A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20603/2011/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 355. §] Bírók: Kincses Attila, Sághy Mária, Varga Edit

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.603/2011/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a korábban dr. Wéber Judit ügyvéd, majd dr. Sándor István ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. évi december hó 15. napján kelt 26.P.26.595/2009/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes az ... televíziós csatorna ...-i híradójában sugárzott - bankrablás eseményeit rögzítő - a felperest ábrázoló felvétel nyilvánosságra hozatalával megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 700.000 (Hétszázezer) forintot és ezen összeg után 2009. évi október 15. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, valamint 50.000 (Ötvenezer) forint plusz áfa összegű együttes első- és másodfokú perköltséget, míg az államnak - felhívásra - 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint kereseti és fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes által működtetett ... televíziós csatorna ...-i Híradójában bankrablásról beszámolva bemutatta az érintett bank biztonsági kamerájának felvételét. Az ipari kamera által készített rossz minőségű felvételen látható, hogy a bankrabló a bank helyiségében földre kényszerít egy férfit, aki a bankfiók vezetőjével, a felperessel volt azonos. A híradóban bemutatott képsorok az alperes internetes honlapján is elérhetők voltak.

A felperes keresetében képmáshoz fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását, a felvétel alperesi honlapról való törlését vagy felismerhetetlenné tételét, valamint 700.000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetését kérte az alperestől. Hivatkozása szerint az alperes által bemutatott képsorok a felperest hozzájárulása nélkül, felismerhetően, megalázó helyzetben mutatták be, képmásának nyilvánosságra hozatalát semmi nem indokolta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes a felvételen nem volt felismerhető, a rossz minőségű felvételt a rendőrség sajtótájékoztató keretében bocsátotta a rendelkezésére, annak rossz minősége miatt a felismerhetetlenné tételre nem volt szükség. Hangsúlyozta: a keresetlevél kézhezvétele után honlapjáról a sérelmezett felvételt haladéktalanul eltávolította.

Az elsőfokú bíróság meghallgatta a felperest, valamint a felperes baráti köréhez tartozó két tanút és bírósági tárgyalás keretében megtekintette a per tárgyává tett híradó részletet, majd ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 43.750 forint, az alperesi jogi képviselő munkadíját terhelő áfát is magában foglaló perköltséget, míg felhívásra az államnak 42.000 forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette: a felperes személyét a felvételt megtekintő elsőfokú bíróság a felperessel azonosítani nem tudta. A felismerhetőség körében tanúként kihallgatott személyek hosszas személyes ismeretség és a bankfiók ismeretében tudták a felperes személyét azonosítani. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a per tárgyává tett tudósítás a felperest nem mutatta be felismerhető módon. A tanúk a felperest egyéb sajátosságok, környezeti tényezők alapján és nem a tudósítás tárgyát képező képsorokon ábrázolt személyt felismerve azonosították be. Figyelemmel arra, hogy a beazonosítás nem a felperes képmása alapján történt, a per tárgyává tett személyiségi jog sérelme nem volt megállapítható.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, annak megváltoztatását és a jogsértés megállapítását, valamint nem vagyoni kártérítést kérve a felperes fellebbezett. Hangsúlyozta: nem szükséges, hogy a sérelmet szenvedett személy széles körben váljék felismerhetővé a jogsértő alperesi közlés következtében. A felperesi érdekkörben kihallgatott tanúk egyértelműen felismerték a felperest, ezen túlmenően a felperessel korábban nem találkozó felperesi képviselő jelöltje is felismerte őt a felvétel alapján. Álláspontját összegezve kifejtette: a sérelmezett felvétel a hozzájárulása nélkül került nyilvánosságra, a felvétel őt megalázó, kiszolgáltatott helyzetben ábrázolja, a felvételen a felperes az őt ismerő emberek által egyértelműen felismerhető.