetése - Más országba való áthelyezésre vonatkozó javaslat - Megtagadás

1. Az ideiglenes alkalmazott határozatlan időre szóló szerződésének az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke 2. pontjának a) alpontjában kifejezetten szabályozott egyoldalú megszüntetése széles mérlegelési jogkört enged a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelyet az alkalmazott az alkalmazásának időpontjában saját maga is elismer. Az egyoldalú megszüntetés alapja a munkaszerződés, így azt nem szükséges indokolni. Az ideiglenes alkalmazott, akinek az alkalmazása az alkalmazandó jog tiszteletben tartása mellett, egyoldalúan és indokolás nélkül megszüntethető szerződésen alapul, e viszonylatban lényegesen különbözik a tisztviselőtől. Az ideiglenes alkalmazott nem részesül a tisztviselőknek biztosított munkahelyi stabilitásban, tekintve, hogy feladatai, természetükből adódóan, korlátozott időtartamra vonatkoznak. Ennélfogva az ideiglenes alkalmazott helyzete eltér a tisztviselőétől, nem lehetséges tehát a személyzeti szabályzatnak a sérelmet okozó határozatok indokolására vonatkozó - az említett alkalmazási feltételek 11. cikkében általános jelleggel megfogalmazott - kötelezettséget magában foglaló 25. cikke második bekezdésének analógia útján történő alkalmazása.

(lásd a 35. és 36. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 25/68. sz., Schertzer kontra Parlament ügyben 1977. október 18-án hozott ítéletének (EBHT 1977., 1729. o.) 39. és 40. pontja; a Bíróság C-18/91. P. sz., V. kontra Parlament ügyben 1992. június 19-én hozott ítéletének (EBHT 1992., I-3997. o.) 39. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-45/90. sz., Speybrouck kontra Parlament ügyben 1992. január 28-án hozott ítéletének (EBHT 1992., II-33. o.) 93. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-51/91. sz., Hoyer kontra Bizottság ügyben 1994. március 17 én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1994., I-A-103. o. és II-341. o.) 27. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-256/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2005. február 15-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2005., I-A-23. o. és II-99. o.) 43. pontja, valamint az Elsőfokú Bíróság T-10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2006. június 6-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2006., I-A-2-129. o. és II-A-2-609. o.) 72. pontja.

2. A hatáskörrel való visszaélés fogalma arra a helyzetre utal, amikor valamely igazgatási hatóság a hatásköreit olyan cél érdekében gyakorolja, amely eltér attól a céltól, amelyre tekintettel e hatáskörökkel felruházták. A határozat révén csak akkor valósul meg hatáskörrel való visszaélés, ha az objektív, releváns és egyező bizonyítékok alapján feltehető, hogy a határozatot a kifejezett céloktól eltérő célok elérése érdekében hozták. Ezzel kapcsolatban nem elegendő bizonyos tényekre hivatkozni ezen állítások alátámasztása érdekében, hanem olyan kellően pontos, objektív és egyező bizonyítékokat kell szolgáltatni, amelyek igazolhatják az állítások valóságát, vagy legalábbis valószínűsítik azt; ennek hiányában az egyik fél állításainak tárgyi valószerűsége nem vonható kétségbe.

(lásd a 49. és 50. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-111/99. sz., Samper kontra Parlament ügyben 2000. július 5-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2000., I-A-135. o. és II-611. o.) 64. pontja, az Elsőfokú Bíróság T-152/00. sz., E kontra Bizottság ügyben 2001. szeptember 19-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2001., I-A-179. o. és II-813. o.) 69. pontja, valamint az Elsőfokú Bíróság T-155/03., T-157/03. és T-331/03. sz., Cwik kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. december 13-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2005., I-A-411. o. és II-1865. o.) 179. és 180. pontja.

3. Az alkalmazott helyzetére vonatkozó döntés alkalmával az adminisztráció a gondos ügyintézés elve alapján köteles minden olyan tényezőt figyelembe venni, amely meghatározó lehet a döntése szempontjából, így tehát nemcsak a szolgálati érdekre, hanem az érintett alkalmazott érdekére is tekintettel kell lennie. Az adminisztráció, amennyiben az ideiglenes alkalmazottnak a szerződése megszüntetése helyett javasolta másik országba való áthelyezését, az ezen áthelyezést elutasító alkalmazott szerződésének megszüntetésekor tekintettel van nemcsak a szolgálati érdekre, hanem az említett alkalmazott érdekére is.

(lásd az 56-58. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-11/03. sz., Afari kontra BCE ügyben 2004. március 16-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2004., I-A-65. o. és II-267. o.) 42. pontja, valamint a Közszolgálati Törvényszék F-28/06. sz., Sequeira Wandschneider kontra Bizottság ügyben 2007. december 13-án hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 150. pontja.